A Vissy család disznóságaiEredeti cikk
34 civil szervezet hivatalosan benyújtotta a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 14/2006 FVM-EüM-ICSSZEM együttes rendelet módosítására vonatkozó részletes javaslatát. Jelenleg az egyeztetések folynak. Az illetékes tárca, az FVM ígérete szerint a 2009. év végére elkészülhet az elfogadásra szánt módosító rendelet.
A civil javaslat főbb elemei:
– Jelenleg kiskereskedelmi és vendéglátó egység számára a kistermelő alaptermékét (pl. alma, krumpli, nyers tej…) helyi szinten értékesítheti (az adott településen). A módosítási javaslat: a helyi kiskereskedelmi és vendéglátó egység a termelő lakóhelye szerinti megyében és a határos megyékben lévő boltokat, vendéglátókat jelentené. Ezt még bizonyos termékek esetében kibővítették régiós valamint budapesti értékesítési lehetőséggel. Ausztriában pl. a „helyi” fogalmán sok esetben az egész országot értik.
– Jelenleg kistermelői feldolgozott termékek nem kerülhetnek be semmilyen kiskereskedelmi és vendéglátó egységbe. A módosítási javaslat: a feldolgozott termékek, így a lekvár, sajt, kolbász is bekerülhetne a javaslat szerinti helyi (a megyében és a szomszédos megyékben lévő) boltokba, vendéglátó egységekbe, közétkeztetésbe. Létrejöhetnének az Ausztriában méltán népszerű gazdaboltok, gazdapolcok, megélénkülhetne a gasztroturizmus. Módosítási javaslat: a kistermelők által maximálisan előállítható mennyiségeket a következőképpen állapítsák meg: A heti 100 kg savanyúság mellett heti 100 kg hőkezeléssel előállított termék, valamint heti 50 kg egyéb eljárással feldolgozott növényi termék legyen értékesíthető. Havonta 6 sertést, vagy 2 marhát, vagy 6 juhot, vagy 6 kecskét vághasson értékesítés céljára (eddig 4-1-4-4 db volt megengedett).
– Nyers hús kistermelői értékesítése jelenleg a szarvasmarha, juh, kecske, disznó tekintetében tiltott. Sem a gazdaságából, sem piacon, vásáron, nem értékesítheti, boltba, vendéglátóknak nem adhatja el. A levágott állat húsát, gazdaságában feldolgozva értékesítheti. A módosítási javaslat alapján a nyers hús értékesíthetővé válna helyi (tehát a régióban lévő) boltokban, vendéglátó egységekben, mivel itt úgy is szigorúbb higiéniai körülmények közé kerül. A hűtőlánc megtartásával a gazda saját gazdaságában is értékesíthetné.
– Nyers tejet jelenleg kistermelő helyi (a településen lévő) boltba, vendéglátónak eladhat, de közétkeztetés céljára nem. Módosítási javaslat: Nyers tejet kistermelő a közétkeztetés számára a régióban értékesíthesse.
– A bor és pálinka jövedéki termékek. Jelenleg ezek termelői értékesítése piacon és vásáron tiltott. Alkalmi fesztiválokon, külön szabályozott formában lehet. A kereskedelmi forgalomba hozatalhoz, VPOP engedélyhez olyan több millió Ft-os letétek kellenek (jövedéki adóraktári adók), hogy azt a kismennyiségben előállító termelő, ha engednék is az értékesítést számára, akkor sem tudná kifizetni. Ausztriában, ahol a vidékfejlesztést, a helyi termékfejlesztést, nem csak kommunikálják, ott kistermelő piacon is értékesíthet, vendéglősnek is eladhat általa készítetett pálinkát. Ausztriában pálinkát főzni is lehet kis léptékben: évi 100 liter 100%-os alkoholt értékesíthető plusz adó és letétkifizetés nélkül! Ez azt jelenti, hogy egy 50%-os pálinkából évente 200 litert lehet eladni nyugati szomszédunknál. Erre az EU is lehetőséget adott: az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló 92/83/EGK irányelv 22. cikkében a tagállamoknak lehetőséget biztosít arra, hogy kistermelők által gyártott alkoholnak a szabad forgalomba hozatalát lehetővé tevő rendelkezést hozzanak anélkül, hogy a termék az adóraktározási rendelkezések tárgyát képezné, és kizárólag átalány alapon adózzon. Amikor az egyeztetések során a civilek felvetették, hogy ezt Magyarországon miért nem lehet megcsinálni, a hatóságtól azt a választ kapták: „ők úgy csatlakoztak”! Módosítási javaslatuk: a kistermelő hetente legfeljebb 200 liter termelői bort, és évente legfeljebb 86 liter termelői pálinkát, illetve abból saját maga által termelt vagy gyűjtött, valamint ízesített gyógynövényes tinktúrát értékesíthetne. Eladhatná termelői vásáron, gazdaságában, és az általunk kibővítetten értett helyi (régión belüli) vendéglátó egységeknek.
– Új fogalomként jelenne meg módosítási javaslatuk alapján a termelői vásár kategória. A jelenlegi, vonatkozó kormányrendelet nem tesz különbséget az üzemszerűen működő piacok, vásárcsarnokok szabályozása terén (pár kivételt említ egy rendeleten belül). A termelői vásár formának az engedélyeztetésére, működtetésére és higiéniai követelményeire egy második szintű, egyszerűbb követelményt szabnánk meg.
– Szintén új fogalomként jelenne meg módosítási indítvényuk alapján az agóra (köztér) fogalma. Rendezvényekhez, falunapokhoz kapcsolódó, csereberét, kóstoltatást is lehetővé tevő termelői vásárt és forgatagot jelentene ez a fogalom. Itt lehetőséget kapna a rendező településen lakó magánszemély is a kitelepülésre. A nyomonkövethetőséget a szervezőnél való regisztráció, és 500 Ft-os regisztrációs díj biztosítaná. Itt kitelepülhetne a rendező településen lakó falusi vendéglátó, értékesíthetné portékáját. Sajnos ezt ma csak a portán belül teheti.
– Külön kitértek a kemencés kenyér értékesítésének lehetőségére. Jelenleg a tűztérben sütött kenyér nem értékesíthető. Módosítási javaslatuk: a kemencés kenyér értékesíthetővé válna, „Tűztérben sült” felirattal.
“Sajnos a termelői vásárra, agórára, disznóvágásra vonatkozó módosításaink, úgy néz ki, ebbe a módosított kistermelői rendeletbe mégsem kerülhetnek bele. Ezt máshol, az egyéb vonatkozó rendeletekben kell külön módosíttatni” – mondta el a Napi Turizmusnak Szabadkai Andrea, a rendeletmódosításban aktív szerepet vállaló Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület piacépítési programvezetője, aki hozzátette, hogy az indítványt megalkotó 34 civil szervezet azért küzd, hogy mind a jelenlegi, mind a következő kormány felismerje a kistermelői termékelőállítás újraszabályozásának, egyszerűsítésének fontosságát. A civilek emellett folytatják a munkát a falusi és agroturisztikai szolgáltatókról szóló rendeletért, továbbfejlesztéséért, a termelői és falusi turizmus gazdaságélénkítő adómentességéért, ösztönző kibővítéséért.
A civil javaslat főbb elemei:
– Jelenleg kiskereskedelmi és vendéglátó egység számára a kistermelő alaptermékét (pl. alma, krumpli, nyers tej…) helyi szinten értékesítheti (az adott településen). A módosítási javaslat: a helyi kiskereskedelmi és vendéglátó egység a termelő lakóhelye szerinti megyében és a határos megyékben lévő boltokat, vendéglátókat jelentené. Ezt még bizonyos termékek esetében kibővítették régiós valamint budapesti értékesítési lehetőséggel. Ausztriában pl. a „helyi” fogalmán sok esetben az egész országot értik.
– Jelenleg kistermelői feldolgozott termékek nem kerülhetnek be semmilyen kiskereskedelmi és vendéglátó egységbe. A módosítási javaslat: a feldolgozott termékek, így a lekvár, sajt, kolbász is bekerülhetne a javaslat szerinti helyi (a megyében és a szomszédos megyékben lévő) boltokba, vendéglátó egységekbe, közétkeztetésbe. Létrejöhetnének az Ausztriában méltán népszerű gazdaboltok, gazdapolcok, megélénkülhetne a gasztroturizmus. Módosítási javaslat: a kistermelők által maximálisan előállítható mennyiségeket a következőképpen állapítsák meg: A heti 100 kg savanyúság mellett heti 100 kg hőkezeléssel előállított termék, valamint heti 50 kg egyéb eljárással feldolgozott növényi termék legyen értékesíthető. Havonta 6 sertést, vagy 2 marhát, vagy 6 juhot, vagy 6 kecskét vághasson értékesítés céljára (eddig 4-1-4-4 db volt megengedett).
– Nyers hús kistermelői értékesítése jelenleg a szarvasmarha, juh, kecske, disznó tekintetében tiltott. Sem a gazdaságából, sem piacon, vásáron, nem értékesítheti, boltba, vendéglátóknak nem adhatja el. A levágott állat húsát, gazdaságában feldolgozva értékesítheti. A módosítási javaslat alapján a nyers hús értékesíthetővé válna helyi (tehát a régióban lévő) boltokban, vendéglátó egységekben, mivel itt úgy is szigorúbb higiéniai körülmények közé kerül. A hűtőlánc megtartásával a gazda saját gazdaságában is értékesíthetné.
– Nyers tejet jelenleg kistermelő helyi (a településen lévő) boltba, vendéglátónak eladhat, de közétkeztetés céljára nem. Módosítási javaslat: Nyers tejet kistermelő a közétkeztetés számára a régióban értékesíthesse.
– A bor és pálinka jövedéki termékek. Jelenleg ezek termelői értékesítése piacon és vásáron tiltott. Alkalmi fesztiválokon, külön szabályozott formában lehet. A kereskedelmi forgalomba hozatalhoz, VPOP engedélyhez olyan több millió Ft-os letétek kellenek (jövedéki adóraktári adók), hogy azt a kismennyiségben előállító termelő, ha engednék is az értékesítést számára, akkor sem tudná kifizetni. Ausztriában, ahol a vidékfejlesztést, a helyi termékfejlesztést, nem csak kommunikálják, ott kistermelő piacon is értékesíthet, vendéglősnek is eladhat általa készítetett pálinkát. Ausztriában pálinkát főzni is lehet kis léptékben: évi 100 liter 100%-os alkoholt értékesíthető plusz adó és letétkifizetés nélkül! Ez azt jelenti, hogy egy 50%-os pálinkából évente 200 litert lehet eladni nyugati szomszédunknál. Erre az EU is lehetőséget adott: az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló 92/83/EGK irányelv 22. cikkében a tagállamoknak lehetőséget biztosít arra, hogy kistermelők által gyártott alkoholnak a szabad forgalomba hozatalát lehetővé tevő rendelkezést hozzanak anélkül, hogy a termék az adóraktározási rendelkezések tárgyát képezné, és kizárólag átalány alapon adózzon. Amikor az egyeztetések során a civilek felvetették, hogy ezt Magyarországon miért nem lehet megcsinálni, a hatóságtól azt a választ kapták: „ők úgy csatlakoztak”! Módosítási javaslatuk: a kistermelő hetente legfeljebb 200 liter termelői bort, és évente legfeljebb 86 liter termelői pálinkát, illetve abból saját maga által termelt vagy gyűjtött, valamint ízesített gyógynövényes tinktúrát értékesíthetne. Eladhatná termelői vásáron, gazdaságában, és az általunk kibővítetten értett helyi (régión belüli) vendéglátó egységeknek.
– Új fogalomként jelenne meg módosítási javaslatuk alapján a termelői vásár kategória. A jelenlegi, vonatkozó kormányrendelet nem tesz különbséget az üzemszerűen működő piacok, vásárcsarnokok szabályozása terén (pár kivételt említ egy rendeleten belül). A termelői vásár formának az engedélyeztetésére, működtetésére és higiéniai követelményeire egy második szintű, egyszerűbb követelményt szabnánk meg.
– Szintén új fogalomként jelenne meg módosítási indítvényuk alapján az agóra (köztér) fogalma. Rendezvényekhez, falunapokhoz kapcsolódó, csereberét, kóstoltatást is lehetővé tevő termelői vásárt és forgatagot jelentene ez a fogalom. Itt lehetőséget kapna a rendező településen lakó magánszemély is a kitelepülésre. A nyomonkövethetőséget a szervezőnél való regisztráció, és 500 Ft-os regisztrációs díj biztosítaná. Itt kitelepülhetne a rendező településen lakó falusi vendéglátó, értékesíthetné portékáját. Sajnos ezt ma csak a portán belül teheti.
– Külön kitértek a kemencés kenyér értékesítésének lehetőségére. Jelenleg a tűztérben sütött kenyér nem értékesíthető. Módosítási javaslatuk: a kemencés kenyér értékesíthetővé válna, „Tűztérben sült” felirattal.
“Sajnos a termelői vásárra, agórára, disznóvágásra vonatkozó módosításaink, úgy néz ki, ebbe a módosított kistermelői rendeletbe mégsem kerülhetnek bele. Ezt máshol, az egyéb vonatkozó rendeletekben kell külön módosíttatni” – mondta el a Napi Turizmusnak Szabadkai Andrea, a rendeletmódosításban aktív szerepet vállaló Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület piacépítési programvezetője, aki hozzátette, hogy az indítványt megalkotó 34 civil szervezet azért küzd, hogy mind a jelenlegi, mind a következő kormány felismerje a kistermelői termékelőállítás újraszabályozásának, egyszerűsítésének fontosságát. A civilek emellett folytatják a munkát a falusi és agroturisztikai szolgáltatókról szóló rendeletért, továbbfejlesztéséért, a termelői és falusi turizmus gazdaságélénkítő adómentességéért, ösztönző kibővítéséért.
22 hozzászólás a(z) “Kistermelői élelmiszer-termelés törvénymódósítás?” című bejegyzéshez
Az elektromos fém kemence megfelel a HACCP vagy mi a neve a hiéginiával kapcsolatos előírás-gyüjteménynek, és mint a pálinka főzés-eladás ügyében talán itt is kicsit elstréberkedték a döntéshozó hivatalok ezt az egészet, rádióban egy közegészségügyi hivatalos hölgy a falusi kis fesztiválokkal kapcsolatban mondta, hogy igenis volt már az elmúlt 30 évben ételmérgezéses eset. Hol? mikor ?azt nem mondhatja meg, de volt, higgyük el volt, és az idén ezért szigorkodnak.
nagyon örülnék neki én is, ha ez megvalósulna, nem kellene kéz alatt eladni a lekvárjaimat… :)))
A Fuck tojás az gondolom a Fuchsék lesznek! Kiváló termelők-szerintem. Biztos, hogy így vezet az út valami jobb választék igényesebb gasztronómia felé! Sajnos a tisztviselő kar aki a jogszabálytervezeteket alkotja tényleg nem túl jó állapotban van. Ráadásul gúzsba vannak kötve az uniós jogszabályok által is. Annyiban finomítom a véleményemet, hogy a termelőkben még mindíg jobban lehet bízni, mint a vendéglősökben és egyes feldolgozókban, boltokban. Persze nem mindegyikben, attól önmagában ,hogy őstermelő vlaki nem biztos hogy jobb mint más. A mi (igényes fogyasztók) felelősségünk az is hogy megismerjük környezetünket- ebből a szempontból is. Ehhez utána kell járni a dolgoknak, informálódni kell. Azt gondolom, hogy jó úton haladunk, és ehhez a gasztrobloggerek hozzátesznek! Azt nem tudom, hogy fog nálunk az agóra kinézni, de remélem azért lesz, és mindenre rá lesz írva, hogy micsoda, kitől és honnan származik. A boltokkal, vendéglőkkel már komoly kételyeim vannak, az eddigi tapasztalataim alapján.
medvedr
Eszter, gondolom az, hogy nincs kisúrolva:) Csak kiégetve.
Valki homályosítson már fel, hogy mi a baj a kemencével!
Komolyan nem értem!
Még valami:a kapuvári Csepres joghurtjai ( gyümölcsös és nem gyümölcsízű) és a sajtjai, a lipóti pékség kenyerei, és mi piacunkon árult pácolt-füstölt szűzpecsenye, a savanyúságos bácsi bármely terméke, a Józsa száraztészta, a Fuck féle tojás ezek nálunk alapkaják és kiválló minőségűek, bár magyar termelőtől veszem
Kedves Gabcsi!
A választás lehetősége lenne fontos, ez a javaslat erről (is) szól. ha Te a külföldi élelmiszerekben bízol, akkor azt vásárold, ha én a gyermekkorom falusi ízeit szeretem, akkor módom legyen azt beszerezni. Ha jól emklékszem az olasz pizza sütőkre is szerette volna rákényszeríteni valamilyen Eu-s előírás, hogy ne kemencébe süssenek, az olaszok nem adták a hagyományos módszereiket.
Csak néhány rövid gondolat:
Értem én, hogy mindig mindenhol ellenőrizni akarunk, meg féltjük a vásárlót a kistermelőtől. Azon még nem gondolkozott el senki, hogy a multitól is félteni kellene? Az ipari szemét hosszú távon nem káros? A mai fogyasztói világban az emberek jó része ezen él… Minden állat egyenlő, de egyes állatok egyenlőbbek…
Mindenesetre jómagam ezerszer jobban megbízom a termelőben, akit ismerek, mint bárki másban. Nemcsak, hogy hagyni kéne élni a őket, hanem lassan komolyan támogatni kell, mert előbb-utóbb a maradék is meg fogja unni, hogy a hatóságok állandóan packáznak velük, és ezek is "bezárják a boltot". És ez nem minden, sok felvilágosító munkára is szükség lenne. A nagyközönségben fel kellene támasztani az igényt a minőségi termékekre, ételkészítési technológiákra. Amíg Laci bácsi az általánosan elfogadott norma, addig nincs miről beszélni.
Szintén probléma, hogy a nagyvárosi "szobatudósok" kénye kedve szerint folyik a tövényhozás és a rendeletalkotás, amíg ez így van, addig semmi jót nem várhatunk. Sajnos a magyar köztisztviselői kar egyre rosszabb állapotban van, ez nem sok jóval biztat.
Magyar sajátosság az is – és ez általában az élet minden területére igaz -, hogy jobbára betarthatlan törvényeink, előírásaink vannak, amelyek köszönő viszonyban sincsenek a valósággal. Persze így mindenki a zavarosban halászik, és ez az általában elfogadott norma, de Damoklész kardjaként ott lebeg fölöttünk, és ha valakire rá akarják húzni a vizes lepedőt, akkor könnyűszerrel megtehetik, úgyis találnak valamit.
Eléggé pesszimista vagyok, nem biztos, hogy közeledni tudunk a nyugati világhoz e tekintetben (mint ahogy másban sem).
Nagyon drukkolok.
Én mondjuk azokat is megértem, akiknek ez jut eszükbe.
Mivel a kész termékért a vendégkős felel, szerintem ők is csak igazán megbízható helyről vásárolnának továbbra is. Gondolom, ha megszületik ez a törvény módosítás, még 3-4 évnek el kell tellnie, mire ez a dolog beérik.
Biztosan lesz egy csomó buktatója, meg lesznek olyanok, akik így találják meg a kiskaput, és el akarják majd adni a boltban vásárolt szemetet hazai terméknek…
De valahol el kell kezdeni!
Az a baj, hogy sokaknak rögtön a feketevágás jut az eszükbe.
Kezdjük a pogácsával, vagy a savanyú káposztával.
Tér kell ezeknek a termékeknek, lehetőség.
Ha nem a fán rohadna el a szilva, hanem lekvárt főzne belőle a 40 éves borsodi férfi, akkor rögtön lenne értelme élnie, és nem biztos, hogy 45 évesen meghalna májzsugorban.
Na végre, legalább eszébe jutott valakiknek ! Külföldön ez jól működik . Persze , főleg a húsféléket ellenőrizni kell. De mi most agyon vagyunk szabályozva, ellenőrizve, büntetve.
Gyűjtöm az ötleteket !
Természetesen ellenörzésre szerintem is szükség van. Az a vendéglős, aki most is trükközik a hússal, meg folyamatosan csak valamit hozzátesz a romlott gulyáshoz, hogy sűrű legyen, az később is ezt teszi majd. De mondjuk ha a fent látható család árulná a "hal" termékeit, én biztosan vennék belőle:
ismerem őket, megbízom bennük, finomak a dolgaik.
Én az esélyt mindenképp megadnám.
Természetesen nyomonkövethetőnek kéne lenni mindennek, de ez nyugaton is így történik.
A teszkó párizsiban is pont annyira bízok, mint egy ismeretlen ember termékében.
Talán pont ez a lehetőség indítana el egy minőségi javulást.
Talán.
Ha nem, akkor hiába van lehetőség, akkor se fog működni.
Tojás: én nagyon megbízom a tojásosom jelöletlen tojásában.Volt már közte záp, mert nem mindig ugyanoda tojnak a tyúkok, de úgy is mindig pohárba ütöm előbb. Ennek ellenére látom, hogy kapirgálnak a tyúkok, és igaenis jobban ízlik a tojás.
Választhatok.
És ez a legfontosabb. Van döntési lehetőségem.
Igaz, Medve dr. biztosan tud olyan dolgokat, amit csak egy állatorvos tudhat.
Na vegre! Csak sikeruljon is elerniuk!!! Ha valamit nagyon hianyoltam otthon, akkor eppen ez volt az!
Angliaban is, de meg itt a tropusokon is tomegeval vannak 'agorak' is, meg olyan ettermek is, ahol a sajat maguk megtermelte zoldsegbol, gyumolcsbol, vagy sajat maguk felnevelte allatokbol keszitik az eteleket. Vagy ha ez nincs modjukban, akkor megkeresik a kornyek legjobb termelojet.
Eddig meg senki nem pusztult el az ott megvasarolt, s joizuen elfogyasztott etelektol. Na jo, a tulzabalas az kivetel ;-))
Szivbol drukkolok, hogy sikeruljon celt erniuk!!!
Ancsa
—————
Normalis (!) ellenorzesre mindig is szukseg van. De a vegen ugyis a vasarlo donti el, hogy ki marad meg az 'agoran'. Oda fog menni, ahol a penzeert a legjobb, legfinomabb, legmegbizhatobb forrasbol valo falatokat kapja.
Amennyiben itt nálunk amolyan "osztrák" termelői minőség lenne, akkor nem is kellene ezen a törvényen gondolkodni, de amíg sajnos a magyar termékek minősége kritikán aluli, ezért maradok a jól bevált minőségi, de drágább külföldi termékeknél (persze azért vannak kivételek)!
Sajnos több év kell ahhoz, hogy a magyar termelő minőségi saját-terméket tegyen a polcra, mert mi nagyon messze vagyunk Ausztriától higiéniában és mentalitásban is!
Ennyire azért ez nem egyszerű. A piac utólag szabályoz. Ha már beteg lettél, akkor állsz majd tovább. A franciáknál pld ellenőriztetni kell a húst, illetve a levágásnak is meg kell felenie az etikus vágásnak. (ez szerintem ökörség, de törvény van rá. ) Summa summarum az ilyen házi izék igen drágák. Ott van erre igény, és meg is fizetik. Nálunk szerintem ez pont másként fog működni. Sajnos! Szóval én félek ettől az egésztől egy kicsit. Még fejlődnünk kéne ehhez. Nem kicsit. Amihez ragaszkodnék, az a jelölés, és a nyomon követhetőség. Hadd válasszam meg én mit (v)eszek, ne a helyi vendéglős döntse el hogy abból főzzön, amin jobb a haszna. Majd lesz időnként hónapokig máskor meg napokig elálló tojásból rántotta, ahogy egy másik fórumom megjegyezte a kedves kommentelő. (Mármint a tojás eltarthatóságát illetően. )Lehet hogy ez az én heppem, de én szeretnék választani. Nem bízok egy az egyben a magyar háztáji állattartásban, élelmiszerfeldolgozásban. Dögöljek meg!
medvedr
Igaz. De ezt szerintem majd a piac leszabályozza. Ha nem jó a minőség, nem olyan a kiszolgálás, akkor nem lesz vevő.
Hamarabb odébbáll a vásárló a büdös kolbászú Pista bácsitól, mint a sarki Tescótól 😉
Végre, valami mozdulni látszik, de ennek a dolognak több dimenziója van.
Nem csak a rendelet alkotók, a kistermelők agyában is rendet kell tenni, mert a hivatkozott osztrák mentalitás köszönő viszonyban sincs a magyaréval.
És mégis mi franc baj van a kemencében sült dolgokkal? Eszem áll meg!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Szerintem ha ez a remek tervezet megvalósulna, az nem azt jelentené, hogy főzhetnél otthon pálinkát, mert az továbbra is állami monopólim maradna, csupán eladhatdnád azt.
A pálinkafőzés mindig adóköteles volt.
Csodálkoznék, ha az állam levenné a totális ellenörzést pl. a házi pálinkáról, amiből szinte az egyetlen bevételi forrása van. Nem véletlenül monopólium ez.
A másik, hogy ha ez mehetne, akkor le kéne szokni a felesleges baszogatásáról, és büntetéséről az embereknek.
10 dkg szerintük rosszul tartott szárazkolbász? Nesze neked félmilliós büntetés!
Ez nagyon jó hír! Érdemes vele sokat foglalkozni, hátha át tudják verekedni a dolgot. Rögtön több millió embenek könnyebb lenne a megélhetése.