“Mi magyarok keveset főzünk, és akkor is igyekszünk megúszni a feladatot, bár elismerjük, hogy a főzésnek családösszetartó szerepe van és megnyugtató, örömszerző cselekvés is lehetne. A kényszeredett főzés oka általában a helyhiány, a hosszú procedúra és a vele járó rendetlenség. Hazánkban minden harmadik család nem otthon főzött ételt eszik, és a családok fele nem is eszik együtt hétköznap – derül ki az IKEA és a GfK Hungary Piackutató Intézet friss felméréséből. Az IKEA, a konyhák szakértője az eredményekre is építve komplex programot dolgoz ki, hogy visszahozza a közös családi étkezések örömét, és hogy a főzés élmény legyen és ne túlélés. A kutatásról dióhéjban.Az „Élet a konyhában” című kutatás 2008 októberében a főzési és étkezési szokásainkat, valamint a konyha berendezésének szerepét vizsgálta Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában. Az IKEA megbízásából az internetes kutatást készítő GfK Hungary Piackutató Intézet a főzésért felelős 20 és 59 év közötti személyekkel készített interjút, 600 fős mintával dolgozva.
Csak hadd ússzam meg! Hétköznap a főzést minél rövidebb idő alatt és minél kevesebb munkával szeretnénk megúszni. A válaszadók háromnegyede a gyorsaságot, míg fele az ételek egyszerű elkészíthetőségét emelte ki, mint legfontosabb főzési szempontot. Tovább rontja a képet, hogy szinte minden második ember csak kötelességnek éli meg a főzést, és minden harmadik ember nem otthon készített ételt fogyaszt hétköznap.
Mi szól a főzés ellen? Amiért sokan nyűgnek élik meg a főzést, az részben a túl kicsi konyha, a „nincs hova tennem” érzés, vagyis a kevés tárolási lehetőség. Továbbá, a főzéssel járó rendetlenség és a hosszú előkészítési procedúra miatt is inkább lebeszéljük magunkat a főzésről, minthogy belekezdenénk. Pedig egyszerű praktikákkal, a konyhánk ergonomikus megtervezésével és helytakarékos tárolóedények használatával jelentősen megkönnyíthetjük a dolgunkat. Bármilyen meglepő, a megfelelő konyhai eszközök segítséget nyújtanak az ételek gyorsabb elkészítéséhez is. A magyarok közel fele nem eszik együtt a családjával!
A magyar főző emberek közel kétharmadában él a gondolat, hogy a főzés összehozza a családot, de közben nemhogy nem főznek együtt, de a családok fele nem is eszik együtt. Pedig a legtöbben, 10 emberből 8 vallja, hogy a főzés érték, és mindenképp szeretné megtanítani a gyermekét is főzni, Ugyanakkor a főzés és a család mostoha viszonyát jól szemlélteti az is, hogy minden második főzésért felelős családtag több elismerésre vágyna szeretteitől a főztjéért.
A főzés kreatív, művészi, felér egy ajándékkal is! Szinte mindenki azt vallja, hogy az otthon készített étel közelebb áll a család ízléséhez és szükségleteihez. Sőt, a megkérdezettek háromnegyede szerint egy odaadással főzött étel egy szép ajándékkal is felér és a főzés kreatív és művészi tevékenység.
Minden második főző szerint „a főzés megnyugtat és felvidít”. A válaszok azt sugallják, hogy a főzés többünk számára lehetne kikapcsolódás és élvezet, ha a fent említett akadályok megszűnnének. Inkább praktikus konyhám legyen,mint designos!
A konyha kialakításakor a megkérdezettek közel kétharmada a praktikusságot tartja a legfontosabbnak, és csak minden tizedik vallja, hogy a pénz a legdöntőbb szempont. A design fontossága is messze elmarad a praktikussághoz képest, hiszen mindössze minden tizedik ember design-központú, ha konyháról van szó. A konyhák alakját tekintve itthon a lineáris kialakítású konyhák vezetnek (29%), de nem sokkal maradnak le az L alakú konyhák sem (25%). A méret tekintetében, a konyhák kétharmada a közepes méretbe esik, azaz 5-15 m² között van. Borura derű: Az IKEA mozgalmat indít az örömteli főzésért Az IKEA a kutatás eredményeire alapozva programot indít „Főzz a teljesebb életért!” címmel, melynek keretében a főzés időtakarékosabb, könnyebb és mindenekelőtt élvezetesebb voltához kíván ötleteket és megoldásokat adni. “
Mit gondoltok erről? Valóban ilyen rossz a helyzet?
Hozzávalók: