Kategóriák
Egyéb kategória

Birkavagdalt birsalmával


Kaptam fél kiló növendék birkahúst. Nem túl sok, és vendégeket vártam, úgyhogy valamivel ki kellett egészíteni, hogy elég legyen.
először marinált paprikával gondoltam, mert a piros szín nagyon szépen mutatott volna a hús között, de aztán rájöttem, hogy van itthon két szép birsalmám, és egy csomó dióm.
Idén szerencsére annyi dió termett szinte mindenhol az országban, hogy már 800 forintért is lehet kapni egy kiló pucolt diót, érdemes kihasználni, hátha jövőre rossz idő lesz a dióra, mint idén az aszúra.
Birsalmás birka fasírtot ettem már valamelyik arab piacon, tehát az ötlet nem az enyém sajnos, de vagdaltként is megállta a helyét. Zöldsalátával, csípős ecetes paprikával és hummusszal ettük. Jó kis téli vacsora!
Szerintem disznóból is elkészíthető, akinek nincs otthon birkája.
Hozzávalók:
50 dkg birkahús darálva
1 zsemle
2 birsalma
10 dkg dió
5 dkg mazsola
2 ek libazsír (Vagy valamilyen füstölt szalonna apró kockákra vágva. Természetesen ha disznóból készül, akkor nem nagyon kell hozzá zsírpótlás.)
2 kk őrölt fahéj
1 kk őrölt szegfűszeg
1 kk őrölt szegfűbors
2 fej hagyma
3 gerezd fokhagyma
só, bors
chili ízlés szerint
A hagymát a zsíron megdinszteltem, a zsemlét vízbe beáztattam és kinyomkodtam. A diót nem vágtam össze, egyben hagytam. A birset kimagoztam, és kb. 3X3-as kockákra vágtam. Minden hozzávalót összekevertem, és egy sütőpapírral bélelt formába simítottam. 180 fokon 45 perc alatt készre sütöttem.

Kategóriák
Egyéb kategória

Madártej mitől jó?


Tényleg nem gondolom azt, hogy lenne olyan, aki ne ismerné a madártej receptjét, mégis szóba jött legutóbb egy csomó változat, amikor erről beszélgettünk.
Persze az alap mindenhol ugyanaz: tojás és tej, és általában vanília. De a barátnőm azt mesélte, hogy neki felnőtt korában vált nyilvánvalóvá csupán, hogy a vanília elengedhetetlen. Az édesanyja mindig vaníliapudinggal sűrítette be a tejet, gondolom azért, mert kevés tojást használt hozzá, és valaminek sűrűséget is adnia kellett.
Aztán itt van a tojásfehérjék mikrózása: én is olvastam 5-6 éve valamelyik fórumon, hogy a felvert habot pár perc alatt mikróban meg lehet egyben főzni, utána csak szaggatni kell. Ki is próbáltam, de az eredmény nem tetszett. Az egy megmikrózott tojáshab volt, és nem olyan finom galuska ami a vaníliás tej tetején gőzölődik készre.
Egyébként a madártejben egy rossz dolog van csupán: nyári hőségben esik a legjobban a jéghideg vaníliás krém, mégis télen könnyű készíteni. Ilyenkor miután megfőtt, kiteszem a lépcsőre lehűlni, aztán mehet is a hűtőbe. Nyáron hideg vízben próbálom lehűteni a madártejet is, és magamat is a hosszas gőz felett állás után.
Én miután a vaníliás krém alatt elzárom a lángot, mindig belekeverek egy kevés tejszínt. Ettől lesz igazán krémes, olyan finom, hogy nem lehet abbahagyni.
Fontos még a tojás és a tej minősége is. Madártejhez egyszerűen muszáj 3,5% zsírtartalmú biotejet vagy háznál vásárolt tiszta, zsíros tehéntejet és jóízű bio, de legalábbis házi tojást vásárolni. Egy ilyen ételnél, ami ennyire kevés alapanyagból készül, különösen fontos az alapanyagok minősége.
Én teszek bele mazsolát is, mert az egész család imádja, és egy csipet reszelt citromhéjat is. Mindkettő elmaradhat.
Hozzávalók:
3 liter 3,5%-os biotej
30 db tojás
2 dl tejszín
2 rúd vanília
10 dkg mazsola
1/4 citrom nagyon finomra reszelt héja
csipet só
cukor ízlés szerint
A tojások sárgáját elválasztom a fehérjétől. A sárgáját elkeverem a cukorral.
A tejet alacsony lángon felforralom. Belekaparom a vaníliamagokat és beleszórom a citromhéjat is.. A tojásfehérjét kemény habbá verem egy csipet sóval és kevés cukorral. Azért édes legyen, de nem ebben dominál a cukor.
Kanállal galuskákat szaggatok a fehérjehabból és mindkét oldalát megfőzöm. Nagyon nagyra dagad, egyszerre nem szabad túl sokat tenni bele. Szűrőlapáttal kiszedem.
Amikor a fehérje elfogyott, a tejhez keverem óvatosan a tojássárgáját és a mazsolát. Pár percig főzőm, amíg besűrűsödik. Miután elzártam a lángot, elkeverem benne a tejszínt is. Visszateszem a krém tetejére a habokat, és alaposan behűtöm. Csak langyos madártejet ne! 🙂

Kategóriák
Egyéb kategória

a hegy megy

Ha a hegy nem megy…
De most a hegy jön. Legalábbis a szőlőhegy.
2009. december 12-én Erdőbénye Budapestre költözik.
Akinek nem volt ideje nyáron eljönni a Bor, Mámor, Bényére, vagy ősszel nem lehetett ott a Pásztortüzeken, esetleg ott volt mindkettőn és pont azért eljönne most is koccintani velünk egyet a nagy karácsonyi/hanukai rohanás közben, azt szeretettel várjuk!
Egy csodálatos helyen, a Deák tér közelében várjuk a gyerekes családokat 16 órától, a gyerek nélkülieket 18 órától. Lesz élőzene, kézműves foglalkozás, és pár pénztárcakímélő falat. Nem lesznek nagy báránysültek és bográcsok, de pecsenyezsír, zakuszka, körözött, sajtok lesznek.
Na és persze csodálatos borok 🙂
Berger, Csite, Homonna, Jakab, Vissy, Béres, Vivamus, Olze vin.
A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött, dobjatok egy mélt az
erdobenye(pont)fesztival(kukac)gmail(pont)com címre.
Mindenkit szeretettel várunk!

Kategóriák
Egyéb kategória

Briós

Brióst sütöttem csütörtök este. Az első és a második előételhez is kínáltuk a vendégeknek.
Először libatepertővel és fügés lilahagyma lekvárral adtuk asztalra, utána pedig pecsenye libamáj kiegészítője volt.
A libamáj megér pár szót szerintem. Sokan túlsütik, egészen egyszerűen nem merik elég hamar kivenni a serpenyőből, pedig akkor lesz igazán finom, ha rózsaszín a belseje. Erre biztos lesznek, akik felhördülnek, hogy az nyers. Maradjunk inkább a pont jól elkészített-nél, mert a nyers nem hangzik jól, és nem is igaz. A pecsenye liba és kacsamájat nem szabad átsütni!
A másik, hogy robban, pattog, ugrál. Ezt eddig is tudtam, nem nagy újság, ugráltam is előle, de a mostani máj (Lilahangya szerint sportos volt 🙂 konkrétan kiugrott a serpenyőből, majd egy másik úgy felrobbant, hogy mindent beborított, többek között az arcomat is. Úgyhogy ha ma napközben valaki egy olyan nőt lát bolyongani az első kerületben, akinek egy nagy seb van az arcán, akkor az tudja, hogy velem találkozott, aki hősiesen megbirkóztam egy liba májával.
A májat egyébként mézes vajban sütöttem, tálalásnál pedig megszórtam citromhéjjal és tengeri sóval.
A citrom reszelt héját beáztattam saját levébe pár órára, majd miután szárazra töröltem, kevés olajon egy serpenyőben fél perc alatt megsütöttem. Az ötletet Amelie-től loptuk.
Na de maradjunk a briósnál:
3 dl langyos tej
60 dkg liszt
3 ek cukor
4,2 dkg friss élesztő (A Lidlben szoktam venni a friss élesztőt, és ott ekkora egy kocka)
3 ek nagyon puha vaj
3 tojás sárga
1 kk só
A tetejére plusz egy tojás sárgája
Az élesztőt egy kevés cukorral megfuttattam a tejben, majd minden hozzávalóból tésztát dagasztottam. 15 percig dolgoztam vele, majd letakarva a duplájára kelesztettem.
Ebből a mennyiségből 14 darab lett. Vékony szálakat sodortam belőle, majd felcsavartam, és egy muffinsütő formába tettem őket. Kettő kimaradt, de sütőpapíron azt is kisütöttem.
Letakartam, és újabb fél órát hagytam kelni, majd megkentem a tetejét a tojás sárgájával.
180 fokra előmelegített sütőben szép pirosra sütöttem.

Kategóriák
Egyéb kategória

sok kicsi

Az anyák napi Segítsüti sikerén felbuzdulva 15 gasztroblogger, és 15 szervezet (étterem, edényforgalmazó, ínyencbolt, stb.) úgy gondolta, hogy év vége előtt értékes felajánlásokat tesznek, amire 1000 forintos “virtuális tombolajegyek” megvásárlásával lehet pályázni. Az akció neve sok kicsi. Természetesen a befolyt pénz ismét nemes célra megy.
A felajánlásokat november 16-30. között fokozatosan lehet megismerni, a honlapon minden nap megjelenik egy céges és egy blogos ajándék, november 30-án lesz tehát egy szép hosszú listánk, jobbnál jobb programokkal/csomagokkal. A 30 felajánlásra 1000 forint értékű sorsjegyeket lehet venni, mindenki célirányosan arra (azokra), amelyik leginkább felizgatta a fantáziáját.

A sorsolásra december 18-án kerül sor.

A teljes bevétel a Gyermekétkeztetési Alapítvány javára megy.
Minden részlet az akció menetéről itt olvasható, öt felajánlás már kint is van.
Remélem minnél több kicsi felajánlás érkezik majd, és a sok kicsiből pár gyereknek jut majd uzsonnára, nem kell sóváran nézniük társaik ebédjét. Sajnos Magyarországon is sok olyan gyerek él, akik csak az óvodában/iskolában jutnak meleg ételhez.

Személyes felajánlásom:

Kalácsfonó “tanfolyam” 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, és 8 szálból a konyhámban. Aztán a kalácsot közösen megsütjük, majd egy kellemes vacsora keretében mindenféle finomséggal kiegészítve elfogyasztjuk.
A felajánlás két főre szól, de lehet úgy is, hogy mondjuk fonni csak a pár hölgy tagja érkezik, és a vacsorára toppan csak be a párja. (Ez csak személyes kiegészítés, nálunk biztosan így működne: én mehetnék fonni, de a férjem csak a végére szeretne megérkezni 🙂 Természetesen lehet azért közösen is fonni, sőt, szeretettel várok két fiút vagy két barátnőt is!

Kategóriák
Egyéb kategória

Borblog ajánló

Csite Norbi úja blogolásra adta a fejét. Leginkább borokról fog írni, de várható pár másik téma is. (Gondolom lesz itt szó gasztronómiáról és talán Erdőbényéről is)

Szeretettel ajánlom az olavsók figyelmébe.

Első írása a rajnai rizlingekről már olvasható is.
Blogját Alkonyi László egyik gyönyörű mondatával indította:
A földért, amely otthon tart és az emberért, aki alkotni akar.

Sok sikert!

Kategóriák
Egyéb kategória

Kacsazsíros kenyér

Furcsák vagyunk mi emberek!
Hiába tudjuk, hogy kacsamell a vacsora csúcspontja, vagy parmezános fűszervaj olvadozik majd a sütőtök leves tetején, sőt még négy fogás hátra van, ha egyszer langyos, ropogós héjú kenyeret tesznek elénk és egy kis tálban kacsazsírt, akkor nem tudunk és nem is akarunk keveset enni belőle.
Sőt, a szemünk sarkából az újhagymát figyeljük, hátha lesz olyan szerencsénk… Esetleg édes lilahagyma, ha más nincs. Nagyszemű só, talán valami csípős házi savanyúság. Nem kell más.
Gyerekkoromban sok pékség működött még a városban, nem költözött ki minden a legtávolabbi külvárosba, ipartelepekre. Akkor még naponta lehetett érezni a friss kenyér csodálatos illatát az utcán sétálva, de a pékautók is vitték magukkal amerre jártak.
Mióta a hipermarketek szeretnének a pékeink lenni, az illat eltűnt. De az illat annyira részévé válik annak, aki érezte már valaha, mint ha valamilyen veszélyes kábítószer lenne.
szerencsére egyre többen sütnek otthon kenyeret, sőt, újra nyílnak valódi kenyeret árusító pékboltok. Igaz az illat még nem az igazi, mert nem a bolt mögött sütik, csak hozzák valahonnan, de a kenyér kezd újra kenyér lenni.
Zsírozásra való kenyér:
Kovász:
20 dkg kenyérliszt
15 dkg víz
3 dkg élesztő (friss)
A hozzávalókból gyorsan tésztát kevertem, majd éjszakára hűvös helyen hagytam. (15-20 fok körüli helyen egy nagy tálban, nehogy kidagadjon belőle.)
A tésztát másnap készítem el:
az egész kovász
40 dkg liszt
20 dkg víz
2 dkg vaj
1,5 kk só
1 dkg élesztő
1 pici főtt krumpli kihűtve, áttörve (olyan 2 ek)
Alaposan kidagasztom a tésztát. Lefedem, és hűvös helyen duplájára dagasztom.
Kinyomkodom belőle a levegőt, megformázom, és lisztezett sütőlapra borítom, majd a tetejét is megszórom liszttel.
Lisztezett konyharuhával letakarom, és hagyom újra a duplájára kelni. Minél lassabban kel, annál jobb lesz a tészta! Közben előmelegítem a sütőt 250 fokra.
Betolom a kenyeret, és gyorsan a sütő aljába öntök egy pohárka vizet. Ezt 20 perc múlva megismétlem, majd a hőmérsékletet leveszem 200 fokra.
Akkor jó, ha az alja kongó hangot ad, összesen kb 30 percet sült.

Kategóriák
Egyéb kategória

A világ legdrágább süteménye

Nem a hozzávalók miatt a világ legdrágább süteménye, de ezt majd a végén. Igazi arab különlegesség. Tömény, illatos, édes.
Szerencsére a datolya nem drága gyümölcs, de friss változatához sajnos nagyon ritkán lehet Magyarországon hozzájutni, pedig az annyival finomabb, mint az alma a szárított almához hasonlítva. Persze ez a süti is szárított datolyából készült.
Egyik kedves könyvem a Zariffa, egy datolyakereskedő édesapa lányáról szól. Miközben a könyvet olvastam, végig azon gondolkoztam, hogy micsoda nehezen megszerezhető kenyér lehetett az akkoriban is, annak tükrében, hogy Magyarországon is a legolcsóbb aszalt gyümölcs, pedig nagyon messziről érkezik.
Tegnapi enyhe depressziómat ezzel a süteménnyel kezeltem, mondhatom működött.
És hogy mitől a legdrágább?
Miközben készítettem, tönkretettem Lila Füge Kitchen Aid turmixgépét. Nem a datolya volt a hibás, remélem nem is én, minden esetre az sokat mondó, hogy amikor betelefonáltunk a szervízbe, rögtön tudták mi ment tönkre és mi is történt. Típushiba. Nagyon bosszantó!
Az történt, hogy bekapcsoltam a turmixot, megrázkódott, leállt. Levettem a tálat, és a tál fém lapátja szétforgácsolta a motor gumi csellentyűcskéjét. Javítható, de 10.000 forint. 🙁
Hozzávalók:
40 dkg magozott datolya
10 dkg durvára vágott dió
2 ek rózsavíz
1 kk fahéj
1 kk őrölt szegfűbors
1 kk őrölt szerecsendió
1 dl extraszűz olívaolaj
1 tojás (el is hagyható a vegánoknak)
kb 1,5 dl víz
1 zacskó sütőpor
2 csomag réteslap
+ 2 dl extraszűz olívaolaj
2 dl méz
egész mandula szemek
A datolyát késes robotgéppel (vagy turmixal) felaprítottam. Vízzel, rózsavízzel, tojással és olajjal lazítottam. Beledolgoztam a fűszereket és a sütőport.
A réteslapokat hármasával nedves konyharuhára fektettem, és megkentem olajjal.
Nyolc részre osztottam, majd mindegyik részbe egy-egy kanálnyi datolya masszát tettem. Felcsavartam és a végét benyomkodtam. Tetejére egy-egy szem mandulát nyomtam, majd 170 fokra előmelegített sütőbe toltam, ahol aranybarnára sütöttem.
Mikor kivettem a sütőből a mézet elkevertem olajjal, és rálocsoltam a sütikre. Egy óra alatt beszívta ezt is.
Nem egy diétás darab 🙂

Kategóriák
Egyéb kategória

Mélyen

Minden ősszel eljön az a nap, amikor érzem, hogy ez az utolsó igazán meleg délután.
Olyanhor úgy ülünk a napon, hogy a bőrünk és a hajunk megpróbál minél több napfényt elraktározni a borongós napokra. Éjjel már hideg van, látszik a lehellet, de napközben még melenget a nap.
Ezt a napot szeretem a szűken vett családommal tölteni. Ilyenkor nem csinálunk semmit, csak ülünk a lusta folyó partján, beszélgetünk és bámuljuk a vizet. Ha elunjuk felállunk, és teli torokból átkiálltunk a túlpartra, aztán örülünk a visszhangnak.
Már nem tudunk úszni a hideg vízben, de még jó beleállni, kicsit elsüllyedni az iszapban, vagy békát fogni és közben vihogva ismételgetni, hogy jaj de csúszós, jaj de csúszós!
Ha megéhezünk szőlőt eszünk vagy almát, és versenyzünk, hogy ki tudja messzebb dobni a csutkát (nem én, én úgy dobok, mint egy nő 🙂
Érdekes, hogy egy ilyen igazi feltöltekezős nappal január elejéig is ki szoktam húzni. Akkor kezd el igazán hiányozni a napsütés, a szabadban töltött napok.
De idén idáig tartott csupán a melegség emléke, pedig igazán hideg nap még nem is volt. Nem kellett túl sok képet visszanéznem, hogy megtaláljam azt, amit kerestem, hiszen alig pár hete készült. De valahogy most teljesen lemerültem úgy érzem
Úgyhogy ma elkezdtem tervezni az első tavaszi napot a folyó partján
A tavasz az más: a kitárulkozás időszaka, akkor többen megyünk le a partra, jönnek a barátok is. Plédeken ücsörgünk, és pálinkát iszunk, hogy legyen bátorságunk legalább a lábunk ujját belelógatni a jéghideg vízbe. Hófehér lábak kerülnek elő a zoknikból és csak a víz tetejét érintik. Az iszapnak is várnia kell még pár hónapig. Ilyenkor rendes ebédet eszünk, abroszt terítünk az éppen csak kizöldült fűre, csörögnek a poharak, pukkan a pezsgő és órák alatt fogy csak el a sok étel a terülj-terülj asztalkáról.
Szívem szerint már ma kiküldeném a meghívókat, hogy találkozzunk 2010 tavaszán, de előbb át kell vészelni a késő őszt és a telet is. Bárcsak átaludhatnám!

Kategóriák
Egyéb kategória

Chipotle

Valamikor a meleg őszi időben voltunk vacsorázni Annánál, és akkor kaptunk tőle pár szem szárított Chile Ancho-t. Állítólag itthon is lehet kapni, de ami sokkal érdekesebb benne szerintem, az maga az eljárás, amivel a paprika tartósítva van.
Szárítással, és füstöléssel tartósítják, ettől más nevet is kapnak ezek a paprikák: chipotle.
Azt az ételt készítettem belőle, amit Anna javasolt, de utána néztem a dolognak, és rengeteg mindenre lehet használni egy ilyen füstös, csípős paprikát. Én nem dohányzom, de ennek olyan kellemesen dohányos illata volt, hogy alig vártam, hogy elkészüljön!
Készítenek belőle mártást, BBQ fűszert, sőt édességeket is. Lehet egészben kapni, és paradicsommártásban eltéve is.
Szerintem a magyar fűszerpaprika és a kápia is alkalmas lenne ilyesmire, kár hogy már lekéstem róla, jövőre mindenképp kipróbálom.
És akkor jöjjön a recept:
Hozzávalók 4 személyre12 db chipotle paprika
1 nagy fej vöröshagyma
1 dl olívaolaj
20 dkg mazsola
2 doboz felaprított paradicsom konzerv
1 kk fahéj
só, bors
0,5 kk koriander mag
30 dkg cheddar sajt

A paprikákat egy éjszakára húslevesbe áztattam. Másnap óvatosan felvágtam hosszában a paprikát, és kikapartam a magokat. Mindegyikbe egy darab cheddar sajtot rejtettem.
A hagymát üvegesre pároltam az olajon, majd rádobtam a mazsolát. Végül felöntöttem a paradicsommal. Fűszereztem, és picit rotyogtattam.
Végül óvatosan beletettem a sajttal töltött paprikákat, lefedtem, és addig pároltam, míg a sajt megolvadt a paprikában.
Nem volt otthon, de mehetett volna bele friss koriander is, és egy kanálka tejföl se rontotta volna el talán. Kuszkusszal ettük, ami egyáltalán nem autentikus 🙂