Kategóriák
Egyéb kategória

Potluck vagyis a meglepetésfazék

Batyubál vagy zsákbamacska.

Igazán jól egyik kifejezés sem fedi a valóságot. Először  itt Amerikában találkoztam vele s bevallom Magyarországon még nem. Igaz kevesebb összejövetelre jutunk ott el…   

Lényege, sok ember, közös nagy étkezése, előre meghatározott menü, ülésrend, etikett nélkül. Egyetlen kívánalom, hogy mindenki visz és a “közösbe dob” egy étket amit  lehetőleg maga készített el. Szorult helyzetűeknek bolti is “ér” vagy az vigyen italt.  

Először a 16. sz Angliájában tesznek említést róla, hívatlan vendég megjelenése  kapcsán, aki “kap amit kap” a vacsoraasztalnál, ami marad a fazékban, vagyis “the luck of the pot”.  Manapság nem kell hívatlanul érkezni, sőt elektronikus úton jön a meghívó. Általában az “evite” weboldalon keresztül barátainktól.

Az alkalom számtalan féle lehet. Sorolni képtelenség, nem is érdemes, minden világi, vallási ünnepre, életünk kisebb nagyobb eseményére van előre megtervezett invitáció. Nem  marad más dolgunk, mint igenlően visszajelezni, rápillantani a “vendég számlálókisablak” épp aktuális állására, hogy kb hány főnél tart a buli mérete és máris  tervezhetjük a vinni és megosztani kívánt ételt!  Van aki az alkalomhoz főz, süt. Pl a most idényben lévő Halloween-re.  Van aki jól bevált kedvencét viszi minden alkalommal.  Jó szórakozás végigkóstolni a választékot, kísérletező kedv és nyitottság  elengedhetetlen.  Szemtelen módon, nekünk megvan az az előnyünk, hogy a környezetünk számára  teljesen érthetetlen magyar nyelven kommentálhatjuk az egyes darabokat,  figyelmeztetjük egymást, hogy mi a nagyon finom amire érdemes ráugrani mielőtt elfogy,  illetve mi ehetetlen.

Mindig nagy megelégedéssel tölt el, mikor a mi ennivalónk gyorsan fogy el, dicsérik vagy már azzal fogadnak beléptünkkor, hogy “mit hoztál” ? 

Szeretem a “potluck-ot” mint vendég és mint vendéglátó egyaránt. Mindig mindenkinek jut elég ennivaló bőven, az előkészületek egyszerűen nagyszerűek! Ha megyünk, csak  egy finomságot kell készíteni, ha hozzánk jönnek, akkor is.  Ez esetben tálaló felületet kell biztosítani és ha nem maradt legutóbbról, az evő-ivó  alkalmatosságokat beszerezni. Papírkészlet használatnál is cudar módon növekszik a  környezetszennyezés mértéke hacsak nem mosogatjuk a műanyag tányért, poharat.  Bevallom, mi nem.  Ha egyszer véget ér a mulatság és végre hazamegy a 80. vendég is akkor átnézhető a  roppant maradékmennyiség. Házigazdaként mindig nyereségesen jövünk ki belőle. 

Legalább késő éjszaka is simán és jókedvvel meg tudjuk még etetni a gyereket, aki a  vendégsereg távoztával jelenti be, hogy éhes. Mert egy falatot sem evett. Végig  rohangált a barátaival, ezért nem láttuk egész este. Mi van, ha mi voltunk a vendégek  és hazafelé a kocsiban jelenti be? Rutinnal előveszem a még a partyn összeszedett és  takarosan becsomagolt “doggie-bag”-et. Mindenki jól jár. 

Na, legközelebb jöttök?

És van még hely a facebookon! 

8 hozzászólás a(z) “Potluck vagyis a meglepetésfazék” című bejegyzéshez

a cím alapján én az <a href=”http://hu.wikipedia.org/wiki/Potlach”>indián eredetre</a> asszociáltam. esetleg későbbi népetimológiával megbolondítva.
alaposabban <a href=”http://en.wikipedia.org/wiki/Potlatch”>itt</a>.

Most komolyan az a nagy találmány, hogy a házibulira mindenki hoz magával egy kis kaját-piát? És ez neked újdonság? Meg olyan amerikai dolog? LOL! Hosszú évek óta minden baráti összejövetelt így csinálunk. És szerintem mindenki hasonlóképpen.

@Fuszeres Eszter: Érdekes, mert én pl. elég sok baráti összejövetelre járok (különböző társaságokkal) és mindenhol természetes, hogy a résztvevők maguk hozzák az ételt-italt.
Ez alól csak a néhány fős találkozók a kivételek, de akkor is visz mindenki legalább egy palack bort, vagy süteményt.

Szóval kicsit fura volt olvasni ezt a lelkesedést, meg az amerikai elnevezések villogtatását.

Vélemény, hozzászólás?