Kategóriák
Egyéb kategória

A grillszezon báránnyal kezdődőtt!

Most már aztán tényleg tavasz van! Bár néha esik, állandóan fúj, reggel fagy, de a madarak már nem hagyják abba a csicsergést, és a bokrok is kezdenek virágot bontani, pontosan három héttel később mint tavaly. Remélem nem ennyivel lesz rövidebb a tavasz, csupán a negyven fok marad el idén!
Muszáj volt elővennünk a kis sütőalkalmatosságunkat, hogy késő őszig mindig a csomagtartóban foglalja a helyet, mert erre bizony mindig szükség lehet!
Szezonnyitónak Új-zélandi báránykarajt grilleztünk, gondoltam adjuk meg a módját!
Nem is bántuk meg, csak sajnos mindig az a bajom a báránnyal, hogy érzem, hogy rá tudnék szokni, és akár csak bárányhúst enni, (na jó, néha őzet és szarvast is), de a pénztárcám erősen ellenáll! Azért néha valahogy csak-csak ráugrik a grillrácsra egy bárányka 🙂
Ez nálunk az univerzális vörös hús pác, soha nem csalódunk benne, most csupán az idővel játszottam annyit, hogy mindössze 3 órára hagytam benne a húst, mert a natúr bárány ízét nagyon könnyű elnyomni, és szerintem kár érte! A marhát néha egy hétig is benne hagyom.
Hozzávalók a páchoz:
1 rész olívaolaj
1 rész méz
1 csipet őrölt szegfűszeg
0,5 kk frissen őrölt bors
0,5 citrom reszelt héja
1 ek citromlé
2 gerezd fokhagyma (nem zúzva, hanem vékonyan szeletelve)
2 szem borókabogyó kissé ellapítva
1 kk kakukkfű (jó, ha friss)
menta (ha van, és ha nem tiltakozik ellene a család, akkor nagyon kellemes a báránnyal)
pici só
A bárányt nem szabad túlsütni! Én nagyon forró szén fölött csupán 1-1 percig sütöttem.
Grillezett zöldségeket ettünk mellé:
fóliában sült, előre felnegyedelt céklát
csíkokra vágott cukkinit
újhagymát lilahagymát
fóliában sült apró szemű krumplit
Amikor minden zöldség megsült, egy rozsdamentes tálba tettem, meglocsoltam balzsamecettel és olívaolajjal, sóztam, borsoztam, és öt percre letakartam.

Kategóriák
Egyéb kategória

Hagymát hagymával

Hagymát hagymával a HVG-n.

Kategóriák
Egyéb kategória

Mogyoróvajas puha keksz

Mint már sokan megírták Nemisbéka bloggerinának nagyon szimpatikus ötlete támadt. Arra gondolt, hogy 25 olyan gasztroblogger, aki maga is édesanya, próbáljon meg segíteni olyan édesanyákon, akik bajban vannak.
Hogy tud egy gasztroblogger segíteni? Süt és főz természetesen. Hívjuk a dolgot az egyszerűség kedvéért Segítsütinek.
Hogy lesz ebből segítség? A kedves olvasó megvásárolja a neki tetsző süteményt.
Hová kerül a pénz? Egy „közös számlára”.
Mi lesz a pénzzel? A LEA anyaotthont támogatjuk vele. Nem pénzadományt adunk, hanem az anyaotthon számára nélkülözhetetlen dolgokat vásárolunk a pénzből, pl. pelenkát és tápszert.
Hogyan lehet a süteményt megvásárolni? Itt lehet alul licitálni rá.
A kezdő licit 1000 forint. Remélem jó magasra felsrófolják majd a kedves olvasóim ezt az összeget!
Licitálni április 2-án éjfélig lehet, itt a kommentek között.
Ha budapesti a nyertes, akkor személyesen adom át a süteményt, ha vidéki, akkor postázom.
Illetve április 16-án, vagy 19-én Miskolcon is át tudom adni, a közbülső napokon pedig Tokaj-Hegyalján. Ugye milyen rugalmas vagyok? 🙂
Természetesen frisset sütök!
Hozzávalók a kekszhez (kb. 40 db):
10 dkg vaj
20 dkg mogyoróvaj
¾ csésze cukor (1 csésze 2,25dl)
1 nagy tojás
2 ek tej
1,5 csésze liszt
1 kk sütőpor
½ kk szódabikarbóna
1 csipet só
+kristálycukor

5 dkg étcsokoládé
1 ek vaj
1 tojás fehérje
1 ek cukor
A vajat habosra keverem a cukorral, és a mogyoróvajjal. A tojást villával habosra keverem a tejjel, majd a mogyoróvajas masszához keverem. Belekeverem a lisztet, sót, sütőport, és szódabikarbónát.
A masszából diónyi gombócokat formázok, és kristálycukorba hempergetem.
Sütőpapírral bélelt lemezre teszem, majd 180 fokra előmelegített sütőbe tolom. Kb. 20 perc alatt sül meg, de érdemes figyelni, mert nem szabad túlsütni. Amikor kiveszem a sütőből, rögtön mélyadészt nyomok a közepébe, ide kerül majd a csokoládé.
A vajat a csokoládéval vízgőz felett megolvasztom, és a kekszem mélyedésébe csorgatom.
A tojás fehérjét felverem a cukorral, kicsi csókokat nyomok belőle egy sütőpapírra, majd 120 fokos sütőben megsütöm.
A sapkákat a csokoládéra nyomom.
Az anyaotthon nevében is szeretettel várom a liciteket ide a blogba, kommentként! (Iminek külön a figyelmébe ajánlom az utolsó sort 🙂

Kategóriák
Egyéb kategória

Jamie Oliver ellen a vegák

Már másodszor demonstrálnak a vegák

Kategóriák
Egyéb kategória

Ravioli házilag

Pappito blogjában olvastam, hogy egy olasz étterembe vitték őket csapatépítésre, ahol raviolit gyártottak többek között. (én is Új-Zélandon akarok élni!)
Annyira megkívántam a raviolit, hogy gyártottam is egy adaggal. Nagyon egyszerű, de elég időigényes, persze nem baj, ha az ember a szeretteinek pepecsel a konyhában.
A recept szerintem 4 főre szól, a töltelék szabadon változtatható, nekem ezek voltak itthon.
Hozzávalók a tésztához:
40 dkg finomliszt
4 tojás

Hozzávalók a töltelékhez:
10 dkg füstölt csirkemell sonka
5 dkg kaliforniai paprika
só, bors
1 gerezd fokhagyma

3 ek vaj
5 zsályalevél

A lisztből és a tojásokból kemény, rugalmas tésztát gyúrtam. Fóliába tekerve egy órát pihentettem. A tésztát géppel vékony lappá nyújtottam. Nem a legvékonyabb fokozaton fejeztem be, hanem az utolsó előttivel, hogy legyen egy pici vastagsága a tésztának.
Egymás mellé fektettem két lapot, és mindkettőt megkentem vékonyan tojás fehérjével.
Az egyik lapot óvatosan megnyomkodtam pogácsaszaggatóval, de csak annyira, hogy ne szakadjon át, de a nyoma látszódjon. Ezeknek a köröknek a közepére tettem 1-1 kiskanálnyi tölteléket.
A töltelékhez ledaráltam a sonkát a paprikával és a fokhagymával, majd sóztam, borsoztam.
A másik tésztalapot óvatosan ráfektettem az elsőre, és a töltelék körül lenyomkodtam.
Kiszaggattam a köröket, és még egyszer szorosan összenyomkodtam a tésztát.
Sós, forró vízben kifőztem.
Közben a vajban megsütöttem a zsályát, és erre szedtem a raviolikat. Akinek van kedve, reszeljen rá parmezánt!

Kategóriák
Egyéb kategória

Könnyű citromfelfújt

Hú, hogy ez mennyire finom!
Ha csak ez az egy recept lenne a Le Cordon Bleu sorozat Édes csemegék című könyvében, már akkor megérné az árát, de egy csomó hasonlóan jó ötlet van benne!
Szóval a felfújt pille könnyű, kellemesen savanykás, mégis a citromhéjtól erőteljesen citrom ízű, szinte elolvad az ember szájában. És az illata!
Ritkán kíván a férjem valami desszertet, de most mégis. talán azért, mert tegnap este kaptunk az anyósomtól egy adag tatárt, és azt evett reggelire. És ha már ilyen királyhoz méltóan indul a reggelre, akkor valami desszert is kell neki. Remélem vacsorára egy üveg száraz pezsgővel tér haza 🙂
Hozzávalók:
vaj a forma kikenéséhez
6 dkg vaj
2 ek liszt
8 dkg cukor (az eredeti recept 10-et ír)
1/2 rúd vanília kikapart közepe (nincs az eredeti receptben)
1 citrom reszelt héja
2 tojás szétválasztva
3 ek citromlé
2,5 dl tej
1 csipet só

A vajat habosra kevertem a cukorral és citrom héjával.
Hozzá adtam a tojások sárgáját, és azt is alaposan elkevertem.
Beleszitáltam a lisztet, majd a citrom levét.
Meglangyosítottam a tejet, és a masszához kevertem.
Felvertem a tojások fehérjét a csipet sóval, de nem kőkeményre, hanem egy kicsit lágyabbra hagytam.
Először csak egy kanál habot kevertem a masszához, majd óvatosan a többit is.
A masszát a kivajazott formába öntöttem, és 180 fokra előmelegített sütőben 35 perc alatt megsütöttem úgy, hogy egy tepsibe állítottam a formát, amibe annyi vizet öntöttem, amennyi félig ellepi. Ennyi idő alatt a teteje kap egy piskóta szerű kérget, és az alja fentasztikus sűrű krémmé változik.
Hagytam kihűlni, és megszórtam porcukorral. Lehet enni melegen is, de szerintem jót tesz neki a hűtés.

Kategóriák
Egyéb kategória

Culináris főzőtanfolyam eladó

Egy olvasóm megkért, hogy tegyem fel a blogra két belépőjét a holnapi, vagyis 2009 március 26. mexikói főzőkurzusra a Culinárisba.
A jegyek már elkeltek az üzletben, úgyhogy akinek van kedve, itt egy utolsó alkalom!
Érdeklődni Dávid Anikónal az a pont david1 kukac hungarytrade pont co pont uk címen, vagy a 06 30 619 4501 mobilszamon lehet.
Megsúgom, hogy az ára alkuképes! 🙂
Hajrá!

Kategóriák
Egyéb kategória

Kipusztulnak a méhek?

Régóta tervezem, hogy írok a tömeges méhpusztulásról, és valamelyik nap annyira felbuzdultam, hogy megkértem egyik kedves olvasómat Medve doktort, aki állatorvos, hogy írja le a véleményét a témával kapcsolatban, segítsen nekem.
Talán azzal kezdem, hogy a kisgyerekes szülők biztosan látták a Mézengúz című filmet egy éve. Abban van egy rész, ami arról szól, hogy mi lenne a világgal, ha elpusztulnának a méhek? (Megsúgom, az a mostani világunk végét jelentené)
Ezen a kérdésen egyébként Albert Einstein is elgondolkodott, és arra jutott, hogy mindössze négy év alatt kipusztulna az emberiség.
Van okunk félni? Van bizony!

A híradásokban néha hallani arról, hogy az USA-ban az utóbbi pár évben elpusztult a méhet 30%-a. Európában ez a szám jóval alacsonyabb, de folyamatosan növekszik.
Mi is történik valójában?
A méhek kirajzanak a kaptárból, és nem találnak vissza. Kint éhen vesznek, elpusztulnak, miközben a magukra maradt lárvák, és a méhkirálynő is elpusztul. (Colony Collapse Disorder, CCD)
Mi lehet ennek az oka?
Sajnos ezt egyenlőre senki nem tudja, ezért több teória is létezik. Van aki a Varroa atkárra gyanakszik, de Medve doktor elmondása szerint nem ez a kártevő a felelős. Bár a Varroa atka ma a világon a legnagyobb gazdasági kárt okozó méhkártevő, a kaptárelhagyásokért mégsem tehető felelőssé. A kaptárelhagyáshoz hozzájárulhat az atka fertőzés , de ez megvolt a korábbi években is.
Legvalószínűbb, hogy a monokultúrás növénytermesztés és a túl intenzív termelés lehet a leginkább ludas a kaptárösszeomlások terjedésében. Magyarán hatalmas területeken termesztik ugyanazt (és csak azt) a növényt. A méhek ilyenkor nem találnak elég virágzó növényt, amit találnak azok is egyformák, így nagyon hamar egy hiánybetegség lép fel náluk, megbetegednek, és elpusztulnak.
Most hallottam először arról, hogy sok helyen nem a mézért, hanem a beporzásért tartják a méheket. Amerikában elterjedt az a gyakorlat (bizosan nálunk is, de erről nem találtam infót), hogy miután a méhek beporoztak egy adott tábla növényt, a “méhésznek” már nem éri meg velük foglakozni, így a költséghatékonyságra hivatkozva egyszerűen megöli a méheket, majd egy év múlva vesz egy újabb tenyészetet.
Mivel a tenyészetet akár egy másik kontinensről is rendelheti, nagyon könnyen terjednek a különböző méhbetegségek, fertőzések. Ezt a módszert nevezik a méhek lezsarolásának.
Vannak akik vírust is feltételeznek, Israeli Acute Paralysis Virus, vagyis IAPV néven. Növényvédő és rovarirtó szerek káros hatásai is felelősek lehetnek, de a növényvédő szereknek elsősorban a beporzásra tartott méhcsaládok és nem a mézelő méhek vannak kitéve.
Stressz hatások: amikor akkora táblát kellene beporozni a méheknek, amekkorát nem győznek, olyankor “bérbeporzókat” rendelnek. Ezek a családok egy méhésszel együtt érkeznek, országúton át, sok-sok kilométerről, ami nagyon megviseli a kis rovarokat!
Légszennyezés: azt hiszem ezen nincs mit magyarázni! Klímaváltozás: kiszámíthatatlan, szélsőséges időjárási viszonyok, mint ami mondjuk ma is van. Reggel még be voltak fagyva a pocsolyák, és most is orkánszerű szél süvít, pedig március vége van!
Gyógyszerek, kemikáliák mellékhatásai, amelyekkel a méhcsaládokat kezelik a méhészek a különböző betegségekkel és parazitákkal szemben. Természetesen ezek a gyógyszerek szükségesek, de amikor bevezették őket, még semmit se tudhattak a mellékhatásaikról. A legtöbb embereknek adott gyógyszerről is elmondható ugyanez, de mégis a haszna mellett eltörpül a kára.
Elektromágneses sugárzás: pl. a mobilhálózatok átjátszó-tornyainak sugárzása. A hatás nem bizonyított, mégis ennek a feltételezésnek hatalmas tábora van.
Mit tehetünk mi emberek?
Hosszabb távon: Elfogadjuk és megértjük a környezetünket, saját természetünket és igyekszünk változatosan és egészségesen táplálkozni. Tudomásul vesszük, hogy a minőségi élelmiszerért többet (akár sokat) kell fizetnünk. Igyekszünk helyi piacon helyi, ismerős termelőtől vásárolni. Ezzel a vidék képe alakulna át, nem lenne mindenütt csak monokultúrás növénytermesztés. A méhészet is jobban tudna vándorolni, követni a különböző virágzásokat. A termelők nem zsarolnák le méhcsaládokat 1 fillér költség spórolásért. stb.
Rövidtávon: Intenzív kutató munka
Mit tehetnek a kormányzatok?
Olyan szabályozó rendszert alkotnak, amely segíti a vidéki környezet átalakulását. Ez hosszú és költséges folyamat. Támogatják a méhészeti kutatásokat.
Esetleg lehetséges-e az, hogy mivel az emberek összességében sokkal több mézet esznek, mint mondjuk 200 éve, ezért a méheket is megsokszorozták, és ez most valami természetes szelekció?
Ez még nem maga a szelekció, (talán szelekciós nyomás lehet)hanem a (túl) intenzív tartás/termelés új problémákat vet fel, amivel nem szembesültek régebben. Ez minden állattenyésztési ágazatban folyamatosan lejátszódott, ahogy áttértek az intenzív tartási módra. A 46 -50 -es években a baromfipestis kis híján kiirtotta a magyarországi tyúkféle állományokat. A gumboro betegség megjelenésekor- 60 as évek – világszerte is azt hitték, hogy vége a baromfitartásnak- jön az éhezés stb. Aztán megoldódott, bár semmi nem lett olyan mint azelőtt . Az intenzív tartás mindazonáltal nem ördögtől való dolog. Enélkül sokkal több probléma lenne, mint vele. A probléma az , hogy kizárólagos lett. Ha az intenzív tartás szolgáltatná a tömegárut, és az egyéb természetesnek nevezett tartásmód is megtalálná a helyét, akkor talán kedvezőbb lenne a helyzet. Sajnos ma csak az olcsóbb áru előállítása van előtérben.
Engem nagyon megrémisztett a dolog! Különösen az, hogy ma pl. mindenki az új kormányfő megválasztásával van elfoglalva, amikor a világban ekkora problémák vannak. Én arra a pártra fogok szavazni, akik a programjukban megígérik a méhkutatások támogatását. Nem viccelek, legfeljebb nem szavazok!
Egy pici jó hír a végére a Häagen-Dazs társadalmi szerepvállalása a méhekkel kapcsolatban. Ajánlott irodalom, és forrásaim sokasága. Köszönöm a segítséget Medve doktornak!
A mézhamisításról itt írtam.

Közben kaptam egy nagyon kedves, és hasznos levelet a témában, amit a szerző engedélyével bemásolok ide:

Mint gyakorló méhész szeretnék néhány gondolatot hozzátenni a nagy méhpusztulásról (CCD) írt cikkéhez.
A világ állandóan változik és így a környezetünk és a méhészkedés feltételei szintén. Ezek a változások most sokkal gyorsabban történnek, mint régebben s a megszokott méhészeti gyakorlat nem tartható, folyamatosan olvasnunk, tanulnunk kell, hogy minél többet tudjunk méheinkről és környezetükről. Nagyon sok múlik rajtunk méhészeken, hibáinkat szeretjük rajtunk kívülálló, ismeretlen okokra is fogni.
A világon sokfelé kutatják a méhpusztulásokat, de nincs egységes szemlélet a jelenség okáról. Mégis avarroa atka komoly szereplőnek tűnik az okok között, mivel kaptáron belüli létével különböző vírusokat terjeszt. Mint pl. az akut méhbénulás vírusa (ABPV) , a kasmir vírust (KBV), és az izraeli akut méhbénulás vírusát (IAPV). Az atkák írtása nagyon fontos a méhészetben, de a vírusfertőzés az atkák nélkül is érintheti a méhcsaládot akár a méhek közvetítésével. Magyarországon Dr Csaba György és Dr Rusvai Miklós elismert kutatói a méhbetegségeknek, s köztük a vírusoknak is. Rusvai doktor szerint minél erősebb fegyverrel támadnak a kórokozóra az annál vastagabb páncéllal védekezik és egy idő után rezisztencia alakul ki. A világon egyre több helyen felismerik, hogy a gyógyszerek és kemikáliák egyre nagyobb mértékű kaptárbavitele nem biztos, hogy eredményre vezet hosszú távon. Az egészséges méhcsaládok tartása és a vegyszermentes ,jó minőségű méz termelése érdekében a biológiai védekezés, a természetes savak és illóolajok felé fordul a kutatók figyelme…. s a méhészeknek is változtatni kellene a szemléletükön, gyakorlatukon.
A bérmegporzás az USA-ban bevett gyakorlat. Jelenleg a kaliforniai mandulások igénylik a legnagyobb rovarmennyiséget a termés biztosításához. Azért a beporoztatás, mert a növénytermesztési technológiák révén rengeteg rovar elpusztul, emiatt jut ilyen nagy szerep az odatelepített méhcsaládoknak. Az USA-beli méhpusztulások miatt folyamatosan emelkednek a beporzási díjak ( 2008-ban 150dollár/ méhcsalád a mandulán, repcén 50 dollár/ méh-család , + a fuvarköltség is díjazásban részesült ). Az USA méhészeinek a beporzási díjakból egy stabil árbevételük van, így a méztermés mennyiségének és a mindenkori piaci áringadozásoknak nincsenek úgy kiszolgáltatva.
A magyarországi nagy méhsűrűség miatt ( 2008-ban 15894 méhész 868135 méhcsaládot tartott, ami európai viszonyok között is igen nagy szám) a növénytermesztők nem ismerik el a méhek munkáját. Kivétel a hibridnapraforgó beporzása ( nektárt nem ad, virágpora is gyenge minőségű ), amely növénynél a termeltetők kötelezik a termelőt, hogy biztosítson beporzó méhcsaládokat, s ennek meglétét ellenőrzik is. Így a gazdák 2000 ft-ot fizetnek méhcsaládonként körzetünkben. Ilyen díjazás mellett a méhészek nem tolonganak a bérporzásért. A méhek szerepének és az ehhez kapcsolódó méhészeti tevékenység elismeréséhez nálunk is nagy méhpusztulásnak vagy a romló gazdasági mutatók miatti méhállomány- csökennésnek kell megtörténnie a fenti példa szerint?
A világon sokfelé bevett gyakorlat a méhcsaládok likvidálása . Éghajlati tényezők , a költséghatékonyság találkozása is eredményezheti ezt a módszert. Példaként a szibériai méhészeteket említeném , ahol a méhek átteleltetésének problémája megoldható távolról vásárolt, jó erőben lévő méhcsaládok kicserélésével.
Nálunk, Magyarországon nem “egyszer használatosak” a méhcsaládok, bár az, hogy a szakszerűtlen tartás szintén pusztuláshoz – sőt nagymértékű- pusztuláshoz vezet, hasonló végeredmény. Nyilván nem is áll meg az országhatároknál ez a kérdés, hiszen egy szervesebb egész elemei a méhek. A magyar mezőgazdaságban a méhészet nagyon picike ágazat és ez is teljes részben magánkézben van. Így az állam nem érzi feladatának a kutatói munka támogatását, az intézményesített oktatást, sőt a nemzetközi viszonylatban is példaértékűnek tartott, jól működő méhegészségügyi ellenőrző hálózatból is igyekszik kivonulni pénzhiányra hivatkozva. De ez más területen is ismerős. (Jelenleg a méhészek munkáját az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) próbálja koordnálni és segíteni.)
Gondolatom szerint a méz is, mint bármely élelmiszer bizalmi kérdés. Közvetlenül a termelőtől való vásárlás, válogatás ebben nyújt segítséget, s közben javaslom próbáljanak meg kicsit bekukkantani a méhészkedés folyamatába is.
Ezek a gondolatok fogalmazódtak meg a teljesség igénye nélkül, kissé megkésve .
Üdvözlettel : Vágó László

Kategóriák
Egyéb kategória

Zsályás gombaragu

Sokan nem szeretik a zsályát, én padig oda vagyok érte!
Szívem szerint sokkal több ételbe tenném, de ha túl sokat használom, akkor a férjem is morog, aki egyébként havonta egyszer szívesen fogyasztja, a fiamról meg nem is beszélek!
A zsálya pedig nagyon jól átvészeli a telet a kertben, és ilyenkor, amikor más zöldfűszer csak cserépben kapható, a zsálya már új hajtásokat is hoz!
Aki ismeri kicsit a gombákat, az biztosan csodálkozik, hogy mit keres a tányéromon egy Piros csészegomba? Hát igen, ez a gomba nem ehető, jobban mondva ehető, de minek? Semmi íze nincs, a húsa vékony… Viszont tele van vele az erdő, egyes részek szinte piroslanak tőle, és a fiam nagyon boldog volt tőle vasárnap, így szedtünk egy párat, és ha már nem mérgező, díszítésnek használjuk. (Egyébként van aki megeszi, de szeintem nem érdemes!) Legyen meg mindenkinek az öröme!
Hozzávalók a raguhoz:
50 dkg csiperkegomba
2 ek vaj
2 nagy fej hagyma
5 zsálya levél
3 gerezd fokhagyma
2 doboz krémsajt (bármilyen, olyan 30 dkg körül)
só, bors, szerecsendió
1 csokor petrezselyem

1 csomag kész rétestészta
4 ek rozskenyér morzsa
2 ek vaj

A gombát kockákra, a hagymát karikákra vágtam. Vajon sóval megdinszteltem.
Hagytam teljesen elfőni a levét, belenyomtam a fokhagymát, fűszereztem.
Elzártam alatta a lángot, és belekevertem a csíkokra vágott zsályát, majd a krémsajtot is.

A réteslapokból egyenlő négyzeteket vágtam, megkentem vajjal, és egymásra fektettem három darabot. Vajjal kikentem egy muffin sütőformát, abba fektettem a tésztalapokat.
Mindegyik aljára szórtam egy kiskanálnyi kenyérmorzsát, hogy ne áztassa el a lapokat a gombaragu.
Végül belekanalaztam a gombát is. Megcsavartam a tetejüket, és 200 fokra előmelegített sütőbe toltam 20 percre.

Kategóriák
Egyéb kategória

Tejszínben sült krumpli

A hétvégére tervezett csokoládé-krémtorta elmaradt, mert a fiam kiharcolta édesanyámnál, hogy ő süthessen tortát az apjának a szülinapjára. (Egyébként nagyon finom diós-bögrés süteményt sütöttek, sok-sok beledobált meggyel, amiből persze Dávid nem evett, mert ki hallott már olyat, hogy egy süteménybe meggy is kerüljön? 🙂
Viszont ha az én tortám elmaradt, akkor valamit kezdeni kell a megvásárolt tejszínnel.
Nem mondom, hogy a legjobb receptem, de nagyon jól esett ez az egyszerű, szinte francia rakott krumpli. Egy kevés salátát ettem mellé, és maradt belőle egy adag vacsorára is. Majd töltök hozzá egy pohár fehérbort, és akkor a férjem se keresi majd a húst…
Hozzávalók:
8 szem közepes krumpli
2 marinált paprika lecsepegtetve (vagy egy fél kaliforniai paprika, esetleg mindkettő, vagy egyik se)
2 dl tejszín
1 ek vaj
só, bors
szerecsendió
majoránna
1 tojás sárgája
2 ek parmezán
A krumplit uborkagyalun lereszeltem.
Vajjal kikentem egy tűzálló tálat, és ebbe fektettem soronként rakva a krumplit.
Mikor a krumplinak a fele elfogyott, kicsit megsóztam, és tettem rá egy sor marinélt paprikát.
Befedtem a maradék krumplival, és felöntöttem a tejszínnel.
A tejszínbe reszeltem egy kevés parmezánt, sóztam, borsoztam, megszórtam majoránnával, majd belekevertem a tojás sárgáját is.
Ráöntöttem a krumplira, majd lefedve sütöttem 20 percig. Utána levettem az alufóliát, és szép pirosra pirítottam a tetejét.
Az egyszerűség gyönyörködtet! 🙂