Kategóriák
Egyéb kategória

Idióta családi szokások, és kőbevésett alapvetések

6321431790_74f3b23bf9.jpgLéteznek nagy, kőbevésett gasztronómiai alapvetések, amiket szinte soha nem tartunk be. Hirtelen kettő ugrott be, tudtok még ilyeneket?
Aztán itt vannak a családonként változó furcsa szokások, amit a következő generáció tűzzel vassal próbál kiírtani. Ebből is találtam kettőt a saját házunk táján.

  • 1, Csak olyan borral főzünk, amit meg is innánk.

Tulajdonképpen igaz, olyat valóban nem tennénk ételbe, amit a lefolyóba öntenénk, de még soha nem találkoztam olyannal aki egy hatputtonyos tokaji aszút képes lett volna mondjuk a kacsamájra önteni csak úgy egy éjszakára. Persze, ilyenkor se az édes petpalackos vöröset vesszük, de hogy valami sokkal olcsóbbat, az biztos.

  • 2, A kutyának csak olyat adunk enni, amit mi magunk is megennénk.

Szeretjük a Bodrit. Szerettük a Sajót és a Fülest is. El is voltak kényeztetve rendesen, főleg, hogy az első két kutyát sikerült rászoktatnom az asztalnál kicsi falatokban való kóstolásra. (A harmadik kutyánál már nem laktam a szüleimmel, így ebből a szempontból egész civilizáltan viselkedik, nem koldul.) Természetes, hogy kaptak olyat, amit mi ettünk. A Füles pl. imádta a kelkáposzta főzeléket. Is. De mindegyik kutya nagy kedvence a tehéntőgyéből kukoricadarával főtt “leves”. Édesanyám kutyaspecialitása. Imádják egytől-egyig. Soha nem enném meg!

  • 3, Addig nem vágjuk meg a friss kenyeret, amíg van a régiből.

Férjem hozta otthonról ezt a szabályt, amit gyűlölt, mert állítása szerint gyerekkorában soha nem ehetett friss kenyeret, meg kellett várni, amíg az is szikkadt lett.
Szegény, micsoda sanyarú gyerekkor! 🙂 Gondolom ez még a nagyszülők idejéből maradt családi szabály, amikor hetente egyszer sütöttek csak kenyeret, és ha véletlen maradt az előzőből, akkor azt bizony nem dobták ki! Nálunk egyszerű a képlet, amíg van az előzőből, addig nem sütöm meg a következőt, így nincs ezzel probléma.

  • 4, Nagycsaládra főzünk, pedig csak ketten vagyunk, így egy főzeléket egy hétig eszünk.

Na, ez édesanyám mániája. Képtelen keveset főzni, és persze rendes háziasszonyként ételt nem dob ki. Viszont nem is fagyaszt le. Megeszik. Unják már a tökfőzeléket a harmadik nap, de ha még mindig van a tíz literes fazékban, akkor annak bizony el kell fogynia. Próbáltam már rávenni, hogy csak a maximum 3 literes edényeket használja, de képtelen rá. Ez van.

Kíváncsi leszek, az én fiam majd mit ró fel nekünk felnőttkorában!

Kép: Annie Hall. Naná!

Kategóriák
Egyéb kategória

Kínzó kérdés és kacsacomb tortilla

Elérkezett az utolsó forduló a tokaji bor-étel párosító receptversenyben, ezen a héten már egy aszúhoz kell ételt kitalálni. Mai napig emlékszem egy könyvére édesanyámnak, amiben ünnepi desszertként somlói galuskát ajánlottak tokaji aszúval. Soha nem próbáltam, de mindig eszembe jut, amikor aszú mellé próbálok kitalálni valamit. Nem próbáltam, mert míg jó tokaji aszúkat már könnyű szerrel vásárolhatok szinte bárhol, jó somlói galuskát gyerekkoromban ettem utoljára, és otthon még soha nem szántam rá magam. Különben is béna párosítás szerintem, de mindegy 🙂

Kicsit off, de szerintem mindenkit érdekel: készítenek ebben az országban valódi somlói galuskát? Ha igen, akkor hol?

1740055_d8fa3878b1f885e4bac55b624ae3da72_wm.jpg
Mielőtt saját receptemmel előrukkolnék, jöjjön a múlt heti lezárása, az eredmény hírdetés:

Ezen a héten séfGábor holtversenyben két borfalatnak is megítélte az első díjat: az  Égigérő Paszuly blogról Erika a Mézes, sajtos, virágos financier-val nyert, Zsuzsa pedig a Praliné Paradicsomból  a citrusos, karamellás-mandulás bonbonnal.
 
Erika a francia konyha remekét zempléniesítette a felhasznált alapanyagokkal: a mádi  Bodnár Sándor rouge-zsal érő sajtja bátor választás süteményhez, a Bodrog-folyó partján termett mézért is jár a pont. A kukoricadara helyi ételekben való alkalmazásáról múlt héten már ejtettünk szót, az ehető virágok izgalmasan teszik szezonálissá a süteményt.
 
Zsuzsa az összetevők alapos elemzése után a bonbonban újra felhasználta annak jellegzetes jegyeit.  A mandula, a méz és a citrom kiváló kompozíció a borhoz és nem lehetett figyelmen kívül hagyni a bor csomagolásához és a témához tökéletesen illő design-t sem.
 
Mindkettőjüket hat-hat palack Katinka illeti nyereményként, gratulálunk!
 
A többi versenyző is nemkevésbé nagyszerű munkát végzett,  itt megnézhetitek:
De jó főzni: tócsnin tálalt kecskesajtos nyúltrüffel
Chilii: Epres rebarbarás tartlette mandulakrémmel és Gorogonzolás tartlette medvehagymával
Ági aki főz: hússaláta kéksajtos kosárkában
Dorka konyha: Piskótakarika Tokajis eperzselével
Krisztina konyha: Virágzó eperkert- avagy virággal és sajttal duplán töltött eper

Gratulálunk Nektek az eredeti és merész ötletekért és a gondos megvalósításért! Chiliinek azért, mert két csodás borfalatot is készített,  a rebarbara fanyarsága a citrusos jegyek miatt valóban nagyszerűen illik a borhoz,a gorgonzolás tartlette is hibátlan. Ami nyúltrüffel-e roppant eredeti tócsnistól, mindenestől.  Áginak köszönet azért, mert sárgabarackkal tette hozzáillővé a húsragut, Dorka epres piskótatallérja igazi tavaszi ledér darab és köszönjük Krisztinának, hogy megmutatta, hogyan varázsolhatunk igazi ínyencséget sok fantáziával, ámde sütés nélkül Katinkához.

E heti feladványunk:
Patricius Tokaji  4 puttonyos Aszú 2003
 
A szemenként szüretelt, nemesen töppedt szőlőszemek aszalt gyümölcsös és citrusos ízei mellett megjelenik a Botrytis aromája.
A szép savak egyensúlyban tartják bort, a mély,  telt aromák szerkezetet adnak neki. Ízében megjelenik: aszalt kajszibarack, kandírozott narancshéj, dió,  zöldtea. Cukortartalma  a Katinkához hasonló, ízérzetre fanyar és komplex, hosszú lecsengéssel. A bor három évig tölgyfahordóban érlelődött.
 
Jól társítható: kéksajt , libamáj, szélben szárított sonka, krémes desszertek fehérhúsú aszalt gyümölcsökkel, enyhén csípős, távolkeleti ételek
 
Fogyasztás előtt szellőztessük!

patricius aszú.jpg

Bár sehol nem olvasom, hogy a mexikói ihletésű ételek is jól passzolnának a borhoz, azt kell hogy mondjam, mégis van létjogosultsága egy aszú mellé. Vigyázni kell, hogy ne legyen annyira csípős, hogy leégesse az összes ízlelőbimbónkat, hiszen fontos, hogy érezzük a bort is mellé. Ezért én egy “lájtos” kacsacomb tortillát készítettem, talán segítség lesz azoknak is, akiknek hirtelen nincs ötletük ehhez a borhoz.

Kacsacomb tortilla

Hozzávalók:
2 kacsacomb
1 narancs leve
4 szem szegfűszeg
1 késhegynyi őrölt koriander mag
1 késhegynyi őrölt római kömény
1 késhegynyi őrölt fahéj
1/4 lime héja
1 ek méz
só, bors
chili szósz (annyi, amennyitől enyhén csípős lesz az étel)

1 szál újhagyma
1 ek koriander zöld
2 ek tejföl
4 ek reszelt cheddar sajt
4 marék madársaláta
4 tortilla lap

A kacsacombot sózom, borsozom, majd egy akkora serpenyőben, amekkorába elfér, meglocsolom a narancs levével, megszórom a fűszerekkel, ráreszelem a lime héját, adok hozzá mézet, chiliszószt, pár szem aszalt sárgabarckot és felöntöm egy kevés vízzel lefedve kis lángon párolni kezdem. Húsz percenként fordítok rajta egyet és pótlom a vizet.
Akkor jó, ha annyira puha, hogy a hús szó szerint leesik a csontról. Ekkor leszedem a húst, visszateszem a serpenyőbe, és zsírjára sütöm.
Ezt teszem a tortillába a tejföllel, sajttal, salátával és a többi hozzávalóval. Felcsavarom, és  cm vastag darabokra vágom, majd megtűzöm.

Kategóriák
Egyéb kategória

Időt ad ajándékba a világ legnagyobb női tornaklubja

Myreille kért meg, hogy ha tehetem, adjak hírt erről a pályázatról a blogomon. Tehetem, mert mai napig emlékszem arra, amikor kiskamaszként valamelyik Nyugat-Európai országban észrevettem, hogy ott milyen sok fogyatékkal élő gyerek és felnőtt van, bezzeg Magyarországon alig látni ilyet. El is könyveltem magamban, hogy a magyarok valamit nagyon jól csinálnak, ha szinte senkinek nincs ilyen problémája. Gyerek voltam, naiv, és semmit nem tudtam a magyar viszonyokról.
Azóta sajnos tudom, hogy itt nem azért látni kevesebb beteg gyereket és felnőttet, mert valóban kevesebb lenne. Sajnos sokkal szomorúbb a helyzet ettől: nincs se idő, se pénz, se megfelelő infrastruktúra ahhoz, hogy a köztünk láthatatlanul, egy lakásban, vagy egy intézetben élő embertársaink a játszótéren velünk játszanak, vagy a korzón velünk napozzanak tavasszal.
Egy magyarországi beteg gyerek szüleinek minimális állami támogatás jár, az egyik szülő kénytelen otthagyni állását, és így már tényleg nem marad pénz semmilyen szabadidős tevékenységre. Nagyon szomorú!
Remélem ezzel a pályázattal sokak figyelmét sikerül felhívni a problémára és a Kék Angyal Házi Betegápoló Szolgálat tevékenységére is. Remélem, hogy az a három fő, aki időt nyer, feltöltődik, kicsit kikapcsolódik, és boldogabb lesz legalább egy hónapig! Sok sikert kívánok mindenkinek!

Időt ad ajándékba a világ legnagyobb női tornaklubja

Egyedülálló módon segít a nőknek a Curves Magyarország

A Curves Magyarország akciójával azoknak a nőknek biztosít most időt a magukkal való törődésre, akik saját jogukon aligha számíthatnának támogatásra.
Az „Időt adunk ajándékba” pályázat keretében olyan hölgyek jelentkezését várják, akiket idős hozzátartozó vagy beteg gyermek felügyelete köt házhoz és szeretnének heti néhány órát támogató női társaságban, klubhangulatban, tornával eltölteni, úgy hogy távollétükben szerettük szakszerű felügyeletéről a Kék Angyal Házi Betegápoló Szolgálat és a klubbérletről a Curves gondoskodik.

Az akcióval, a közvetlen segítségen kívül arra szeretné a világ legnagyobb női fitness klubjának hazai központja felhívni a figyelmet, hogy a nehéz helyzetben, sérült gyermeküket egyedül nevelő anyákra, idős rokont ápoló nőkre figyeljenek oda ismerőseik, rokonaik, a szomszédok, barátok és segítsék őket azzal, hogy tehermentesítik őket heti néhány órára, hogy szabadidőhöz jussanak, amikor kizárólag magukkal foglalkozhatnak.

Az „Időt adunk ajándékba” pályázat feltételei és részletei:
A pályázatra azok jelentkezését várjuk, akik idős, beteg rokonukat vagy kisgyermeküket ápolják, s emiatt nagyon kevés saját idővel rendelkeznek.

A pályázat díjai
• 3 fő részére 1 hónapos Curves klubtagság
• az órákon való részvétel alatt 1 hónapon keresztül professzionális szakszolgálat, a Kék Angyal Házi Betegápoló Szolgálat biztosít betegápoló személyzetet, illetve gyermekfelügyeletet a 3 nyertesnek
Pályázati anyag és leadás:
A maximum 1000 karakteres szövegben történeteket várnak, melyek bemutatják, miért van szüksége a pályázónak időre, milyen helyzetben van, miért jelentene sokat neki, ha felszabadulna néhány szabad órája hetente.
Anyagok feltöltése és részletek a http://kuponakcio.curves-magyarorszag.hu/nyerj-idot oldalon.
Határidő:
2012. április 30.

Kategóriák
Egyéb kategória

A tökéletes hamburgerzsömle

hamburger buci.jpgÁllandóan megy a vita a hamburger zsömléről: kenyértésztából készüljön, kalácstésztából, esetleg pita szerű legyen, vagy a klasszik puffancs?
Én imádom a klasszik puffancs változatot, édesen, hatalmasan. Főleg egy jófajta 20 dekás húspogácsa mellé, nekem jobban bejön mint a kenyértésztás. Nem is tartottam közvélemény kutatást, úgy döntöttem, ilyen készül a hamburger mellé. Arról úgy is jól elvitatkoztak a fiúk, hogy mit tegyenek a húsba. Érkezett szavazat a semmire (egyet kell értsek), végül mégis tettünk a bárány mellé kevés rozmaringot, a marha mellé pedig kevés kakukkfüvet, sőt elhangzott egy javaslat a húspogácsa mélyedésébe kerülő vajról is, ami valamilyen sajnálatos oknál fogva úgy tűnt, hogy leszavazódott, pedig milyen nagyon finom!
Most egy kis önfényezés következik, elnézést kérek érte!
Úgy tűnik, sikerült tökéletesíteni a puffancs receptet, tényleg olyan lesz külsőre mint a bolti, csak az íze sokkal finomabb. Bátran ajánlom!

hús a grillen.jpgHús a grillen

Hamurger zsömle (16 darabhoz):

80 dkg simaliszt
40 dkg rétesliszt
5 dl langyos tej
5 ek. cukor
2 kk só
1 dl étolaj
2 + 1 tojás a kenéshez
2 ek sűrű, lecsepegtetett joghurt
2 zacskó 7g-os instant élesztő
tészta.jpgJól megkelt a tészta

Minden hozzávalót a robotgépbe töltöttem és alaposan kidolgoztam. Letakartam, feltettük egy magas polcra, hogy melegben legyen, és elmentünk bort kóstolni. Kicsit hosszabbra sikeredett a kóstolás, mint amire számítottam, így csak két óra múlva értünk vissza a tésztához, de azt kell mondjam, hogy kellett neki ennyi idő. Nem kelt túl, de szépen kidagadt a tálból.
Lisztes deszkára borítottam, és 16 részre osztottam. Gömbölyű zsömléket formáztam belőle, amit újra hagytam 20-25 percig kelni, megkentem kétszer a felvert tojással, majd 200 fokra előmelegített sütőben kb. 20 perc alatt megsütöttem. Fontos, hogy sütés előtt a sütő aljába toltam egy tányér forró vizet, amitől jó gőzös sütőben sülhetett a puffancs.
mesi.jpgKétkezes hamburger

A hamburgerbe tettünk még lilahagymát, káposztasalátát (coleslaw-ot), csemegeuborkát, chiliszószt, és házi majonézt is, amit kevés fokhagymával, zöldborssal és csemegeuborkával keverünk. Az első kísérlet után rájöttünk persze, hogy a húson kívül képtelenség mást belesuvasztani a zsömlébe, így inkább mellé ettük a belevalót, de egy próbát megért.
Azt hiszem, a házi hamburger még mindig a grillpartik egyesszámú sztárja!

gyerekek.jpgSzépen ettek

Kicsit off, de Józsi hentesnek üzenem, hogy jó próbálkozás volt a darált hús mellé egyben odaadni a faggyút szegény mit sem sejtő bevásárlólánynak és azt üzenni, hogy az Eszter úgy is tudja mit kell vele csinálni, mert Eszternek csak az jutott eszébe hirtelen, hogy keres pár fiút, akik éles kés híjján életlennel is hajlandóak szép apró kockákra vágni a faggyút. (Ezt is kell vele tenni, pár miliméteres kockára vágni, esetleg darálni, majd a húshoz keverni.) Jelentem, a feladatot tökéletesen teljesítette a vegyes ivararányú csapat, és hivatásos séfeket is meghazudtoló profizmussal aprították a hús mellé a faggyút.

A fotók a Barta pincében készültek.
grill.jpgA füst a lényeg

babaetetés.jpgNem mindenki kapott a hamburgerből

hamburgerbe valók.jpgMinden nem fért bele

csak szerényen.jpg

Egy szerényebb "diétás" változat

Kategóriák
Egyéb kategória

A tűzbe bámuló férfi

csicseri dávid.jpg

Ugye mindenkinek megvan az a nőknek szánt példabeszéd, miszerint minden férfiben lakik egy barlangban élő ősember, aki szeret a tűzbe bámulni csendben, miközben a gondolataiba temetkezik? És persze mellé a jótanács: ilyenkor a jó ősasszony nem nyaggatja az urát bugyuta és felesleges kérésekkel, nem ad neki se házimunkát, se kicserélni/megjavítani/megoldani valót, hanem csendben, szó nélkül hagyja a teremtés koronáját bámulni maga elé.
Ha jól viselkedik a nőstény, akkor meg is lesz a jutalom, a férfi nem lóbálja a bunkóját feleslegesen az asszony felé, csak enni kér, és vacsora után elalszik.

Különben azt azért mégiscsak meg kell kérdezni, hogy mi legyen az ebéd, legfeljebb (mindig) azt válaszolja, hogy neki mindegy…

csicseri liget.jpg
Sikerült megfigyelnem, hogy ez a tűzbe vagy távolba meredés, már a hatéves fiúknál is megmutatkozik, de egy hét és fél éves másodikos nagyfiú már egész komolyan műveli. Persze nem olyan hosszan, mint az apja, de teljesen váratlan pillanatokban képes öt-tíz percet töprengeni az élet nagy dolgain, üveges tekintettel, se látva se hallva a körülötte létező világot.
Hú, ez gyönyörű mondat lett, bocsánat!
yoda.jpg

 

Szóval egyre gyakrabban van öt percünk napközben a férjemmel, amikor a gyerek éppen csendben van, és lehetnek saját gondolataink is. Mondjuk hetente kétszer öt perc. Múlt héten is volt egy ilyen rövid alkalom, gyorsan le is fotóztuk, én még hangfelvételt is szerettem volna készíteni a csendről, de a csald feje leintett, hogyha előveszem a telefonom, akkor jó eséllyel kizökkentem a gyereket a transzból, és akkor folytatódik a láthatatlan, ám annál hangosabb Star Wars lényekkel folyó harc az erdő közepén. Így csak fotó készült a meghitt pillanatról.

 

csicseri tűz.jpg
Ebédelni mentünk a barátainkkal a ligetbe, készen vittük magunkkal a köretnek is beillő csicseri salátát, és csak a húst sütöttük meg ott. Lassan eljött az ideje, hogy a gyerek is megtanuljon tüzet csinálni. Két hete döbbentem rá, hogy léteznek olyan férfiak, akik képtelenek tábortüzet gyújtani. Ha rájuk lenne bízva a bogrács alatti tűz, akkor az egész társaság éhen halna. Ettől kicsit megijedtem, úgyhogy nálunk elérkezett a tűzgyújtás gyakorlása. Izgalmas az is, és izgalmas a tűzoltás is. Mindkettőt tudni kell, még egy városi gyereknek is.

csicseri tányér.jpg

Korianderes csicserisaláta, grillezett sertésszűzzel

Hozzávalók a salátához:
2 doboz csicseriborsó konzerv
1 hatalmas csokor korianderzöld
8 ek extraszűz olívaolaj
4 ek méz
1 gerezd fokhagyma
1 citrom leve és reszelt héja
1 kk őrölt római kömény
1 pici chli nagyon apróra vágva
frissen őrölt bors és só

A szűzpecsenyéhez:
2 db szűzpecsenye félbevágva
só, bors

A csicserit leszűrtem. Természetesen főzhettem, volna frissen is, de váratlan döntés volt a piknik, és nem volt már időm rá. Mindig van itthon csicserikonzerv, mi nagyon szeretjük levesbe, salátába, és persze hummusznak is.
A koriandert apróra vágtam, de nem annyira mint általában a petrezselymet szokás. A fokhagymát lereszeltem a citrom héjával együtt. Végül összekevertem minden hozzávalót.
Nem szabad sokkal előbb elkészíteni, mert a csicseri beszívja a citromos-mézes levet, és akkor száraznak tűnik. Sokkal finomabb frissen összekeverve, amikor az ízek még nem érnek össze, és mindent meg lehet különböztetni magában, mégis egységes lesz az egész!
A húst csak sóztam és borsoztam, majd folyamatosan forgatva megsütöttem a parázs felett. Nagyon oda kell figyelni, mert a kiszárított szűzpecsenyénél nincsen rosszabb! Mikor jónak találtatott, akkor még öt percig pihentettem alufóliával letakarva, és csak utána szeleteltem fel.
A parazsat nagyon alaposan lelocsoltuk azonnal, sőt, köveket is tettünk rá utólag. Vigyázzunk a szabadban a tűzzel!

csicseri virág.jpg

Kategóriák
Egyéb kategória

Magyarország két legszebb faluja

vagashutanikiszabi.jpgrom10.jpg

Felső kép innen

Két geoládának köszönhetően alighanem megtaláltuk Magyarország egyik legszebb, és egyik leglepukkantabb faluját a Zemplénben. Közös bennük, hogy gyönyörűek, vagy így, vagy úgy. Mindössze 35km távolságra vannak egymástól légvonalban, de kocsival is ötven körül maximum. Érdemes rászánni egy napot a két hely felfedezésére, megígérem, hogy hatalmas élmény lesz!
Nagyobb térképre váltás

Ha nem keresnénk geoládákat az erdők mélyén, és más különös helyeken, talán soha nem jutottunk volna el Vágáshutára, mert biztos vagyok benne, hogy Kovácsvágásnál visszafordultunk volna a főútra. De szerencsére a fiunk minden ládát meg akar találni, amit csak észrevesz a GPS kijelzőjén, így tovább autóztunk, egészen  Vágáshuta legtetejéig, ahol abban a pillanatban, amikor kimondtam, húúú, ez valami elképesztően gyönyörű, le is merült a fényképezőgépem, így egy fotó kivételével a falu honlapjáról kölcsönöztem a képeket.
A világ tetején voltunk, a Zemplén közepén, egy olyan csúcson, ahonnan olyan lélegzetelállítóan gyönyörű a kilátás nyílt, hogy tíz percig csak bámultunk csendben lefelé a napsütésben, meg se tudtunk szólalni! Mikor kicsit felocsudtam, akkor figyeltem csak fel arra, hogy körülöttünk bizony nem akármilyen nyaralók vannak, hanem precízen kiparcellázott közműves telkeken, álló komoly kis “kastélyok”, de valahogy elég távol egymástól ahhoz, hogy ne érezzem magam egy újgazdag lakópark közepén. Persze kétségeim nincsenek, a telek nem kétmillió forint a Zemplén tetején, és a ráépült házak sem szobakonyhásak, de tényleg az ízlésesség határán belül. El is határoztam -talán nekem is kialakítanak majd egy helyes kis telket-, hogy veszek egy lottót, pedig eddig én is azok közé tartoztam, akik úgy szerettek volna nyerni, hogy szelvényre nem költöttek.
Nem tudom milyen lehet a falu vezetése, vagy a kicsi közösség, aki a lenti házakban él, de határozottan jófejeknek képzelem őket, már ha csak erre a köszönős táblára gondolok akkor is!
vágáshután.jpgEgyébként fent és a falu lenti részén is van kialakítva hely a turistáknak étkezésre, le is ültünk, megenni az ebédünket. Gondolom nem meglepő, hogy nehezen szálltunk vissza a kocsiba!
Vajon mi kell ahhoz, hogy egy falu ennyire kellemes maradjon, élhető, gyönyörű, barátságos, míg egy hasonló adottságokkal rendelkező 12-20km-el arrébb sokkal lerobbantabb, elhagyottabb, züllöttebb legyen? Egy jó polgármester? Egy jó, önzetlen képviselőtestület? Vagy nem is kell, hogy önzetlenek legyenek, csak normális cél kell hogy a szemük előtt lebegjen? Valami olyan, ami másokat is a tűz közelébe enged? Annyira kíváncsi lennék!
 vágáshutax.jpgvágáshuta1.jpgvágáshuta3.jpg

Vágáshutáról a Geocaching.hu -ról:

Borsod-Abaúj-Zemplén megye északkeleti részén, a történelmi Abaujvármegye egykori határán a festői szépségű Kovácsvágás-völgy végében, a Zempléni hegyek által körülövezve fekszik a vadregényes község. A települést korábbi szénégető és hamuzsír-készítő telepek helyén, a Préda-hegy aljában a XVIII. század végén Árva vármegyéből áttelepült üvegfúvó és olvasztó szlovák iparosok alapították. Első említése az oklevelekben 1794-ből származik, amikor is Gróf Károlyi uradalomból Behinya Vencel vette bérbe üveghuta működtetése céljából. Az 1844-ig Prédahegyi-hutának, később Kovácsvágás-hutának hívott település 1898-ban kapta jelenlegi nevét. A név arra utal, hogy a letelepülők az előzőleg kiírtott erdők (vágások) helyén építették fel a falut. A huta azonban csak a XIX. század elejéig működött, így az 1920-as évekre a lakosságnak alig ötöde volt szlovák nemzetiségű, és a megszűnt üveghuta helyett a mezőgazdaság biztosította a megélhetést.
Ma a község legfőbb nevezetessége a hegyvidéken egyedülálló módon kialakult, tanyabokor jellegű településszerkezete. Központi része a Völgy (Dolina), amelyet a meredek domboldalakra és a dombtetőkre épült Kispart és Nagypart övez. Utóbbi a Dolináról egy csaknem 2 km hosszú, végig erdőben vezető szerpentinúton közelíthető meg. De távolabbi lakótelepek is voltak a Konca- és Rákos-dűlőkön, valamint a magaslati fekvésű Hárs-bércen és Hármas-hegyen. A domborzatilag rendkívül tagolt terület, a házak és telepek szétszórtsága, a romantikus környezete és a csaknem mindenhonnan páratlan élményt nyújtó panoráma jelenti a település legfőbb vonzerejét, amelyet csak erősít a helybéliek hagyományos vendégszeretete.
Egyre többen fedezik fel alpesi jellegű klímáját, az erdő és a természet közelségét, amit a község csodás panorámájú “kisparti” és “nagyparti” részén folyó építkezések és takaros, új épületek is jeleznek.  A lakosság ma is szlovák nemzetiségű, őrzi hagyományait, amelynek tárgyi emlékeit (korabeli eszközöket és bútorokat) a buszforduló közelében álló tájház kis kiállításán mutatják be. Nemzetközi faszobrász alkotótelepnek is otthont ad a település, ennek eredményeképp igen eredeti, fából készült szobrok díszítik a település tereit. A községben szlovák tájház van az autóbuszforduló mellett, az üvegfúvók szobrai fölött. A XVIII. századi üveghuta-technológiát idézi meg az újonnan épített huta, amely az egykori mátraszentimrei huta mása. Egyedi tűzterében egyszerre 100 kilogramm üveget tudnak olvasztani. A hutához az autóbuszforduló előtti útbaigazító tábla mutatja az utat. Az üvegcsűr közelében, az oktatási házban található a Zempléni Huták üvegei című kiállítás, amely a vidék hagyományos termékeiből ad ízelítőt. A kiállítások és a huta a 47/370-043 és a 20/345-4923 telefonszámokon történő, előzetes bejelentkezéssel látogatható.
 

És akkor jöjjön a másik gyönyörűség, a lepukkant, omladozó csoda: Cekeháza.

Szavak nincsenek rá, hogy milyen érzés egy teljesen elhagyott réges-régi kastélyban, annak parkjában, feldúlt kriptájában, és omladozó majorsági épületeiben sétálgatni. Egyszerre nagyon jó érzés is, és szomorú is. Jó, mert talán két év múlva összedől a kastély, vagy lezárják a látogatók elől, és akkor talán az utolsók között lehettünk azok, akik még látták. És persze nagyon szomorú is, látni a pusztulást, az enyészetet, azt, hogy a kastély már annyira tönkrement, hogy szinte menthetetlen, ha csak egy igazi jóértelemben vett őrült bele nem szeret, akinek megtetszik a táj, a többszáz éves fák, aki értékelni tudja a korabeli központ falfűtést, és persze van idege megvívni a harcot a furcsa helyzettel: az épületek a cekeházi önkormányzat tulajdonában állnak, de a park több cég és magánember birtokában van. Állítólag az önkormányzat is ezért nem tud semmit kezdeni a helyzettel, de gondolom pár milliárd forint is hiányzik a kasszájukból. Így pedig szépen lassan összeomlanak az épületek, a kúpcserepeket már mind elhordták, de vittek minden ajtót, ablakot, használható gerendát, követ és bármit, ami mozdítható volt. Csak elképzelni lehet, milyen gyönyörű lehetett itt minden mondjuk száz évvel ezelőtt. Kár érte!

rom6.jpgrom2.jpgrom7.jpgrom.jpgrom1.jpg

A kastélyról:
Eleinte a Czekék birtoka volt a terület, és bár már a XV. század első felében is oklevelek említik a családot, a birtokokról és az egykor itt álló udvarházról nem maradtak fenn oklevelek. A XVI. század végén házasság révén a Széki család birtokába került az épület, majd több öröklés után Széki Erzsébet Patay Jánossal kötött házassága révén került a XVII. század végén a Patayak birtokába, igaz, ekkoriban még jó ideig nem éltek itt. Az egyetlen hiteles adat Patay I. Sámuel 1726-os végrendelete, amelyben eleiről rámaradt örökös kastélyhelyen épült udvarházukat említi, mely a mai kastély déli, legrégebbi szárnya helyén állt. Patay III. Sámuel (1772-1819) már életvitelszerűen beköltözött Czekeházára, az ő nevéhez köthető a korábban már igen romos (az 1780-as években készült precíz katonai leírás nem is említi!) épület felújítása. 1819-ben bekövetkezett halála után, az 1820-40-es években IV. Sámuel (1799-1868) a jelenleg látható klasszicista stílusú kastély megépíttetését elkezdte, amely a Patayak családi hagyománya szerint a kertben szabadon álló egykori udvarház szimmetrikusra bővítésével (a hossztengelyre merőleges középső és északi tömbbel, illetve közöttük levő összekötő tömbökkel), mindegyiket egyforma stílusúra alkotva készült el. A helyszíni kutatások azonban ezt a verziót nem mindenben erősítik meg, valószínűleg a korábbi, rossz állapotú Czeke-udvarházat teljesen lebontották, s a helyén épült meg e kastély elődje.
Középső tömbje egyemeletes, végfalain egy-egy, díszes kőkonzolokon nyugvó, kovácsoltvas korlátú erkély ugrik ki. Az északnyugati oldalon részben már leszakadva található, míg a délkeleti homlokzaton a félköríves nyílású, nagy méretű loggiára vastag, keményfából épült, alulról vakolt csigalépcső vezet fel a földszintről, lépcsőházán magas, de keskeny ablakkal.
Az északnyugati főhomlokzat előtt a XIX. század utolsó évtizedeiben épült terasz romja található, melyre a kertből kétoldalt vitt kőlépcső – igaz, ezek közül ma már csak az északi használható romjaiban. A terasz előtetője svájci stílusú faragott és fűrészelt fagerendákból készült, oszlopai között szintén fűrészelt díszítésű mellvéd volt. Ugyanitt, a homlokzat középrizalitjának timpanonjában még ma is látható a Patay család díszes, de színezetlen teljes címerpajzsa.
A szélső tömbök és az összekötők is földszintesek, előbbiek véghomlokzatát hármas osztású ablakok törik át (fölöttük félkörös ívmező), míg az összekötők homlokzatán 4-4 darab egyenes záródású ablak, végigfutó szemöldökpárkányuk fölött tagozott keretelésű, félkörös ívmező látható (amely hasonlít az abaújszántói Ulánus-ház középrészén levőkhöz).
Az egyes épületrészeket viszonylag alacsony nyeregtetők fedik, melyeket a szélső tömbök két-két végén timpanonok zárnak le, szegmensíves nyílásokkal (bennük valószínűleg vaskeretes üvegezés volt egykor).
A falsíkokat vízszintesen erőteljes párkányok tagolják. Az összekötő tömbökben a hátsó homlokzat mögött keskeny cselédfolyosó húzódik, ahonnan a személyzet a szobákat az urak zavarása nélkül megközelíthette, itt barokk kori fűtőnyílások kőkeretei is láthatóak.
A földszinti plafonokon néhol láthatóak az egykori, XIX. században készült, klasszicizáló, későbarokk festett díszítések nyomai, illetve a külső homlokzati részeken a valamikori vakolat színezése is – utóbbi harmonizál a majorsági épületek színeivel.
A pinceszinten található helyiségek (a beszakadt födém ellenére) még jó állapotúak, az egykori kéménynyílás a padlástérben dupla nyílásúvá szélesedik. Mint megtudtuk, a kastélyban korábban (legalább részben) a ma “újrafeltalált” falfűtés működött, ennek járatai több helyen is megfigyelhetők a falakban. A fűtést a pince helyiségeiből oldották meg, onnan a meleg levegő magától szállt felfelé.
Érdekesség (és ez szintén megfigyelhető az abaújszántói Ulánus-házban), hogy a vastag falakban az (egykori) ajtókeretek mögött függőleges fülkéket alakítottak ki, ezeket az ajtókeretekben üveglappal zárták le, és bennük polcokat, kisebb díszeket helyeztek el.

Utolsó lakója VII. Sámuel (Simi, 1884-1966) volt, a II. Világháború után, az államosításkor tőle kobozták el a kastélyt, mely ezután egy ideig kollégiumként működött, később a helyi TSZ raktárai és szolgálati (pontosabban: szükség)lakása lett belőle, ám az állagmegóvással -az akkori közgondolkodásnak megfelelően- a beköltöztetettek nem törődtek. Ennek megfelelően állapota folyamatosan romlott, így 1982-83-ban teljesen új födémet és tetőzetet kellett építeni rá. Ekkor verték le a falakról a külső és belső vakolatot is, hogy a falnedvesedést valamennyire megállítsák.
A rendszerváltás után magánkézbe került, majd többszöri tulajdonosváltáson átesett kastély felújítására egyik tulaj idején sem került sor, míg végül az abaújszántói önkormányzat 2003. elején visszavásárolta az épületet akkori birtoklójától. A tervek között szerepelt tájmúzeum, konferenciaterem, szállások, étterem, illetve a majorsági épületekben turistaszálló kialakítása is. Sajnos azonban az egykori kastélypark területe továbbra is magánkézben maradt, így az önkormányzat a komplex felújítás esetleges pályázati pénzeihez sem férhet hozzá. Rendkívül elszomorító, ugyanakkor a mai magyar közállapotokat igen híven tükröző helyzet ez.

Ma már egyetlen nyílászáró sincs a kastélyon, illetve az ablak- és ajtókeretek egy része is eltűnt, de az egykor felújított tetőn sok lyuk is tátong, amelyeken keresztül a tetőzet, a födém és a falak is folyamatosan áznak, így a kastély évek óta tovább pusztul, jövője meglehetősen bizonytalan – annak ellenére, hogy műemléki védelem alatt áll…

A mesterséges domb alá épített családi kriptához hárs- és vadgesztenyefasor vezet, ám az egykor itt található koporsókat régen elvitték innen a közeli cekeházi temetőbe, s ma már ez az építmény is jórészt szétverve látható. A bejárat feletti timpanonban két kőrózsa, tetején egykor kőkereszt állt, az ajtó melletti falakon eredetileg két koszorúdísz volt látható (az egyikben “ÉPÜLT” felirat, a másikban évszám, utóbbiból azonban ma már nem sok maradt – talán 1831 vagy 1891 lehetett rajta).
A kastély körüli parkban még megtalálhatóak az egykori épített kert nyomai: a kastéllyal nagyjából egyező korú kis- és nagylevelű hársakkal és vadgesztenyékkel szegélyezett allé vezet a kriptához, de ezen kívül igen idős (és hatalmas) kocsányos tölgyek, platán, szomorú japánakácok és korai juharok is élnek itt, melyek jellemzően az akkori idők divatos fái voltak. A majorság épületeinek egy része még ma is viszonylag jó állapotban van (hiszen a TSZ-időkben is használták őket), jól felismerhető egykori funkciójuk: a nagyméretű szarvasmarha-istállók, az intézői ház, a szárító, vagy a kastély mögötti részen a kis méretű, a parádés lovak számára készült istálló, különálló állásokkal. Más épületek sajnos omladoznak, a beázó tető miatt a hatalmas gerendák is elroppantak; egy épületet pedig jól láthatóan széthordtak, csak az alapjai maradtak meg. A parádés istálló és a kastély közötti nagyobb bozótos folt alatt volt az egykori konyha, ennek már jóformán kövei sem látszanak.
 

Kategóriák
Egyéb kategória

És egyszercsak édesborivó lettem…

Nagyon vártam már ezt a hetet, végre megérkeztek az édes borok. Bevallom, négy éve kedveltem csak meg igazán a tokaji édes borokat, pedig sokaknak egyszerűen Tokaj egyet jelent az aszúval, pedig sokkal többről van itt szó, mint “egyszerű” aszúkról. Ezen a héten pl. egy késői szüretelésű furmintról, a Katinkáról, ami olyan édes, mint egy négyputtonyos aszú.

De mielőtt belemennénk az eheti feladatba, jöjjön a múltheti receptek értékelése Séf Gábortól a Sárga Borház séfjétől:

"A végső versenybe az Íze végett blog szerzőjének spárgás polen(cot)ta receptje, a Mandulasarok céklachips-es céklazselés pisztrángtatárja és a Levendula & Csokoládé blog epres-ibolyás bonbonja jutott. Mindhárom recept elkészítéséhez szezonális összetevőket használtak a versenyzők, az íztársítások hibátlanok és rendkívül tetszetősre sikeredtek.
 
A spárgás polenta egyetlen plusz ponttal nyert.
 
Ugyanis a kukoricadara a Zemplén hagyományos népi étele, amelyet Orsi az aromás szegfűgombával és a szezonális spárgával ezúttal izgalmas modern fogássá avanzsált, vagyis kiválóan ötvözte a hagyományt és a modernitást  szezonális és helyi (plusz pont) alapanyagokból.
 
Erős verseny alakult jobbnál-jobb receptekkel, a Borház ezúton is mégegyszer köszöni a bloggerek lelkes és lelkesítő részvételét! A Levendula & Csokoládé blog szerzője által készített bonbonok egészen különlegesek és művésziek, étvágygerjesztő volt a Szilvásgombóc blog szerzőjének hamburgere, rendkívül ötletes Gabojsza  spárgás cappuccino-ja, roppant izgalmas a Krisztina által kreált árvácskás csirkefalat, vagány íztársítás a Praktikák sok Gyerekkel szerzője készítette körtés csirkemájhab és igazán merész Dorka garnélás-aszalt áfonyás kosárkája!"

Ezen a héten a következő remek ételek készültek:

GRATULÁLUNK!

És akkor következzen ennek a hétnek a bora, remélem már mindenki megkóstolta!


Patricius Késői Szüretelésű „Katinka” 2008
 
Kizárólag Furmintból készítettük ezt a friss,lendületes, gyümölcsös ízvilágú édes bort. A késő ősszel zajló szüreten részben túlérett, részben töppedt, aszúsodott szemeket tartalmazó fürtöket szedtünk, melyet húsz hónap tölgyfahordós érlelés követett. A bor cukortartalma egy négyputtonyos aszúénak felel meg, de a magasabb savtartalom és az alkohol szépen kiegyensúlyozza ezt az édességet.
 
Ízében a következő jegyek dominálnak: grapefruit, aszalt sárgabarack, papaya, kandírozott narancshéj. Elegáns ízvilág, selymes ásványosság jellemzi.
 
Jól társítható hozzá:
kéksajt, gorgonzola, rouge-zsal érő sajtok,  aszalt sárgabarackkal, citrusokkal, mandulával készült sütemények,túrós sütemények, libamáj,szélben szárított sonka, fűszeres fehérhúsú gyümölcsök
 
Desszertek készítésénél érdemes figyelembe venni a főszabályt, miszerint a desszert ne legyen édesebb, mint a bor.

 


 

És akkor egy kis személyes:

Nagyapámnak Erdőbényén mindig volt több hordó bora. Volt édes és száraz. Volt olyan év, hogy csak száraz, de leginkább félszáraz és édes borok voltak ezek. Az öreg természetesen nem volt borász, a területe se volt éppen a falu legjobbja a Görbében, de tisztességesen bánt a szőlővel, és halála után nagyanyám is szorgalmasan kiment hetente többször is kapálni, kötözni, metszeni. Szerettem azoknak a boroknak az illatát, mindig állt egy butellával a kisasztalon, ha elfogyott, mama lement a pincébe, és újratöltötte a butellát.
Aztán felnőtt fejjel egyszercsak azt vettem észre, hogy már megint Hegyalján vagyok, és kóstolok. A nászutunk egyik hete is így telet, kóstoltuk az akkor már létező új, nagy és komoly borászatok édes borait (is), és nagyon tetszettek. Szó szerint el voltam ájulva! Ilyet is lehet? Úristen! Az illat visszarepített húsz évet, de tudtam, hogy ez valami sokkal komolyabb, mint nagyanyám bora. Vettünk is pár palackkal édeset is, aztán Budapesten amikor úgy találtuk, hogy itt az alkalom, kibontottuk, és vártuk a csodát. És a csoda elmaradt, pedig a bor ugyanaz volt. Nem volt ott a pince, nem volt ott a szőlő, nem voltak ott a kövek, a nemespenész a falon, kint a Bodrog illata, a táj… Minden hiányzott, és a bor kevés lett a poharamban. Évekig próbálkoztam, de nem találtam itthon az “édesek” helyét.
El is döntöttük, hogy mi bizony száraz borivók vagyunk, nem erőltetjük tovább ezt az édes vonalat.
Aztán pár éve rájöttem, hogy mi a baj. Soha nem ételhez kortyoltuk az édeseket, vagy legalábbis nem a megfelelő ételekhez.
Biztosan igaza van a hozzáértőknek amikor desszertborként hivatkoznak pl. az aszúkra, de én el szeretném felejteni ezt a kifejezést. Desszertet és bort csak egy nagyon komoly vacsora végén fogyasztok együtt, és ilyen komoly, mondjuk négy fogásos-négy boros vacsorát ötször háromszor készítek. Akkor, amikor legalább tíz vendégem van, barátok és rokonok közösen, amikor igaz ünnep a terített asztal. És ilyenkor a desszert mellé már nem kívánom a bort.
Vagy csak egy korty bort magában, vagy egy egészen pici desszertet, de a kettő már sok. Persze egy éttermi borvacsora az más, akkor aztán jöhet a 7-8 féle bor, akár két édes falattal is, de lássuk be, otthon ilyet ritkán rittyent az ember lánya.
De amikor kiderült számomra, hogy az édes bor, bizony tökéletes a csípős kínai, indiai, thai ételek mellé is, sőt a libamáj és a kéksajt nem csak ósdi párosítás, hanem valóban tökéletes, azóta akár hétköznap is kibontunk egy-egy palack édeset. Persze nem egy hatputtonyos aszút, de egy késői szüretet, vagy egy mostanában mellőzött, de általam igencsak szeretett késői szüretet szamorodnit igen. Tehát az tokaji édes bor tényleg csodálatos, nem csak kétszáz éve volt jogosultsága, amikor a cukor ritka kincs volt, hanem igenis ott a helye a poharunkban, csak merjünk főzni mellé!

A receptem pedig egy igazi klasszikus, a libamáj. Ennek is oka van. Sokan mondják, hogy nem esznek libamájat, mert nagyon drága. Igazuk van, a libamáj kilója annyi, mint mondjuk a másik nagy édesbor barátnak a roquefortnak. Vagyis 6-10.000 forint. Csakhogy, egy kisebb darab libamáj, mondjuk 40 dkg, tehát átlagosan 3500 forint. Ez, előételként, vagy “desszertként” tíz adag minimum. Megérdemelnek ennyit néha a barátaim, és én is 🙂

Libamájhab I.

40 dkg hízott libamáj
2 evőkanál jéghideg víz
2 jégkocka turmixban összezúzva
1dl jéghideg Katinka
frissen őrölt bors és só
1 késhegynyi kínai ötfűszer keverék

A májat hideg kézzel, a kés hegyének a segítségével megtisztítjuk az erektől, hártyáktól, majd felkockázzuk. Fontos, hogy ne olvadjon meg a kezünk melegétől. Ha úgy gondoljuk, nyugodtan visszatehetjük pár órára a hűtőbe!
Innentől kezdve robotgép habverőjével dolgozunk. A májat egy mély tálban kezdjük pépesíteni, majd amikor már kezd habosodni, hozzáadjuk a vizet, a jeget és a bort. A fűszereket csak további 10-15 perc után keverjük bele. Azonnal tálaljuk! Legfinomabb pirított kalácsszeletekkel.
 

Libamájhab II.

Többeknél kiütötte a biztosítékot a nyers libamáj, íme egy sült verzió. Szintén hab lesz belőle, szintén finom!

40 dkg libamáj
10 dkg vaj
1 dl Katinka bor
2 dl tejszín,
só, bors,
zselatin
kínai ötfűszer keverék

A májból kiszedjük az ereket, és meglocsoljuk a bor felével, majd egy éjszakára a hűtőbe tesszük. Reggel papírtörlővel leitatjuk a májról a bort, majd forró vajban megsütjük. Ha kihűlt, darabokra vágjuk, és krumplinyomón áttörjük, hozzáadjuk a bor maradékát, majd fűszerezzük és a felvert tejszínnel és egy evőkanálnyi feloldott zselatinnal óvatosan elkeverjük. Legalább egy órára behűtjük fogyasztás előtt.

 

Remélem találkozunk a Fagyosszentek engesztelésén május 12-én! Ingyenes borkóstolás, és szuper programok! Regisztrálni érdemes! 🙂

Kategóriák
Egyéb kategória

A lányok kedvenc bora

FB_Patricius Borfalatok_apr (1).jpg

Vége az első hétnek a Patricius borokhoz társítható ételekkel, a séf ki is választotta a neki a legjobban tetszőt. Én pedig komolyan el vagyok ájulva, hogy micsoda profi pályaművek születtek! Nem arról van szó, hogy azt hittem, hogy gyengék lesznek, de be kell látni, ez egy nagyon kötött, nehéz feladat volt, ahol nem csak a finger food műfajának kellett megfelelni, de az ételnek illenie kellett a furminthoz is. Ennek ellenére az összes fogás tökéletes lett, teljesen egyedi, ötletes, és nem utolsó sorban rendkívül mutatós.
Kíváncsi leszek erre a fordulóra, mert szerintem a muskotály kicsit nehezebb pálya, de lehet, hogy csak én választom kevesebbet, pedig mióta divatosak lettek ezek a teljesen reduktív, száraz muskotályok, egyre jobba vagyunk a bor és én. Na, nem fokozom tovább az izgalmakat, íme az eredmény:

A múlt heti receptek közül a győztes Strawberry blog szerzőjének lazacos-medvehagymás krémmel töltött képviselőfánkja lett, ezt választotta séf Gábor .
 
Indoklás: a képviselőfánk a polgári magyar konyhában is megtalálható étel, ebben a sós formában azért lett a legkiválóbb borfalat, mert a krémsajtos töltelék és a tészta kiválóan felveszi a furmint savtartalmát, a sós krémbe került füstöletlen lazac és a kapribogyó pedig jó társa a friss savakkal bíró bornak, a medvehagyma teljesítette a szezonalitás kritériumot –az ízek összhatása nagyon izgalmas.
 
Ő már tutira ott lesz a Fagyosszentek engesztelésén és mint győztes, kap egy karton Furmint-ot is.
 
A séfnek nagyon tetszett a többi recept is, melyek közül még az édes tárkonyos, matcha-teás bonbont emelte ki, mint édes és száraz bor nem szokványos társítását.
 
A Facebook-on még csütörtökig lehet szavazni az első versenyhét receptjeire bornyereményekért.
 
Összesen 9 recept készült (vagyis Strawberry 2-t készített, szóval összesen 10), nézzétek meg mindegyiket, sőt vegyetek egy palack furmintot, és készítsétek el mellé a recepteket, tényleg érdemes!

Strawberry:  Lazackrémmel töltött medvehagymás képviselőfánkok és Mini galette citromos nyúlhússal, zöldalmával és spárgával töltve

Chili és csoki: Borjúhúsos minipite

Gabojsza: Báránysajt falatkák, turbolyás majonézzel

Ági főz: Ráktekercs szezámmaggal

Mandula sarok: Ötfűszeres kacsamell mousse – mangózselé kosárkák

Levendula és csokoládé: Citrom-tárkony bonbon

Íze végett: Harcsapaprikás rétes

Praktikák sok gyerekhez: Fűszeres, zöldséges, húsos táskák

Boldog kukta: Pikáns fácánhúsos krémmel töltött “kacsok”

GRATULÁLUNK! És akkor nem maradt más hátra, mint az eheti bor jellemzése és egy kis gondolatébresztő azoknak, akik még nem tudnák hol induljanak el, de az eheti termést nézve erre szerintem nincs is szükség!

muskotály falat3.jpg

2009-es Patricius Sárga Muskotály:
 
Teljesen reduktív, azaz tartályban erjedt és érlelt bor, melynek illatában a szőlőfajta könnyed, egyedi gyümölcsössége jelenik meg.
A szép, ígéretes illatvilág után ízében is sokat ad: ásványosság, szép testesség, elegáns savak, harmonikus egyensúly és hosszú utóíz jellemzi.
 
Jól társíthatók:
halak, szárnyas gyümölcskörettel, rukola pármai sonkával és sárgadinnyével és kecskesajttal, zöldspárga, és jók lehetnek hozzá a nem túlságosan édes gyümölcsös túrós desszertek.
Fűszerként izgalmas lehet a koriandermag használata, és a bodza, csak arra még pár hetet várni kell…de ha esetleg maradt a tavalyi bodzaszörpből, azzal is lehet kísérletezni.

Korianderes csirke krémsajtban

Nekem különvéleményem van erről a borról, szerintem a korianderzöld is nagyon illik hozzá. Annyira, hogy kétféle ételt is kipróbáltam mellé, és mindkettőben domináns volt a koriander (Lehet egyáltalán olyan ételt készíteni korianderrel, ahol az nem domináns?) és nagyon működött, szerettük mindnyájan. Most csak az egyiket osztom meg, de majd később, ha vége ennek a hétnek, megírom a másikat is, addig nem lopom el az alapanyagot a többiektől.
Eredetileg nem vajas keksszel készült az étel, hanem sütöttem mellé egy kosárkát, de rájöttem, hogy 1) lehet kapni jó ízű és minőségű vajas kekszet, 2) harmadára csökkenti az elkészítési időt ha picit csalunk. Persze, ha nem váratlan vendégeknek dobjuk össze ezt az ételt, akkor hajrá keksz sütés!

Hozzávalók:
3 csirkemell filé
3 ek vaj
3 doboz Pahiladelphia krémsajt
1 nagy csomó koriander zöld (tényleg sok)
fele annyi snidling
2 kk koriander mag
só, bors
egészen kevés reszelt citromhéj

vajas keksz az alaphoz

A csirkemellet hosszában félbevágom, sózom, borsozom, és serpenyőben kevés vajon megsütöm. Hagyom teljesen kihűlni, és apró darabokra vágom. A krémsajtot elkeverem az összevágott korianderrel és snidlinggel, majd az előzőleg megpirított és mozsárban megtört koriander maggal is. Picit borsozom, és reszelek bele egy csipetnyi citromhéjat. Összekeverem, hagyom fél órát érni az ízeket a hűtőben, majd a kekszre halmozom.

Kategóriák
Egyéb kategória

Sonka helyett

báránykolbász2.jpgNem egyszerű összehozni az ünnepeket annak, aki pészahot tartana, de a barátai követelik a sonkát. Vagy ha nem is sonkát (Legalább egy kis füstölt marhaszegy lesz?), akkor legalább kolbászt, tojást, újhagymát, tormát, és mustárt.

Csinálj házi tormát légyszíves, azt össze sem lehet hasonlítani a boltival! De macesz is legyen, mert a nagyi megöl, ha nem eszek ilyenkor. Érted? Köszi!

Úgy döntöttem, hogy báránykolbász lesz. Aztán mindenki azt eszik mellé, amit akar. Ha gondolják, én főzök tojást is, de nem sok értelmét látom, viszont a húsvéti pálinkavonalat erősen támogatom, főleg hat fokban, még akkor is, ha ragyogóan süt a nap. Barackot hozzatok, vagy szőlőt, mert én meg azt szeretem.

Ez a kolbász bárányból a legfinomabb, de tulajdonképpen bármilyen kölyökállatból elkészíthető, arra kell csak odafigyelni, hogy a hús és a zsír aránya 60%-40% legyen, esetleg fele-fele, de semmiképp nem fitnesszkolbász arány, mert azt nem lehet megenni, olyan, mint a fűrészpor. Ilyenkor érdemes kihasználni, hogy tényleg kapható friss bárány, aztán úgy is elmúlik a tavasz, már csak birka lesz a hentesnél.

Szerintem a tejes báránynak annyira finom az íze, hogy tilos túlfűszerezni. Nem teszek bele fokhagymát egyáltalán, csak egy pici előre megdinsztelt hagymát, némi rozmaringot, egy kevés sült paprikát a füstös íze miatt, sót, borsot, és kész.

Nem kell megijedni, meglepően olcsó lesz a végeredmény ahhoz képest, hogy a bárány mennyire drága. A zsír szerencsére még megfizethető. Ha nincs bárányos hentesünk, akkor járhatunk úgy, hogy vagy nem elég zsíros a hús, vagy nem tud olyan bárányzsírt adni ami nem faggyú, hanem finom puha zsír, nos akkor kénytelenek vagyunk valami másik állat szalonnáját használni…

báránykolbász5.jpg

Hozzávalók:

1,5 kg bárányszegy

0,5 kg bárány”szalonna” (jó kövér volt a szegy)

1 fej hagyma

1 ek kacsazsír

1 nagy kaliforniai paprika grillen megsütve, lehéjazva

1 ek nagyon apróra vágott rozmaring levélke

só, és frissen őrölt bors ízlés szerint

2 ek szőlőpálinka

juhbél

A szegyet lehártyáztam, kifiléztem, a tisztított húsnak kell másfél kilónak lennie. Apró kockákra vágtam, olyan 3×3 mm nagyságúra maximum. Nyugodtan fogjuk be a vendégeket ebbe a munkába, közben lehet őket itatni, hogy jobban teljen az idő. A szalonnát is apróra vágtam. A hagymát megdinszteltem a zsíron, é teljesen lehűtöttem, a szintén apróra vágott paprikával együtt. Fontos, hogy minden a lehető leghidegebb maradjon miközben a kolbászt készítjük. Sokan még a kolbásztöltőt is behűtik, én azt nem szoktam bevallom.

A végén összedolgoztam minden hozzávalót a fűszerekkel és a pálinkával együtt, majd a bélbe töltöttük. Két órára felakasztottuk szikkadni a hidegbe, mielőtt serpenyőben megsütöttük volna.

Talán jobb lett volna grillen sütni fasznén felett (egészen biztosan jobb lett volna), de nem mertem bevállalni, életem, hogy ráragad a rácsra vékony bél, és kiszakad a kolbász. Legközelebb bátrabb leszek, és jól lezsírozom a rácsot.

Persze se torma, se mustár nem kellett hozzá senkinek. Almát sütöttünk mellé, és egy kis chiliszósszal ettük.

Kategóriák
Egyéb kategória

Ha az amerikaiak ismernék a medvehagymát…

mac and cheese3.jpg

Két éve besokalltam a medvehagymától. Azóta csak egy szezonális, fokhagyma ízű és illatú tavaszi zöldféle, aminek természetesen nagyon megörülök ilyenkor, de már nem eszem minden nap, nem teszem mindenbe, és pestot se főzök belőle. Meghagyom annak, ami. Tavaly azért nagyon bejött ez a sajtos medvehagyma-gombóc, többször is visszatapsoltuk, idén pedig ez a tészta a kedvenc, de hagyom majd elmúlni a szezont, nem fogok nyáron a medvehagyma után sírni – inkább azon kesergek majd, hogy nem esik az eső, és nincs gomba az erdőben. Előre szóltam!

Jól látjátok, ez a recept tulajdonképpen egy mac and cheese, a nagy amerikai kedvenc, sok szénhidrát és sok zsír 🙂 A mac a makaróni, a többit nem magyarázom. Onnan jutott eszembe, hogy valamelyik nap olvastam egy elég gyenge receptet, és rájöttem, hogy ezt az általam úgy szeretett ételt azzal rontják el sokan, hogy kevés sajtot tesznek bele. Pedig a sok sajt a lényege, és minél a jobb sajt, annál finomabb a végeredmény. A medvehagyma pedig úgy tűnik barátja ennek az ételnek, csak az amerikaiak még nem szereztek róla tudomást.

Ma a Kapanyél blogon is medvehagymáznak, ők értenek a növényhez is, érdemes átkattintani főzés előtt!

Hozzávalók:

50 dkg macaroni (Tényleg érdemes macaronit használni, nekem sajnos csak penném volt itthon. A macaroni nem egyenlő a makarónival, hanem egy rövid haljlított csőtészta)

2 dl tejszín

6 dl tej

1 babérlevél

1 fej hagyma

2 csomó medvehagyma

30 dkg cheddar sajt

15 dkg parmezán

1 ek dijoni mustár

1 chipotle paprika (imádom benne a füstös, csípős ízt, de természetesen el is maradhat)

3 ek zsemlemorzsa

1 ek vaj

mac and cheese1.jpg 

A tésztát szigorúan félig főzzük csak meg, ez ennél a pennénél maximum öt percet jelentett. Közben felforraljuk a tejet a tejszínnel, a babérlevéllel és a félbevágott hagymával. Miután felforrt, hagyjuk öt percet állni, és kihalásszuk belőle a hagymát és a babérlevelet. Beleszórjuk a az összevágott medvehagyma felét, és botmixerrel pépesítjük, majd jöhet a másik fele, de ez már egyben marad, a sajtok lereszelve, a mustár, az apróra vágott chipotle.

Végül a tésztát is beleborítjuk.

Az egészet kivajazott formába simítjuk, megszórjuk még sajttal és zsemlemorzsával a tetejét és mehet az előmelegített sötütőbe húsz percre.

Nincs lelkiismeret furdalásunk, miközben esszük, boldogan szuszogunk a sok szénhidráttól és zsírtól jóllakottan!

Ez nagyon fontos!