Tudom, hogy sokan amolyan pesti úri huncutságnak gondolják a pasztinák iránti rajongásomat, de remélem azért sokan osztoztok velem a lelkesedésemben.
Röviden, a pasztinák jó. A leves se akármi, és most hús sincs benne. Legyen ez egy vega hétfő.
Húsz perc alatt összedobható leves, igazi hétköznapi sietős vacsora.
Hozzávalók 4 tányérhoz:
4 közepes pasztinák
1 ek harissa vagy más csípős paprikakrém
7 dkg gorgonzola
3 ek mascarpone
só, bors
10 dkg kesudió
1 kk füstölt chili por
0,5 kk ső
A pasztinákot megpucoljuk, felkarikázzuk, majd kevés sós vízben megpároljuk. Hozzáadjuk a harissát, a gorgonzolát, a mascarponét, leturmixoljuk, és utána ízesítjük. Annyi forró vízzel pótoljuk, hogy 1,6 liter legyen összesen.Közben egy száraz serpenyőben enyhén megpirítjuk a kesut, majd még forrón összeforgatjuk a chilivel és a sóval. Amikor picit lehűt, apróra vágjuk, és némi morzsolt gorgonzolával együtt a forró leves tetejére szórjuk.
Ha úgy érezzük, mehet rá pirított kenyérkocka is.
Nem ér kinevetni, de én még soha nem ettem “magyaros gombalevest”. Amikor menzán ebédeltem, szerintem nem volt gombaleves, otthon pedig édesanyám mindig a citromos-tejszínes, esetleg tejfölös változatot főzte, és én is azt szoktam, ha gombalevesről van szó. De mivel hatalmas kulináris fantáziával áldott meg a jóisten, én bizony el tudom képzelni a magyaros gombalevest. 
-Anyu, mi lesz a vacsora?
Régen volt már napi leves, és ennek az az oka, hogy egyik nyavalyából a másikba esek, hétvégén pl. a nulla felé közelített a kosztpénz kiadásunk, csak a gyerekek ettek, viszont olyan, de olyan sokat aludtunk, hogy azt elmondani se tudom. Sajnos így teljesen kimaradt a szombati Restaurant Day is, pedig úgy mentem volna! Majd legközelebb…
Közben a gerslit sós vízben puhára főzzük. A fokhagyma gerezdeket villával összenyomjuk, rádobjuk a gerslit, a zsálya leveleket. Hozzáadjuk a konzerveket, fűszerezzük, beletesszük a citromhéjat is, majd felöntjük annyi vízzel, hogy jó sűrű levest kapjunk.
A tiroli szalonnás gombóc húsmentes, extra változata. Míg az eredeti inkább köret, ez maga a főétel. Nagyon laktató étel, este hat után tilos! 
Tényleg elnézést, tudom, hogy MINDEN tele van sütőtök krémlevesekkel, és elképesztően unalmas már. De van mentségem: most írtam egy cikket a sütőtökről, ahova tíz nem teljesen hagyományos receptet főztem le, és még mindig maradt megsütött sütőtököm. Ki csak nem dobom, főleg, hogy szeretjük is, nem igaz?
Nem tudtam eldönteni, hogy a két rossz fotó közül melyiket osszam meg, úgyhogy itt van mindkettő a ros hasanah-i vacsoráról. Elnézést a képminőségért, de egyszerűen se idő, se helyem, de kedvem nem volt fotózni igazán, annyira vártam már, hogy végre megigyuk a pohár bort és nekilássunk a vacsorának.
Megőrjítenek az angolszász receptekben a “creamy” szóval. Van az agyamban valami titkos kapcsoló, ami a creamy szót elolvasva bekapcsol, és utasítja a gondolatközpontomat, hogy minden mást homályosítson el, indítsa be a nyálelválasztást, és követelje a krímiség tárgyát. A krémes szó egyáltalán nem hat rám így, sőt, igazából sehogy se. 
Két poszttal is tartozom a hétévégéről azoknak, akik eljöttek a Gönci Barack Vigasságra. Az egyik a jótékonysági lecsó receptje, a másik a szombati Mátyás királyos játékon kipróbált mártások leírása. Az előbbivel kezdem, mert sokkal gyorsabban megvan, és ma még sok dolgom lesz.
