Hónap: 2009 augusztus

Kategóriák
Egyéb kategória

Cseresznyepaprika

Az Erős Pistán mindig elgondolkodom.
Miért tesznek bele citromsavat, sőt, térfogatnövelőt?
Oké, a citromsavat tartósítás miatt, hiszen a bolti Pistában csak 10% a só. Rendben van. De térfogat növelő miért kell? Mi lenne, ha nem habos vacak, hanem tömény cseresznyepaprika krém lenne benne? Én szívesen adnék érte kétszer annyit, ha vennem kéne de a “térfogatért” fizetni egy eredetileg nem habos dologban kicsit furcsa.
Nálunk kétféle cseresznyepaprika krém szokott készülni, egy maggal, és egy mag nélkül. A férjem szereti, ha benne van a magja, ő ezt keni pl. a pizzájára. Sokkal jobban viseli a csípőset mint én, pedig én is szeretem, de nekem hamarabb eljön az a pillanat amikor azt érzem, hogy innen kezdve már más ízt nem érzek, csak az erőset.
Azt pedig nem szeretem. Addig jó szerintem egy csípős étel, amíg minden más íz érezhető benne.
Életem legerősebb cseresznyepaprikáját savanyúságnak kóstoltam, és az első és egyben utolsó falat után két napig nem éreztem semmit. 🙂
Gábor viszont úszott a boldogságban: szakadt róla a víz, egy szalvétát cserélgetett a feje tetején, a szája, az orra, és a szája körül egy két centis rész hófehérre zsibbadt, az arca viszont vörös volt és tüzelt. Ha ránéztem, könnybe lábadt a szemem.
A cseresznyepaprika egyébként Magyarországon nemesített fajta, legközelebbi rokona a mexikói Cascabel paprika.
Édesanyám felfűzi a cseresznyepaprikát egy füzérre, mert apu azt szereti, hogy csak lekap róla egy darabkát, és kinyomkodja a levesébe. De szerintem ez a módszer sokkal kisebb felhasználási lehetőséget ad, leginkább csak levesekhez jó.
Kétféle képpen használom fel: “Erős Pistának”, és olajban húsokhoz és salátákhoz.
A Pistához megmosom, és levágom a zöld szárát, és kimetszem a csumája közepét. A felében benne hagyom a magot, a felében nem. Húsdarálón darálom le, megmérem, és teszek hozzá húsz százalék nagy szemű sót. Pici üvegekbe töltöm, és kész is. A só tartósítja.
Próbáltam egyszer késes robotgéppel aprítani, de nem működött a dolog. Mindenképp húsdarálóval kell dolgozni.
Az olajban eltevés kicsit munkásabb.
Mindenképp gumikesztyűben kell dolgozni! Kicsumázom a paprikákat, félbevágom, és a fél paprikákat vékony csíkokra metélem. Mehet is olajba. Picit lenyomkodom, felöntöm olajjal úgy, hogy a tetején egy ujjnyi olaj maradjon. Megütögetem, hogy a levegőbuborékok felússzanak a tetejére, és lezárom. Ebből is kétfélét szoktam készíteni: olívaolajban és napraforgó olajban eltéve. Az olivásat a salátákra, a napraforgósat inkább a húsokra használom.

Kategóriák
Egyéb kategória

A súlyos szerelem

Imádom azokat az edényeket, amiknek történetük van.
Lehet ilyen egy régi porcelán is, de nekem valahogy mindig az öntöttvas edények jutnak. Persze a legnagyobb örömömre, mert soha semmi nem lesz olyan jóízű, mint az öntöttvas lábosban készült, lassú tűzön sütött étel.
Nagyanyai örökségem is öntöttvas edények, és mindig amikor előveszem a serpenyőt, eszembe jut, hogy erre bizony rá van égve még egy kicsit az a zsír is, amit mama 60 éve használt. Nem, ez nem kosz, ez maga a megkövült családi történelem. Drótkefével se lehet eltávolítani, de nem is akarom.
És most kaptam egy olyan öntöttvas lábost, ami vadonatúj, mégis van történelme. Egy másik család, egy svéd öntöttvas edényeket gyártó család története.
A Skeppshult lábos házhoz érkezett, egy fiatal pár hozta, akik mindent tudtak a lábosról. Olyanokat, hogy az alja egy picit domború (ezt egyébként szinte észre se lehet venni), hogy amikor felveszi a hőt, a tágulástól kiegyenesedjen. Vagy hogy a gyár annyira természetbarát, hogy idén már csak az üzem téli fűtésével szennyezik a környezetet, mert az olvasztó kohók is szélenergiával működnek! Jövőre a fűtés is 100%-ban környezetkímélő lesz.
Vagy ami nekem különösen tetszett, hogy egy lábos előállítás csupán annyira terheli a környezetet, mintha egy percig autóznánk.
Érdekes, hogy régebben próbálkoztak újrahasznosított acél felhasználásával, de kiszámolták, hogy jobban szennyezik vele a földet, mint ha más gyártól vásárolják meg a maradék első osztályú acélt, és abból öntik az edényeket.
Remélem ezek a dolgok nem csak engem vesznek le a lábamról.
Igen, az ilyen termékek nem olcsók, főleg ha a kínai edényekkel hasonlítjuk össze őket. De a kínaira nincs 25 év garancia, és mindenki tudja, hogy a világ legnagyobb környezet szennyezője Kína.
Először egy sima rakott krumplit csináltam benne, parázson sütöttem,fergeteges lett. Picikét lekapott az alja, de éppen csak annyira,hogy a krumpli megbarnulnt. Ment is érte a harc rendesen.
Aztán kipróbáltam valamit, ami nem sikerült. Azóta se hagy nyugodni az eset, úgyhogy ha valakinek van tapasztalata ebben, akkor ossza meg velem:
Hogyan lehet faszénen, parázsban, öntöttvas lábosban kenyeret sütni?
Svédországban láttam, hogy van aki így süti a szabadban, és most én is megpróbáltam.
Az alja olyan két centi magasan szénné égett mire a teteje is megsült.
Mi lehetett a hiba? Túl sok tésztát tettem bele, és így nem volt a tetején levegő, ami megsütötte volna, vagy nem szabadott volna lefedni? Akkor nyers maradt volna szerintem.
Annyira szeretnék így sütni, segítsetek! 🙂
És azt tudtátok, hogy Svédországban ha egy terhes nőnek vashiánya van, akkor azt ajánlják, hogy főzzön vasedényben? Annyira egyszerű!
Na jó, akkor leírom a nagy-nagy sikerreceptet is 🙂 Annyira jó lett, hogy a kész ételt nem volt időm lefotózni, pillanatok alatt elfogyott.

Háromhagymás borjúkaraj
Hozzávalók:
12 ujjnyi vastag borjúkaraj
20 dkg füstölt pulykamell (piaci, nem a bolti gyorsérlelt!)
2 fej vöröshagyma
2 csomó újhagyma
6 gerezd fokhagyma
1 citrom leve és héja
2 ág rozmaring
20 dkg dió
1 ek kömény
1 ek durvára tört feketebors
2 kk szárított majoránna
0,5 l száraz fehérbor
só
olívaolaj
kacsazsír
3 ek liszt
szerecsendió
A hússzeleteket megforgattam a szerecsendióval és borssal elkevert lisztben, és nagyon forró serpenyőben fél-fél percig sütöttem minden oldalát kacsazsírban.
Az öntöttvas lábos aljába olívaolajat öntöttem, beleszórtam a felkarikázott hagymákat, a felkockázott füstölthúst, rátettem a borjúhússzeleteket a maradék zsírral együtt, és megszórtam a fűszerekkel. Felöntöttem a borral, majd szépen lassan elkezdtem főzni.
Egészen takarék lángon főtt 2 órát, akkor kóstoltam először.
Sóztam, belenyomtam a citromot, beleszórtam az előzőleg megpirított diót és adtam neki még egy órát.
A leve teljesen besűrűsödött, a hús olyan puha lett, hogy villával szét lehetett nyomni.
Friss, fehérkenyérrel ettük.
Öntöttvas edények pedig itt kaphatóak: http://www.ontottvasedeny.hu/

Kategóriák
Egyéb kategória

Diós piskóta és egy kis programajánló

Sajnos vége a nyárnak. Hétfőn évnyitó az oviban, kedden már óvoda, de előtte ajánlok még egy kis programot is. Mindenkinek, aki Lipóciában lakik, és azoknak is akik nem.
De előbb egy recept.
Nem tudom hogy van ez, de mindig változik a sütemények divatja. A piskótának egyértelműen leáldozott az utóbbi években, de én akkor is szeretem, főleg hogy nem kézzel és villával kell a tojás fehérjéből habot vernem, hanem létezik robotgép 🙂
A sütit még augusztus elején sütöttem sárgabarackkal, de most a hónap végén ugyanúgy működik szilvával is, sőt!
Hozzávalók 12 formához:
5 tojás szétválasztva
5 ek darált dió
1 kk fahéj
5+2 ek cukor
5 ek simaliszt
csipet só
24 db sárgabarack/szilva
pici olaj és liszt a formák kikenéséhez
A sütőt előmelegítettem 180 fokra.
A gyümölcsöket kimagoztam, félbevágtam. Két kanál cukorba belekevertem a fahéjat, és belemártottam fél barackokat.
A tojások sárgáját a cukor felével fehéredésig habosra kevertem. A tojás fehérjét a sóval és a maradék cukorral kemény habbá vertem.
Fakanállal kevertem óvatosan a lisztet, a diót és a tojássárgás masszát a fehérjébe, hogy ne nagyon törjön a hab.
A formákat kikentem olajjal, kiliszteztem, és az aljába tettem egy barackot. Tésztamasszát kanalaztam rá, úgy, hogy a 3/4-ig érjen a formának. A tetejére is tettem egy-egy barackot.
Sütő teljesítményétől függően olyan 20 perc alatt készül el. Tűpróba!
Ezeket a klassz kis felfújt formákat a Kooktában lőttem.

Annak, aki nem szeretne most pénzt költeni konyha kütyükre, ajánlom, hogy nevezzen be a Pozsonyi pikniken most pénteken a pozsonyi kifli sütő versenybe, ahol 30.000 forint értékű Kookta nyereményt lehet nyerni, és egy Fűszer és lélek szakácskönyvet is. A zsűri mi leszünk Krisztával, és előre közlöm, hogy én simán befolyásolható vagyok valamilyen különleges, nem teljesen hagyományos töltelékkel! 🙂 Eredmény hirdetés 18 órakor a színpadon.
És még lesz többek között:
Láng Téka: 16:30 – 17:00 Bächer Iván dedikálja a Lipóciát, majd az üzlet előtt Gerlóczy Marcival karöltve bogrács-csemegével örvendeztetik a kedves egybegyűlteket (várhatóan 19 órától)
Keserédes Csokoládébolt (20% engedmény minden termék árából)16:00 – 18:00 Csokoládé szökőkút az üzletben, gyümölcsös mártogatás a Pozsonyi úton
17:00 – 20:00 A Firkász étterem bográcsban, illetve kerámiaedényekben főzött töltött káposztájával kápráztatja el a kedves vendégeket (borkülönlegességeihez kupont oszt, melyek az étteremben beválthatók)

A Gyerekpikniket a Pozsonyi út – Wallenberg utca sarkán találják.
16:00 – 16:30 Zenezug Kormos Marcsival a legkisebbeknek 16:30 – 17:00 Délutáni mese Rába Rolandtól (Czigány Zoltán Csoda és Kószájából) 17:00 – 17:30 Testharmónia Varázssziget Horváth Évával 17:30 – 18:00 Zsonglőrködés Papp Gergővel

Kategóriák
Egyéb kategória

Kistermelői élelmiszer-termelés törvénymódósítás?

A Vissy család disznóságai
Eredeti cikk

34 civil szervezet hivatalosan benyújtotta a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 14/2006 FVM-EüM-ICSSZEM együttes rendelet módosítására vonatkozó részletes javaslatát. Jelenleg az egyeztetések folynak. Az illetékes tárca, az FVM ígérete szerint a 2009. év végére elkészülhet az elfogadásra szánt módosító rendelet.

A civil javaslat főbb elemei:
– Jelenleg kiskereskedelmi és vendéglátó egység számára a kistermelő alaptermékét (pl. alma, krumpli, nyers tej…) helyi szinten értékesítheti (az adott településen). A módosítási javaslat: a helyi kiskereskedelmi és vendéglátó egység a termelő lakóhelye szerinti megyében és a határos megyékben lévő boltokat, vendéglátókat jelentené. Ezt még bizonyos termékek esetében kibővítették régiós valamint budapesti értékesítési lehetőséggel. Ausztriában pl. a „helyi” fogalmán sok esetben az egész országot értik.
– Jelenleg kistermelői feldolgozott termékek nem kerülhetnek be semmilyen kiskereskedelmi és vendéglátó egységbe. A módosítási javaslat: a feldolgozott termékek, így a lekvár, sajt, kolbász is bekerülhetne a javaslat szerinti helyi (a megyében és a szomszédos megyékben lévő) boltokba, vendéglátó egységekbe, közétkeztetésbe. Létrejöhetnének az Ausztriában méltán népszerű gazdaboltok, gazdapolcok, megélénkülhetne a gasztroturizmus. Módosítási javaslat: a kistermelők által maximálisan előállítható mennyiségeket a következőképpen állapítsák meg: A heti 100 kg savanyúság mellett heti 100 kg hőkezeléssel előállított termék, valamint heti 50 kg egyéb eljárással feldolgozott növényi termék legyen értékesíthető. Havonta 6 sertést, vagy 2 marhát, vagy 6 juhot, vagy 6 kecskét vághasson értékesítés céljára (eddig 4-1-4-4 db volt megengedett).
– Nyers hús kistermelői értékesítése jelenleg a szarvasmarha, juh, kecske, disznó tekintetében tiltott. Sem a gazdaságából, sem piacon, vásáron, nem értékesítheti, boltba, vendéglátóknak nem adhatja el. A levágott állat húsát, gazdaságában feldolgozva értékesítheti. A módosítási javaslat alapján a nyers hús értékesíthetővé válna helyi (tehát a régióban lévő) boltokban, vendéglátó egységekben, mivel itt úgy is szigorúbb higiéniai körülmények közé kerül. A hűtőlánc megtartásával a gazda saját gazdaságában is értékesíthetné.
– Nyers tejet jelenleg kistermelő helyi (a településen lévő) boltba, vendéglátónak eladhat, de közétkeztetés céljára nem. Módosítási javaslat: Nyers tejet kistermelő a közétkeztetés számára a régióban értékesíthesse.
– A bor és pálinka jövedéki termékek. Jelenleg ezek termelői értékesítése piacon és vásáron tiltott. Alkalmi fesztiválokon, külön szabályozott formában lehet. A kereskedelmi forgalomba hozatalhoz, VPOP engedélyhez olyan több millió Ft-os letétek kellenek (jövedéki adóraktári adók), hogy azt a kismennyiségben előállító termelő, ha engednék is az értékesítést számára, akkor sem tudná kifizetni. Ausztriában, ahol a vidékfejlesztést, a helyi termékfejlesztést, nem csak kommunikálják, ott kistermelő piacon is értékesíthet, vendéglősnek is eladhat általa készítetett pálinkát. Ausztriában pálinkát főzni is lehet kis léptékben: évi 100 liter 100%-os alkoholt értékesíthető plusz adó és letétkifizetés nélkül! Ez azt jelenti, hogy egy 50%-os pálinkából évente 200 litert lehet eladni nyugati szomszédunknál. Erre az EU is lehetőséget adott: az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló 92/83/EGK irányelv 22. cikkében a tagállamoknak lehetőséget biztosít arra, hogy kistermelők által gyártott alkoholnak a szabad forgalomba hozatalát lehetővé tevő rendelkezést hozzanak anélkül, hogy a termék az adóraktározási rendelkezések tárgyát képezné, és kizárólag átalány alapon adózzon. Amikor az egyeztetések során a civilek felvetették, hogy ezt Magyarországon miért nem lehet megcsinálni, a hatóságtól azt a választ kapták: „ők úgy csatlakoztak”! Módosítási javaslatuk: a kistermelő hetente legfeljebb 200 liter termelői bort, és évente legfeljebb 86 liter termelői pálinkát, illetve abból saját maga által termelt vagy gyűjtött, valamint ízesített gyógynövényes tinktúrát értékesíthetne. Eladhatná termelői vásáron, gazdaságában, és az általunk kibővítetten értett helyi (régión belüli) vendéglátó egységeknek.
– Új fogalomként jelenne meg módosítási javaslatuk alapján a termelői vásár kategória. A jelenlegi, vonatkozó kormányrendelet nem tesz különbséget az üzemszerűen működő piacok, vásárcsarnokok szabályozása terén (pár kivételt említ egy rendeleten belül). A termelői vásár formának az engedélyeztetésére, működtetésére és higiéniai követelményeire egy második szintű, egyszerűbb követelményt szabnánk meg.
– Szintén új fogalomként jelenne meg módosítási indítvényuk alapján az agóra (köztér) fogalma. Rendezvényekhez, falunapokhoz kapcsolódó, csereberét, kóstoltatást is lehetővé tevő termelői vásárt és forgatagot jelentene ez a fogalom. Itt lehetőséget kapna a rendező településen lakó magánszemély is a kitelepülésre. A nyomonkövethetőséget a szervezőnél való regisztráció, és 500 Ft-os regisztrációs díj biztosítaná. Itt kitelepülhetne a rendező településen lakó falusi vendéglátó, értékesíthetné portékáját. Sajnos ezt ma csak a portán belül teheti.
– Külön kitértek a kemencés kenyér értékesítésének lehetőségére. Jelenleg a tűztérben sütött kenyér nem értékesíthető. Módosítási javaslatuk: a kemencés kenyér értékesíthetővé válna, „Tűztérben sült” felirattal.
“Sajnos a termelői vásárra, agórára, disznóvágásra vonatkozó módosításaink, úgy néz ki, ebbe a módosított kistermelői rendeletbe mégsem kerülhetnek bele. Ezt máshol, az egyéb vonatkozó rendeletekben kell külön módosíttatni” – mondta el a Napi Turizmusnak Szabadkai Andrea, a rendeletmódosításban aktív szerepet vállaló Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület piacépítési programvezetője, aki hozzátette, hogy az indítványt megalkotó 34 civil szervezet azért küzd, hogy mind a jelenlegi, mind a következő kormány felismerje a kistermelői termékelőállítás újraszabályozásának, egyszerűsítésének fontosságát. A civilek emellett folytatják a munkát a falusi és agroturisztikai szolgáltatókról szóló rendeletért, továbbfejlesztéséért, a termelői és falusi turizmus gazdaságélénkítő adómentességéért, ösztönző kibővítéséért.
Kategóriák
Egyéb kategória

A kis falu nagy fesztiválja

Megjöttem a nyaralásból, főztem is ez alatt a két hét alatt, úgyhogy lesz miről írnom, de kezdem az Erdőbénye fesztivállal.
Remélem, még nem unja a kedves olvasó az Erdőbénye szót itt a blogban, de muszáj néha leírnom, hiszen onnan származik a családom, van ott néhány rokonom és barátom, és ezernyi emlék köt oda.
Szerencsére vannak ennek a falunak is helység kalapácsai, nem is egy, és ők is úgy gondolták, hogy fel kell rázni a hatvan éves álomból a települést.
Amikor Homonna Attilával arról beszélgettünk, hogy hányan lesznek, mindig abban maradtunk, hogy nyolcszázan biztosan, de lehet, hogy ezerkétszázan is. Nos, a pohár eladásokból úgy tűnik, hogy olyan kétezer-ötszáz ember jött el.
Sokan csodálkoztak, hogy miért kerül a pohár nyolcszáz forintba. Erdőbénye nagyon szegény település, sok idős, illetve munkanélküli emberrel. Azok, akik kifizették a pohár árát, a falu közalapítványát támogatták a pénzzel, aminek Vavrekné Hilda a gazdasszonya. Ebből a pénzből olyan dolgokat lehet finanszírozni, ami a faluban élők életét teszi jobbá.
És ha már itt tartunk, le kell írnom, hogy az erdőbényeiek mennyire lelkesek voltak. Egyik esti „bemelegítésen” Attilához beugrott egy néni, hogy arra gondolt, elhozza két cserép virágát, mert azok nagyon szépen mutatnának a kertben a fesztivál alatt. És rengeteg ilyen és ettől nagyobb segítség akadt.
Az ételek csak nevében lettek azok, mint amit a próbafőzésnél lefőztünk, de erről egyszerűen nem akarok több szót ejteni, jövőre másképp lesz, az biztos. A lényeg, hogy a catering cég nem tartotta a szavát.
Mivel a „saját” ételeink egy pillanat alatt elfogytak, gondoskodnunk kellett az utánpótlásról. Vicces látni a saját konyhájából kiragadott gasztrománokat, ahogy próbálnak vágódeszkát, vagy fakanalat találni, illetve kerek szemmel nézik a palackos gázt 🙂
Ennek ellenére éhen nem halt senki szerencsére, sőt volt aki déltől este tízig folyamatosan evett, igaz inkább az ivás volt jellemző, mert ugye Hegyalján ezt nem lehet kihagyni.
Amíg mi főztünk, a férjem kalandtúrára indult Gabanyecz Zsoltival, újdonsült barátunkkal felfedezni a falut. Zsolti olaszliszkai, és a fesztivál előtti hetekben fúrt, faragott, cipelt, és épített, hogy legyen hol leülnünk, legyen mit eltüzelnünk, és jól érezzük magunkat.
Elnézést kérek azoktól, akikkel pár mondatnál többet nem tudtam váltani, remélem ennek ellenére jövőre is ott lesznek!
Ami külön tetszett, hogy rengetegen jöttek gyerekekkel. Volt, aki még pocakban érkezett, és voltak csecsemők, totyogók, futkározók is. Aki akarta az megsimogathatta a birkákat az óvodakertben, de volt bohócműsor, gyerekkoncert, sőt kisvonat is, ami körbejárta a falut.
Nagyon sajnálom, hogy a szaxofon koncertre nem tudtam beülni a templomba, de édesanyám ott volt, és nagyon dicsérte. A zenei műsor is fergetegesre sikeredett, minden pincénél más hangulat fogadta a vendégeket. Volt zongora, népdal, blues, és mindenféle elektronikus zene is. A gyerekek szerintem a Vacka rádió után a Csite házban hallható műsort élvezték a legjobban, ahol a szülők Vissy borok mellett a falra vetített cinetrip szerű vetítés közben táncolhattak. A felnőttek a zenét hallgatták, de a gyerekek tátott szájjal nézték a pajta falát 🙂 Sikerült megkóstolnom Macsinka János főztjét, aki ősztől lesz a Sárga borház séfje, remélem ott is hasonlóan finomakat készít majd!
Estefelé mi is egy asztal köré gyűltünk a többi bloggerrel Annával, Zsófival, Horasszal, és Loriennel, sőt, csatlakozott hozzánk Lila Füge, Toma, és egy pár nagyon jó arc fiatal is Debrecenből. Dél körül még összefutottam Dalittal, de őket aztán gondolom elnyelte valamelyik pince, mert többet nem láttam. Éjjel, mire a hangulat a tetőfokára hágott, annyira jókat nevettünk, hogy néha a könnyemet kellett törölgetnem.
Kicsit aggódtam a többiekért, amikor a fekete éjszakában elindultak a kacskaringós hegyi úton a szállásukhoz Baskóra, ahol az utolsó pillanatban az erdőbényei Fejér ház által indok nélkül lemondott szállásuk helyett sikerült szobát foglalnunk (Erdőbénye kiadó :-(, de szerencsére a vadak aznap nem ugrottak az útra.
Bárkivel beszélek azóta, mindenki készül a következő Bor, Mámor, Bényére, úgyhogy találkozzunk ott újra!

És ahogy mások látták: Anna, Chili, Horasz, Lorien, Toma.

Kategóriák
Egyéb kategória

Fesztiválról fesztiválra

Hazaérkeztünk Erdőbényéről. Majd én is megírom a beszámolómat, addig is egy kis mai programajánló annak, aki ma éppen Megyer község felé jár, ami Magyarország egyik legkisebb faluja. Én arra járok, nagyon érdekel, hogyan fognak össze családok, miként építik a saját kis River Cottage-ukat!

“Megyer Magyarország egyik legkisebb faluja a maga 25 db házával és közel 70 lakosával. Ez a kis falu a teljes elnéptelenedés útján volt (2004-ben 41 lakos). 2005-ben egy lelkes csapattal megfogadtuk, hogy változtatni szeretnénk ezen a negatív tendencián, és elkezdtünk dolgozni azon, hogy a rossz folyamatot megfordítsuk.

Augusztus 19-én, Huba napján rendezik meg az I. Országos HU-BA, azaz Hungarikum Baromfi Fesztivált a legkisebb magyar faluban, Megyeren.
Az agrártárca támogatásával rendezik meg augusztusban Megyeren az I. Országos Hungarikum Baromfi Fesztivált.
Ez év tavaszán a Veszprém megyei Sümegi Kistérség Bazsalma Egyesülete – mint a régi magyar almafajták génbankjának kezelője – ösztönzésének köszönhetően a legkisebb magyar falu, Megyer is csatlakozott annak a programnak a megvalósítóihoz, melynek elsődleges célja az őshonos magyar háziállatfajták, ezen belül a kisállatfajták megóvása a hazai gazdaság, és a fogyasztók számára.
– A Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesületével (MGE) kötött együttműködés nyomán, igény szerinti mennyiségben és térítésmentesen hozhattunk településünkre tavasz elején libákat, júniusban pedig őshonos magyar tyúkfajtákat – 300 egyedet, naposcsibeként – tájékoztatott Pajer Kristóf, Megyer polgármestere. – Célunk, hogy az így kapott állományt természetes szaporítással megőrizzük. A gödöllői egyesülettel nagyon jó a kapcsolatunk, szaktanácsaikkal folyamatosan segítik munkánkat. Honlapunkon rendszeres tájékoztatást kap mindenki, akit érdekel az őshonos magyar baromfifajták fejlődése és az, hogyan segíthet egy kis falu is megóvni e fajtákat a kihalás veszélyétől.
Ehhez kapcsolódik az MGE HU-BA (hungarikum baromfitermékek) programja, amelynek célja különleges minőségű termékek előállítása régi magyar baromfifajtákkal, elsősorban a hátrányos helyzetű kistérségekben, falvakban.
Ennek feltétele a hagyományos kisállatfajták minél szélesebb körű elterjesztése a Baromfi Mintafalu Program keretében. A programba 2009-ben Sümeg-környéki kis falvak, köztük Megyer is bekapcsolódott.
Napjainkra ugyanis világszerte kialakultak vagy kialakulóban vannak az alternatív baromfitenyésztési, és -tartási rendszerek – ideértve az ökológiai tenyésztést is -, melyek közös jellemzője, hogy természetszerű vagy ahhoz közelítő tartási feltételek között termelik a különböző márkanévvel és védjeggyel ellátott, az ipari csirke korszaka előtti, hagyományosan kiváló minőségű baromfitermékeket.
Mind a HU-BA, mind a Baromfi Mintafalu Program a Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete (MGE) égisze alatt működik (http://www.mgegodollo.hu/). A Baromfi Mintafalu Program több éve sikeresen folyik Bedő, Oszkó, Egerág és 2009-től a Sümeg környéki kis falvakban, kapcsolódott hozzá a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága, illetve az MGE tenyésztői (ÁTK Baromfi Génbank – Gödöllő, Szomor Dezső – Apajpuszta, Szabolcs István – Dejtár).
Kategóriák
Egyéb kategória

Kacsazsíros gersli

Most, hogy végre kicsit lehűlt az idő, nyugodtan főzhettem valami laktatóbbat.
Dávid kedvence újabban az oroszlánzsíros kenyér, legalábbis ő ezt állítja. Amikor kentem neki egy szelet libazsírosat, akkor ezt nem kérte, mert szerinte kacsazsíros. Nem mintha evett volna valaha is belőle! Oroszlánzsírral pedig nem szolgálhatok. 🙂
Nem egy diétás étel, akkor az igazi, ha nagyon sok kacsazsírban készül. Nem tudom ki hogy van vele, de én imádom! Sok fokhagymával, borssal, hagymával.
A gerslit ha egy éjszakára beáztatjuk, másnap negyed óra alatt megfő. Ezt érdemes tudni azoknak, akik azért nem szeretik a gerslit, mert soha nem lehet elég puhára főzni. Valóban érdekes étel, mert a gersli levesben, vagy a töltött káposztában nagyon jól megpuhul, de magában csak úgy, inkább szeret kemény maradni.
Hozzávalók:
25 dkg gersli, éjjelre beáztatva
30 dkg koktélparadicsom
20 dkg zsenge zöldborsó (mirelit)
2 nagy fej hagyma
5 gerezd fokhagyma
6 ek kacsazsír
1 nagy csokor petrezselyem
1 zöld erőspaprika (el is hagyható)
só, bors
A hagymát karikákra vágtam, a fokhagymát felaprítottam. A zsír felén megdinszteltem a sóval. Rádobtam a gerslit, a negyedekbe vágott koktélparadicsomot, pritamin paprikát felkockázva, és megkevertem, és felöntöttem annyi vízzel, amennyi ellepte.
Lefedve pároltam amíg a gersli teljesen megfőtt. Ez olyan negyed óra, esetelg húsz perc.
Mikor megfőtt beletettem a petrezselymet, zöldborsót, erős paprikát, és borsoztam. Hozzákevertem a maradék zsírt is, hagytam egyet rottyanni, és már tálaltam is.

Kategóriák
Egyéb kategória

Késői szüret a Rádió Cafén

Ma este 9-től a Rádió Cafén Bor, Mámor, Bénye! Gyertek, hallgassátok!
“Olyan jó fesztivál lesz Erdőbényén, hogy mi sem tudjuk kihagyni. A vendégünk lesz Homonna Attila, aki egyrészt borász, másrészt főszervező és Fűszeres Eszter, aki gasztroblogger és többedmagával főzni fog Erdőbényén a borokhoz. A részleteket az adáson kívül itt is megtaláljátok: http://www.erdobenyefesztival.hu/Persze Homonna Attila nem hagy minket szárazon: az adásban kóstoljuk a 2007-es száraz Birtok válogatását (3800 Ft, homonna.com) és a 2007-es Édes Hármast. (4200 Ft, ugyanott.)
Az adás este 9-kor kezdődik a radiocafén, Budapesten és 60 km-es körzetében a 98,6-on, messzebb az interneten: http://www.radiocafe.hu./ SMS számunk: 06-20/9-986-986″
(Forrás: Megyeri Sára)

Kategóriák
Egyéb kategória

Próbafőzés

Tegnap este összejöttünk és lefőztük azokat az ételeket, amiket majd Erdőbényén kóstolhattok a Bor, Mámor, Bénye pikniken.
De mielőtt leírnám mi is történt, megosztom, hogy a piknikre autóbusz indul Budapestről, így aki még aznap haza szeretne jutni, annak sem kell aggódni, reggel felül rá, este 11-kor pedig elindul vissza. Illetve felkerült egy új szállás lehetőség is a palettára, aki szeretne ott aludni.
Jó egy ilyen póbafőzés, egy csomó olyan dolog kiderült, amit eddig nem gondoltunk, és előfordult egy olyan baki is, ami szerintem csak paródiákban van: elcukroztuk a levest 🙂 Mentségünkre csupán az szolgál, hogy nem cukrot tettünk bele, hanem cukros vízzel öntöttük fel. Mikor a leves gazdája, Lorien észrevette a hibát, a következő mondatot intézte hozzánk: (tizennyolcas karika) bzdmeg! édes a leves! Dőltünk a nevetéstől.
Tudom, hogy nem szép dolog magunkat fényezni, de komolyan mondom, hogy nagyon finom lesz minden, amit főzünk! Chili kukoricapüréje kacsazsíron pirított vargányával készül majd, most rókagombával ettük. Bár inkább előétel, de szerintem sokan választják majd főételként is.
Lorien juhtúrós gombóclevese, valami zseniális! Nekem nagyon nagy meglepetés volt ez a leves, mert bevallom, hogy inkább a húsos leveseket szeretem, de ez annyira kerek, hogy kívánni sem lehet jobbat.
Horasz őzpörköltje enyhén csípős, boróka nélkül készült, de volt egy pici édessége mégis a zöldségeknek köszönhetően. Annyira el lett találva, hogy egy csipet só, vagy egy grammal kevesebb erős is csak rontott volna rajta. És ha még a sztrapacskát is hozzá képzelem! Jaj nekem!
Péter Anna bárányt grillez majd mazsola csatnival. Tőle csak egy mondatot idéznék, amit sajnos nem tudott gyakran ismételgetni, ugyanis nem mócsingos a bárány: jaj, maradjatok csendben! Találtam egy csodálatos mócsingot. Hú, de finom!
És marad az én bobájkám a végére, amiről kiderült, hogy sajnos az elképzelt fagyimat kitelepülős-nagykonyhás körülmények között nem lehet előállítani, így marad a sima bobájka vaníliafagylalttal, hozzá tokaji aszús aszalt szilva kompóttal.
Gyertek augusztus 15-én Erdőbényére!

Kategóriák
Egyéb kategória

Fejtettbab leves

Komolyan mondom, egyszerűen nem tudok kiigazodni a fiamon!
Minden édesanya álma egy (majdnem) olyan gyerek, aki mindent megeszik amit elé tesznek, rajong a zöldségekért, különösen csillognak a szemei, ha brokkolit, kelbimbót, spenótot, és tökfőzeléket kell enni, és az esetek legalább felében inkább egy almát kér mint fagyit.
Nos, az én fiam nem ilyen. Egyáltalán nem!
Azt már említettem, hogy egy-másfél évvel ezelőtt konkrétan semmit nem evett a húslevesen kívül, amit telerakott tésztával. Persze a zöldséget és a húst gondosan kipiszkálta. Az óvodában azt hitték otthon eszik, én azt gondoltam az óvodában 🙂 Igaz, éhen nem halt, de az óvó néni szemébe kellett néznem középső csoport elején, és azt mondanom, hogy nem baj, ha nem eszik, de külön ne főzzenek neki. Mert nem bírták a látványt, ahogy csak ül az asztalnál, és semmit nem csinál, így inkább kapott üres spagettit, vagy üres rizst, amit szeretett.
Mára eljutottunk oda, hogy mindent megkóstol, egy kisebb adagot hajlandó is megenni belőle, de azért mindig marad valami menekülési útvonala: alma, dinnye, banán, vagy valami amit tényleg szeret.
Nemrég találkoztunk egy sráccal, aki feltette Dávidnak a nagy kérdést: és mi a kedvenc ételed? Persze gondolom arra számított, hogy majd valami olyasmit hall hogy a sólet, vagy a jeruzsálemi túrótorta. Ehhez képest a következő hangzott el: a húsleves, és a halrudacska. Na igen…
Nehezíti még a dolgomat, hogy szinte semmit nem eszik meg, amiben tejföl vagy ecet van, én pedig imádom az ilyesmit. Ezért is csodálkoztam, amikor a szokásos kóstolóadag után még két tányér fejtettbab leves csúszott le a fiam torkán!
Hozzávalók:
1/2 kg fejtettbab (ez kb. 70-80 dkg fejtőbab)
3 szál sárgarépa
1 fehérrépa zöldjével
1 fej hagyma
3 gerezd fokhagyma
1 1/2 liter húsleves (esetleg víz)
2 babérlevél
3 ek vaj
fehérborecet
2 dl tejföl
1 ek liszt
só, bors
1 kk majoránna
Csipetke, vagy nokedli ízlés szerint
A hagymát felkockázom, sózom, és a vajon megdinsztelem. Rádobom a zúzott fokhagymát, a falkarikázott répákat és a kifejtett babot. Nagyon picit dinsztelődni, majd ráteszem a babérlevelet és a majoránnát is. Felöntöm a forró húslevessel, és puhára főzöm.
Ekkor tettem bele a nokedlit.
A tejfölt elkeverem az apróra vágott petrezselyemmel és a liszttel, majd behabartam vele a levest. Ecettel és borssal ízesítettem.
A kőedény cocotte a Kooktában kapható.