Kategóriák
Egyéb kategória

…amikor szétpukkan a szájpadlásomon…

2011%2~1_1.JPGNem írom le, mi mindent ettünk össze-vissza az utóbbi napokban, legyen elég annyi, hogy egy kisebb falu simán elkosztolt volna nálunk ínséges időkben egy hétig, az biztos. Aztán üzent Zsuzsa Szatmárból, konkrétan Panyoláról, hogy ugorjunk már át hozzájuk, otthon vannak egész nap.
El is indultunk, GPS Budapesten, de eddig is elvoltunk nélküle, most se lesz szükségünk rá, 120 kilométer az egész miért is izgulnánk, különben is a férjem telefonján van GPS is, igaz még soha nem próbáltuk, de biztosan jó az.

Arra emlékeztünk, hogy komppal kell átmenni, és nem szabad a GPS-re hagyatkozni, mert az bevisz valahova, ahová nem kéne, és traktor szokta kimenteni a szatmári ízekre szomjazó delikvenseket, de jártunk mi már ott műholdas navigációval, és pont az ajtóban jelezte a szerkezet, hogy megérkeztünk, így hát most se féltünk. Igen ám, de akkor Naviguide térképet használtunk most meg a guglibarátunk saját izéjét, naná, hogy ott álltunk egy falu putrisorának a végén a gyümölcsfák között vigyorgó romákkal, akik azt lesték mikor ragadunk el a sárban. Hívtuk is kétségbeesetten Zsuzsát, hogy most mi legyen, itt bizony nincs komp, de a folyó közelébe se tudunk menni. Eltévedtünk.
Semmi baj, irány vissza 40-50 kilométert, ott jobbraballrajobbra, majd újra és akkor már ott lesz az a komp, ami működik is. Jah.

Mondta is Zsuzsa, hogy amikor a falu weblapját készítették, külön kérték, hogy legyen egy olyan pont hogy „GPS használók figyelmébe” mégis eltévedtek a fejlesztők, amikor a fizetségért mentek a faluba, talán nem emlékeztek a saját maguk készített szövegre 🙂
Megérkeztünk, pálinkáztunk, ebédeltünk, pálinkáztunk, megnéztük az épülő gyümölcsaszalót és szövetkezeti házat Ambrussal (annyira jó, hogy vannak még emberek, akik szövetkeznek egymással és nem csak hitegetik, becsapják, meglopják egymást, hanem tényleg közösen dolgoznak). Végül otthagytuk egy napra a gyereket, mert nekünk mennünk kellett beereszteni a kutyát, aki csodálkozott volna, ha egy lábtörlőn tölti az éjszakát a megszokott szoba helyett.

Egy szó, mint száz ebből a kesze-kusza felvezetésből csak azt akartam kihozni, hogy újévi falatkák is készültek ám nálunk, amit még illett volna tegnap megosztanom, de elszállt a gépem tápegysége, és január elsején Erdőbényén nem lehet ilyesmit vásárolni.
Mindig is kedveltem a puy-i lencsét, de amióta olvastam Thomas Keller könyvében, hogy milyen jó érzés, amikor a pici lencse szétpukkan a szájpalásán, ahogy odanyomja a nyelvével – szinte mint egy kaviár, azóta, még jobban kedvelem, érdekes, hogy pár leírt szó milyen hatással tud lenni emberekre.

Az étel lényege a házi, lime lével és lime héjjal készült majonéz. A majonézre is egy fél éve kattantam rá újra, gyerekkoromban is szerettem, amit apu villával bűvészkedett össze a zöld színű jénai tányérban, miközben én próbáltam cseppenként önteni a tojás sárgájához az olajat, de amióta elköltöztem, valahogy kimaradt az életemből, pedig ez nem tavaly történt. Szerencsére már nem kell villával erőlködni, elkészíti helyette a gép.
Na, jöjjön a recept, úgy látom ebből a bevezetőből nem lesz semmi, főleg, hogy az elejét még egy hete írtam Erdőbényén, de már idén kell befejeznem az Oktogonon.

Hozzávalók:
40 dkg puy-i lencse
2 tojás sárgája
1 ek francia mustár
1 lime leve
1 lime héja
1 ek konzerv zöldbors
1 ek méz
só, bors
1 dl olívaolaj
2 dl étolaj
2 csomó újhagyma
1 nagy csokor petrezselyem
vékonyra szeletelt füstölt libamell vagy bármilyen más füstölt hús

A lencsét harminc-negyven perc alatt puhára főzöm.
A majonézhez a késes robotgépbe teszem a tojások sárgáját, a mustárt, a lime levét és héját, a zöldborsot, mézet, sót borsot. Elindítom a gépet, és hozzáöntöm az olajat. Az első kanálnyi mehet lassan, a többivel nem kell vacakolni, nem fog kiválni, kemény majonézt készít a gép egy perc alatt.
Apróra vágom az újhagymát a zöldjével együtt, majd a petrezselymet is.
Mindent elkeverek a leszűrt, kihűtött lencsével, végül a libamell szeletekre kanalazom.

Ha már újévről lecsúsztunk a recepttel, tegyük el farsangra, tényleg megéri elkészíteni!
BÚÉK kedves olvasók, bízom benne, hogy valami jót is hoz majd ez az esztendő!

A lencséről is van fotó, de valamiért a blog.hu nem szereti, gyertek a fészbukra, ott látható.