Minden iskolás gyerek álma! A meglepetés, az ajándék, a váratlan szünnap. Az Egyesült Államok északi területein minden nebuló, 5 évestől a 17 évesig, tanulja és gyakorolja a “snow-day” tuti bevált trükkjeit.
5 éves kortól kötelező iskolába járni, Kindergarten az iskolai “karrier” első éve. Ha nem nagyvárosban lakunk, akkor a lakóhelyen nem nagyon van tömegközlekedés, de még járda sem. Jön az ISKOLABUSZ! New York City-ben és hasonló metropoliszokban az iskola és a tanuló lakhelye közötti távolság a mérvadó. Három lehetőség létezik: séta, támogatott metró/buszbérlet, vagy iskolabusz. Máshol az autózáson kívül egyetlen mód a busz.
Persze semmi sincs ingyen.
Borsos összeget fizetünk minden évben “iskolakerületi adó” formájában, amely arányos a kerületben található ingatlanunk értékével.
Iskolakerületi adót akkor is kötelesek vagyunk fizetni az ingatlanunk után, ha nincs gyerekünk, vagy a sajátunk éppenséggel nem a kerületi iskolába, hanem magániskolaba jár.
Ha jómódú az adott kerület, akkor szállítja a benne lakó nebulót akár a választott magániskolába is, ha nem éppen “vastagon eleresztett” akkor nem. Abban az esetben magára marad a szülő és autója.
Mondjuk jól választottunk, katonásan fizetünk, várhatjuk a buszt, fürkészhetjük az időjárás jelentést. Különösen izgalmassá most kezd válni, a téli hónapokban, mit hoz a másnap.
Ha ítéletidő várható, ha az utak nehezen járhatók vagy farkasorditó hideg lesz, megvan az esély arra, hogy snow-day, vagyis hószünet kerül kihirdetésre! “Safety First” a Biztonság Mindenekelőtt. Nem kockáztatnak.
A várva várt döntést a kerület szuperintendánsa hozza meg hajnalban. Kénytelen hajnali 3-kor 4-kor a meteorológiai előrejelzést és az útjelentéseket csipás, árgus szemmel figyelni és találgatni mi lesz reggelre. Kapcsolatban áll a buszgarázs vezetőjével is, majd értesíti a hozzá tartozó iskolák igazgatóit, és elindul a lánctelefonálás. Ha tanerők is vagyunk, nemcsak szülők, akkor első kézből értesülünk az iskola bezárásról, hív a kolléga. A szülő pedig a mai fejlett technika korszakában már sms értesítést kérhet a mobiltelefonjára a helyi laptól. Ne kelljen potyára korán felkelteni a rosszkedvű tinédzsert.
A hószünet módosított változata a kicsit kevesbé kedvelt de szintén népszerű “késleltetett kezdés”. Ilyenkor 2 órával később nyit az iskola, időt hagyva a hókotrónak és útkarbantartó munkálatoknak, illetve a hőmérséklet emelkedésének, hátha nem fagy később oda a gyerek az útpadkához.
Előfordulhat az is, hogy a reggeli időjárás még megfelelő, de napközben jön be a front, vihar, jégeső, hóvihar, veszélyessé téve a későbbi közlekedést. Akkor a “korai zárás” esete következik be. Nem kis fejfájást okozva a munkában lévő szülőknek, mi lesz a gyerekkel otthon, ki fogja várni, beengedni. Ha nincs otthon senki nem engedik le a buszról, de akkor hova kerüljön?! Lánctelefonálás újra beindul, izzanak a vonalak, ki tudja megelőzni a buszt vagy ki tanyázik épp otthon.
Évente 180 napot kell iskolába járni, 3 megengedett hószüneti nap van. Ha ennél zordabb a tél és túllépjük a megengedett keretet, a tavaszi, nyári szünetekből faragnak le. Hogyha pedig a globális felmelegedés miatt nem esik hó egész télen, ami jár az jár, tavasszal 3 napot “kivesznek” a buszsofőrök, nem jön a gyerekért a busz. Jó tudni róla előre…
A gyerekek nem hagynak mindent a véletlenre, “bevált” módszerek a hó-nap előidézésére:
-kiskanál a párna alatt
-kiskanál a mélyhűtőben
-pizsama forditva felvéve
-jégkocka a vécécsészében
Sok szerencsét! Idén még várat magára…
Országos szintű probléma, és akkor nem kis dolgot feszegetek, hogy itt, nincs “rendes” ebéd! 13 éve “rakom a luch”-ot, vagyis csomagolok. Rakom a lunch-ot, vívom a harcot, mert a lunch sokszor úgy jön haza, ahogy elment…érintetlenül. Persze a gyerek apja azt mondja “Nem érdekes mit szeret az a kölök, ha éhes, majd megeszi. Majd rájön milyen rossz az neki ha éhezik, Kisanyám!” Kicsit a tapasztalatlanság érződik ebből a merész kijelentésből. Mert a gyerek nagyon komor hangulatú mikor hazajön és nem ő tudja meg milyen rossz az ha nem eszik, hanem a környezete. Sajnos a gyerekek nem esznek meleg ételt ebédre! Persze mások az étkezési szokások itt, értem én,13 éve próbálom megszokni, és ma már fejcsóválva bár de minden nap tudomásul veszem, hogy egy gyereknek este 6-7 óráig nem jut meleg étel a gyomrába. A napja nagyrészét otthonától távol tölti, vacsoradiőben esik haza, akkor ül le a család (jó esetben együtt) a
Levesek: 
Második fogásként 
Kedvencem a Lunchables, fellelhető benne apró sajtkocka, felvágott karika, sóskeksz, édeskeksz. Merészebb es drágább verziója italt és desszertet is tartalmaz! 
Kap persze a jól táplált gyerek tejterméket is, kanál sem kell pl a joghurthoz, elég kiszivattyúzni a műanyag tasakból. Létezik többféle leleményes ízben, pl vattacukor! Ha véletlenül kifröccsen a szőnyegre lehetőleg megfelelő színűt válasszunk, soha nem jön ki a festék. 
Másik nagy kedvencem ahogy gyümölcsöt kap a gyermek. Gyömölcs gumicukor, tekercs és szíj! Sok szülő bedől, ez a napi gyümölcsfogyasztás. 
Persze ott van még az örök és egyeduralkodó PB&J! Peanut-butter and jelly. Vagyis a mogyoróvajas-lekváros szendvics, a kérlelhetetlen szeletelt zacskós kenyéren. Alapeledel. Persze csak annak, aki nem halálosan allergiás a mogyoróra! 
Végre, hanuka!!!
Júda Mákábi: Győzelem!!! Hála a Mindenhatónak, megnyertük a csatát, még időben
Magyarországon azért sem ünneplik, mert a bébipulyka nem fér be egy átlag magyar sütőbe.
Az asztal középpontja a pulyka!
Mindig nagy megelégedéssel tölt el, mikor a mi ennivalónk gyorsan fogy el, dicsérik vagy már azzal fogadnak beléptünkkor, hogy “mit hoztál” ?
