Kategóriák
Egyéb kategória

Hajnalban

Néha muszáj egyedül lennem pár órát, kimenni a szabadba, és hagyni a gondolatokat, hogy elpárologjanak a fejemből. Háromhavonta egyszerűen kell pár nap, amikor elvonulok a világtól.
Együtt utazunk el a családdal, de én ilyenkor már négykor felkelek. Csendben iszok egy kávét, és gyorsan elmegyek, hogy láthassam a napot felkelni az első pillanattól.
Mindig viszek magammal pokrócot, hogy le tudjak ülni, mert hajnalban még nyáron is párás a föld, télen pedig jó beleburkolózni (télen elég fél hatkor kelni, de sajnos nem akkora az élmény, mint nyáron).
Már a felkelő nap látványa is megnyugtató, persze ha nem munkába rohanva látja az ember, hanem nyugodtan nézi végig, de a legjobb a napraforgók ébredését figyelni.
Érdekes, hogy egy ilyen kicsi, múlékony növény pár órás megfigyelése mennyire helyre rak mindent. Kisebbek lesznek a problémák, jobban észreveszem az értékeket.
Egyszer sikerült megfigyelnem, hogy milyen sokat nő egy gomba öt óra alatt.
Hajnalban érezni a föld illatát, és mindennek más szaga van még, a puha mohának, a korhadt fának. Még külön érezni a patakot, a kökénybokrot, gyengén a hársfát.
Még zümmögnek a szúnyogok a sötétben, de mire hazaindulok, már dolgoznak a méhek.
Különben is napkeltekor minden más: nem csak a nap kezdődik el, de a hátralévő élet is. Azokban az órákban tényleg így érzem, és ezt az érzést el tudom raktározni hónapokig.
Most megint lemerültek a tartalékaim, tele a fejem felesleges gondolatokkal, olyan gondokkal, amik nem is az enyémek, ideje már pár napra kikapcsolni a számítógépet, és elutazni egy olyan helyre ahol nincs térerő. Alig várom!
Az ilyen hajnalok úgy végződnek, hogy hazafelé betérek a kisboltba, és veszek pár kiflit egy liter tejjel és vajjal. Mire hazaérek a többiek ébredeznek, ők is boldogok, hagytam őket aludni 🙂
Érdekes, hogy az emberek a XXI. században sokan nem hiszik el, hogy még mindig vannak olyan helyek, ahol egyáltalán nincs térerő, nincs szélessáv, és különben is kedv sincs a sok beszédhez. Ott egyszerűen meg kell élni az életet. Több ilyen helyet is ismerünk, féltve őrizzük a címüket.
Addig is nézegetem ezt a fotót, pár órára megteszi.

Kategóriák
Egyéb kategória

SEGÍTSÜTI!

Amikor Dávidot vártam, végig aggódtam azt a majdnem tíz hónapot, mire megszületett. Féltem, hogy korán érkezik, hogy nem lesz egészséges, hogy valamilyen baj történik.
Természetesen nagyon boldog is voltam, de soha nem felejtem el azt a pillanatot, amikor az asszisztensnő nem találta szívhangot, és rohant az orvosért. Aztán szerencsére kiderült, hogy semmi baj. Féltem, mert én is 7 hónapra születtem nagyon alacsony súllyal, és csak 30% esélyt adtak nekem a túlélésre a többszöri vércsere után is (Toxoplazmózis). Kerültem is a kutyákat macskákat rendesen.
Aztán Dávid két héttel később, akkor se saját akaratából született, egészséges volt, és gyönyörű. Nagyon megnyugodtam.
Azóta érzem át igazán, milyen is az, amikor egy anya a gyermekéért aggódik. Nem messze lakunk egy gyerekkórháztól, sokszor látom bekanyarodni a mentőt, vagy száguldani a koraszülöttes autót a városban. Jó lenne, ha minden gyerek egészségben nőhetne fel. Hála Istennek, már egyre nagyobbak a koraszülöttek túlélési esélyei, a mostani Segítsüti akcióval két kórháznak igyekszünk kicsit segíteni a feltételek javításában.
A képen látható süteményt frissen sütve ugyanis a tavalyi akcióhoz hasonlóan meg lehet vásárolni. A kórháznak a legtöbbet ajánló olvasóm kaphatja meg.
Kikiáltási ár 1000 forint, remélem idén is jól felsrófolódik majd az ára, hiszen nemes célra kérjük a pénzt.
Idén licitálni nem a Fűszeresen, hanem a Segítsüti saját honlapján lehet!
Előre is köszönöm!

Pészah után egy jó kis sütemény?

Vaníliás kosárka karamellizált meggyel

Hozzávalók:

19 dkg szobahőmérsékletű vaj
1 kk só
2 kk porcukor
0,5 dl tejszín
25 dkg finomliszt
1 citrom reszelt héja

2 l joghurt lecsepegtetve
1 rúd vanília
10 dkg porcukor
1/4 citrom reszelt héja
1/4 citrom leve

1 üveg rumos meggy lecsepegtetve
10 dkg cukor
1 ek étolaj

A tészta hozzávalóiból gyors mozdulatokkal tésztát gyúrtam, majd fóliába csomagolva egy éjszakára a hűtőbe tettem. Másnap előmelegítettem a sütőt 180 fokra. Kinyújtottam a tésztát és kibéleltem vele a kis tortaformákat. Sütőpapírt tettem a tetejére, majd megtöltöttem lencsével, és 2o percig sütöttem. Eltávolítottam belőle a sütőpapírt és a lencsét is.
A joghurtot három nap alatt, hűtőszekrényben teljesen lecsepegtettem. Elkevertem a cukorral, citrommal, és a kikapart vanília rúd magjaival. Beletöltöttem a kosárkába.
A cukrot egy serpenyőben megolvasztottam az olajjal, és hagytam kicsit megbarnulni, végül beleforgattam a meggyet.
A meggyet rátettem a tortácska tetejére.

Idén is köszönettel tartozom Nemisbékának a szuper ötletért és a sok munkáért!

Előre is köszönöm még egyszer, hajrá! 🙂

http://www.segitsuti.hu/

Kategóriák
Egyéb kategória

Kacsamáj zsírjában

Péntek este a barátainkkal ünnepeltünk.
A menü úgy alakult (nem én főztem), hogy Nóráék elmentek Mexikóba, és annyira izgalmas ételekről meséltek Katiéknak, hogy mexikói vacsora készült, amiből én is lementettem egy fantasztikus kukoricaleves receptet, amit fel is teszek majd valamelyik nap. Igazi madárlátta leves recept lesz.
Pénteken arra gondoltam, hogy mindenkinek sütök pici kalácsokat, kettőt-kettőt, az biztosan szép lesz az asztalon. Amikor a piacon mászkáltam, megláttam egy gyönyörű kacsamájat a hentesnél.
A hízott kacsa mája is isteni finom, de csak 3500-4000 forint körül van kilója, szemben a 6-8000 forintos libamáj árával. Természetesen nem olyan, mint a libamáj, de nagyon finom. Egyébként sok gyengébb étteremben szeretik azzal átverni a vendéget, hogy libamáj helyett kacsamájat szolgálnak fel, nem is olyan régen futottam bele ilyenbe sajnos.
A kacsamájjal egyébként ugyanúgy lehet bánni, mint a libamájjal, és szerintem különösen finom belőle a pástétom.
Most egyszerűen zsírjában sütöttem.
A vacsora nem volt kóser, a májrecept sem az, azzal kell kezdeni, hogy egy éjszakára tejbe kell áztatni a májat, de még jobb, ha 24 órát ázik. Mivel a máj szinte tiszta zsír, ezért úszik a tej tetején. Fél időben nem árt megfordítani.
Hozzávalók:
50 dkg-os kacsamáj
1 l tej (lehetőleg házi)
1 kg bőrös kacsahájból sütött zsír
1 fej hagyma
4 gerezd fokhagyma
1 ág rozmaring

bors
Miután a májat kiszedtem a tejből, nagyon megszáradni, közben kisütöm a zsírt. Óvatosan beleteszem a zsírba a májat a négy részre vágott hagymával és a félbevágott fokhagymagerezdekkel együtt. Közepes lángon lefedve 6 percig sütöm.
Óvatosan megfordítom, beledobom a rozmaringot, és fedő nélkül sütöm a májat újabb 6 percig.
Kiveszem a májat, átszűröm a zsírt, és óvatosan visszateszem bele a májat. Felszeletelve, a tányéron sózom, borsozom.
C&V is hasonlóan készíti a libamájat régi családi recept szerint, de ők tesznek bele végén pirospaprikát is. Kipróbáltam, nagyon finom, pontos recept a könyvben!

Kategóriák
Egyéb kategória

Pészahi kókusztorta

Ez a recept a Mazsike újságba készült eredetileg, de szerintem megérdemli, hogy itt legyen. Természetesen nincs benne liszt, vagyis gluténérzékenyek egész évben ehetik.
Lesz még sütemény, mert Zsófi ilyenkor kényszerül születésnapi tortát sütni, és szerintem ez igazi szívás: szülinapi torta akkor, amikor nem szabad semmiféle lisztet használni, hát…
Házi lime, vagy citromfagylalttal tálalva igazi koronája lehet a vacsorának!
Több napig eláll a hűtőben, egyáltalán nem szárad ki, és mindenki szereti. Könnyű, tavaszi íze van, reggelire érdemes egy jó nagy kanál sűrű, lecsepegtetett mézes joghurtot tenni a tetejére.

Hozzávalók:
20 dkg kókuszreszelék
6 tojás szétválasztva
1 kk szódabikarbóna
10 dkg cukor
1 citrom leve és héja
1,5 dl szójatej (ha tejes a menü, akkor joghurt is mehet bele a szójatej helyett)
1 rúd vanília kikapart közepe
csipet só

A kókuszreszelék kétharmadát és a cukrot kávédarálóval lisztté őrlöm. Könnyebben megőrlődik, ha egyszerre tesszük a darálóba a cukrot a kókusszal. A tojások fehérjét habbá verem, a sárgáját a cukros kókuszhoz keverem. Belenyomom a citromlevet és belereszelem a citrom héját és a szódabikarbónát is. Kikaparom a vaníliarúd belsejét és azt is hozzá keverem a sóval együtt. Hozzáöntöm a szójatejet, végül óvatosan beleforgatom a maradék kókuszreszeléket és tojáshabot.
Sütőpapírral bélelt formába simítom, és 160 fokra előmelegített sütőbe tolom. Tűpróbáig sütöm, kb. 30 percig.

Kategóriák
Egyéb kategória

Dióhab

Ferran Adriának van egy pisztáciahab receptje, ami régen foglalkoztat már, de vagy habpatronom nem volt itthon, vagy pisztáciám.
Erről jut eszembe, gyerekkoromban a sarki kisközértben is volt mindig habpatron, de most azt mondta nekem az eladó, hogy ő még soha nem hallott habpatronról. Furcsa volt, mert nem viccelt. A huszonöt körüli fiatalok már nem is találkoztak habszifonnal? Aztán persze a szupermarketben kaptam, de akkor is…
Persze most sincs itthon pisztáciám, de dióm igen. Kipróbáltam a szivacsos könnyű habnak igért desszertet, és valóban szivacsosan könnyű valamit kaptam, de valahogy olyan semmilyen volt. A recept szerint el kell készíteni a habot a szifonban, aztán behűteni, végül műanyagpohárba töltve 45 másodperc alatt megsütni a mikróban.
Működik egyébként, megsül, nem is eszik össze menthetetlenül, de eltűnik az a fantasztikus íze, ami mikrózás előtt volt. Úgyhogy inkább nem sütöttem meg, mert így mennyei finom!
Azért majd leírom az eredetit is, mert valószínű pisztáciával másképp viselkedik.

Hozzávalók:
75 g dió egy órára rumba áztatva, megszárítva, majd szárazon megpirítva
60 g kristálycukor (Eredetileg 75 gramm, de szerintem akkor nagyon édes lesz.)
4 tojás fehérje
1 csipet őrölt szerecsendió
(20 g simaliszt)

A hozzávalókat leturmixoltam, majd átszűrve a szifonba töltöttem. Két patront csavartam bele, és két órára betettem pihenni a hűtőbe. Ha nem lesz a hab a végén megsütve, akkor liszt nem kell bele.
(A recept szerint a műanyag poharakat alul be kell vágni, majd félig tölteni a habbal, végül 900 W-on 45 másodperc alatt meg kell sütni, végül óvatosan körbevágva kiszedni a pohárból.)
Tálalásnál megszórjuk dióval, pisztáciával, stb.
Finom és gyors!

Kategóriák
Egyéb kategória

Megyer-hegyi malomkőbánya

Most, hogy végre ki lehet menni a szabadba kisgyerekkel is hosszabb időre, talán érdemes elkezdeni feltenni egy pár jó kis családdal is megközelíthető túrahelyet.
Mindenkinek érdekes lehet, ez e gyönyörű malomkő bánya, a hozzá vezető kellemes sétával, a hegybe vájt pincékkel, barlangokkal, az ősrégi malomőr állással, vagy a szintén a hegybe vájt barlanglakással, annak szabadkéményes, füstös “konyhájával ahol valaha a bányászok éltek, de leginkább kisfiúk rajonganak a helyért, ahol ők is korabeli romantikus hősöknek képzelhetik magukat. A hatalmas mélységek miatt jó lesz rájuk vigyázni! 🙂
A Zemplén hegységben található Megyer-hegyi malomkőbányát sokan Megyer-hegyi tengerszemnek hívják, pedig a hegy tetején található kis tó természetesen nem tengerszem.
A Megyer-hegyen már a XV. században működő malomkőbánya volt. A malomkövek fejtését és kidolgozását évszázadokon keresztül hasonló technikával és szerszámokkal, kézi erővel végezték.
A malomkőbányából a XIX. század eleje előtt évi 300-450 malomkövet termeltek ki, majd a bánya 1907-ben bezárt.
A bányában felgyülemlett víznek vájt elvezető csatornát 1844-ben kezdték építeni, és évtizedeken keresztül folytatták.
“Az egykori malomkőbánya helyén kialakult Megyer-hegyi “tengerszem” magas bányafalakkal körülvett, kedvelt látványosság, valamint geológiai feltárulás és kultúrtörténeti bemutatóhely is. Hajdan itt bányászták a gabonaőrlők, érczúzók malomköveit. Az egykori bányaudvart mára csapadékvíz töltötte fel, és festői szépségű, állandó vizű tó keletkezett a helyén, melynek legnagyobb mélysége kb. 6 m, a sziklafalak helyenként 70 méterre magasodnak a víztükör fölé. Érdekes látványt nyújt itt a bányaőr barlangja, a sziklába vájt egykori kovácsműhely, a kibányászott malomkövek és az elszállításukra kivágott “kanyon” is.
A Megyer-hegy fő tömegében jól megmunkálható és szilárd, átkovásodott riolittufából áll. E tulajdonsága úgy alakult ki az egyébként könnyen porló és omló riolittufának, hogy a vulkáni utóműködés során, a felfelé áramló meleg vizes oldatok, gázok, gőzök átjárták és átalakították a tufát. Kvarcszemcséi igen kemény, természetes cementáló anyagba ágyazódtak, ennek köszönhető keménysége. Földtanilag a Tokaj-hegységre jellemző miocén vulkáni utóműködés nagyszerű szemléltetője, ahol a bányafeltárás következtében bepillanthatunk az egykori hidrotermális központ belsejébe.
A több évszázadon át folyó művelés során hatalmas üreget vájtak a hegybe, amit lassan feltöltött a bőséges csapadék, így keletkezett ez a meredek sziklákkal – az eredeti bányafalakkal körbevett, megkapóan szép mesterséges tengerszem. A tengerszem–malomkőbánya további értéke, hogy a csupaszon álló magas bányafalak betekintést engednek a hegy belső szerkezetébe. Jól láthatók a kovásódást létrehozó gejzírek – a “hidrotermális folyamatok” – kőbe fagyott emlékei. Ritka kultúrtörténeti emlékként a sziklafalak megőrizték az egykor itt dolgozó közép- és újkori bányászok eszkđ6zeinek, illetve a fejtés folyamatának nyomait is. “
Forrás.

Kategóriák
Egyéb kategória

SEGÍTSÜTI 2010

Idén is lesz sütemény árverés a gasztroblogokon.

Idén két kórház koraszülött osztályát támogatjuk majd a befolyt pénzből. A süteményeket a blogokon láthatják majd a kedves licitálni hajlandó támogatók, de licitálni már a segítsüti saját oldalán lehet.
Találkozunk március 30-án, a licit április 2-ig tart!
Köszönöm!

Kategóriák
Egyéb kategória

Wekerlei Sodrófa Díj

Felhívás Süteménysütő versenyre!

A Wekerlei Társaskör süteménysütő versenyt hirdet ÉDES SÜTEMÉNYEK kategóriában.
A verseny 6. Wekerlei Székelykapu Napok különleges színfoltja lesz a május 16-i programon.
A versenyre egy tálcányi (kb. 50 x 30 cm-es), csakis házi készítésű süteménnyel lehet nevezni kortól, nemtől függetlenül!
Kérjük, hogy a süteményeket lehetőleg aznap készítsék el,
ügyeljenek a hozzávalók minőségére,
és kerüljék a romlandó alapanyagok hőkezelés nélküli felhasználását!

A süteményeket otthon, a versenyt megelőzően kell elkészíteni,
és a verseny napján, május 16-án vasárnap 12.00-12.45 között a helyszínre szállítani
(a Kós Károly Általános Iskola Vajk utcai oldalán lévő standra).
Kérjük, a recepteket is hozzák magukkal!

A süteményeket szakemberekből is álló zsűri bírálja el,
de az értékelést követően mindenki megkóstolhatja az alkotásokat,
és közönségszavazatra is lehetőség nyílik.

A díjátadásra délután a nagyszínpadon kerül sor.

A nevezéseket legkésőbb május 10-ig kérjük névvel, telefonszámmal leadni a zenina.sagi@gmail.com e-mail címre,
vagy a Társaskör irodájában (Kós Károly tér 10.) nyitvatartási időben.
Bővebb információért keresse Sági Zeninát a 06-70-250-1866 telefonszámon! Kép innen.

Kategóriák
Egyéb kategória

Sült krumplisaláta


Sokat gondolkoztam rajta, hogy mi legyen a mai post címe, Steak nap, vagy sült krumplisaláta? A steak-ről nincs igazán mit írni, fantasztikus volt, de ez az alapanyag tökéletességének és leginkább minden hentesek királyának, Józsinak köszönhető.
A férjemnek volt a születésnapja. Ebből a szempontból igazán kiszámítható a lelkem: steaket akar. Nagyot, puhát, szaftosat, füstöset. Főleg azután, hogy Toma blogját nézegette lelkesen…
Nem tudom mi lenne az, amit elcserélne a március végi steaksütésre, de ezzel a programmal egyik étterem vagy utazás se tud versenyezni.
Tehát Józsitól vettem két szép szelet húst, egy nőies darabot, és egy férfiasat, a kettő együtt nyolcvan deka volt, Gábor nem panaszkodott az adagra 🙂 Sütés előtt bekentük egy kevés kacsazsírral (az volt), tekertünk rá borsot, és megsütöttük. Aztán a tányéron enyhén sóztuk, ennyi az egész. Nem mondom, hogy nem enném meg reggelire!
A krumpli már nagyobb munka volt, persze nem sokkal. Szerencsére nagyon jól sikerült átteleltetnünk Csite Norbi krumpliját, így adta magát, hogy egy ilyen húshoz nem holmi bolti burgonyával rukkolok elő. Újkrumpliból is nagyon jó lehet, alig várom, hogy kipróbáljam. Azt persze nem fogom előfőzni.

Itthon félig előfőztem a krumplit héjában, és magunkkal vittük. A tűzrakó helyen a rácsra raktam a burgonyákat, és készre sütöttem. Így nem égett meg sehol, viszonylag hamar elkészült, és finom füstös ízű lett. Leszedtem a grillről, és ujjnyi vastag szeletekre vágtam, majd leöntöttem a következő “mártással” még forrón:

1 csokor friss orosz tárkony (nemrég hallottam róla először, de kiderült, hogy a barátnőm termeszti, enyhébb az íze a sima tárkonyénál)
1 csokor rozmaring
1 csokor petrezselyem
0,5 dl frissen facsart citromlé
1 dl extraszűz olívaolaj
2 ek virágméz
2 ek salotta hagyma
2 ek dijoni mustár
frissen őrölt bors
tengeri só

A tárkony, rozmaring, és a petrezselyem leveleit leszedegettem, és nagyon apróra vágtam. A hagymát felszeleteltem, majd minden hozzávalót egy zárható edénybe tettem, és alaposan összeráztam, végül ráöntöttem a forró krumplira.

Természetesen bontottunk pezsgőt, időközben befutottak a barátaink is, akik a desszertről gondoskodtak volna, de Dávid kivételével sajnos más egyszerűen nem tudott enni belőle 🙂
Gyönyörű napunk volt, igaz még kevés helyen venni észre, hogy ébredezik a természet, de jó volt nézni, hogy mindenki mosolygós arccal sétálgat és hallgatja a madarakat, akiket már nem lehet átverni egy kis borúval,ők már tudják, hogy tényleg itt a tavasz!

Kategóriák
Egyéb kategória

Kumquat halálcsillag, Dávid a food stylist

Már írtam régebben, hogy volt egy év, amikor Dávid semmi mást nem evett, mint húslevest sok cérnametélttel, zsömlét, de csak bolti változatban, spagettit olívaolajjal, és túró rudit.
Ez kb. egy évig tartott.
Próbáltam én mindent: a legjobb ételeket tettem elé, megkíséreltem kitalálni, hogy miket szerethet egy gyerek, nem adtam neki mást, csak azt amit mi is ettünk, stb.
Erre az utóbbira esküdött mindenki, mondván, egy ideig majd válogat, de aztán úgy is megéhezik, és enni fog, gyerek nem halhat éhen, stb, stb.
Az az egy vígasztalt akkoriban, hogy arra gondoltam, az oviban legalább biztosan megeszi amit a többiek, igaz ott tejterméket nem adnak a gyerekeknek, de ez legyen a legnagyobb probléma, majd megpróbálom valahogy pótolni. Igenám, de az oviban se evett, és ott meg azt gondolták, hogy otthon eszik. Két hétig tudtam tartani magam ahhoz, hogy nincs más, csak amit elé teszünk, de annyira lefogyott, hogy kénytelen voltam befejezni a gyerekkínzást. Ebben az időszakban vált Dávid egyébként nagy olívaolaj szakértővé, ha ugyanis fél évig olívaolajos tésztán él az ember, akkor nagyon nem mindegy az olaj minősége! 🙂
Aztán javulni kezdett a helyzet, mostanra kiderült, hogy a gyerek nem vega, sőt kedveli a fasírtokat és húsgombócokat, általában a legtöbb levest, néhány főzeléket, sőt a salátákat is. Nem akar sajtot és tejfölt enni, de szerintem ennyi dili minden gyerek ízlésébe belefér.
Újabban már ott tartunk, hogy nem csak jó étvággyal megeszik dolgokat, de recepteket is kitalál. Az egyik annyira kerek és minden hozzávalója összeillő, hogy vasárnap el is készítjük majd közösen, és fel is teszem ide a blogra.
Különben nagyon vicces, hogy pont a blog miatt, Dávid sok evéssel kapcsolatos kérdést kap, amire teljesen szakszerűen meg is tud felelni. Úgy meséli a sütemény hozzávalóit, mintha ő sütötte volna, ismeri a zöldfűszereket, és utálja a Maldon sót. Sőt, miután megkóstolta a Kumquat-ot, rájött, hogy a legjobb, ha egy Halálcsillag részeként használja fel.
Nagyon kíváncsi lennék, hogy a séfek milyen evők voltak gyerekkorukban?