Az egyik legmenőbb amerikai gasztronómiai lapban a Saveurben tíz oldalas cikk jelent meg a magyar gasztronómiáról Carolyn Bánfalvi tollából. Nagyon komoly dolog ez, hiszen a lapból 300.000 példányt adnak el havonta.
Carolyn Washington DC-ben, pontosabban a Capitol Hillen nőtt fel, csak néhány háztömbnyire a Capitoltól . Író, főleg gasztronómiáról és utazásról ír, nemzetközi publikációi jelennek meg, de most épp egy gyerekkönyvön dolgozik. Magyarországon két könyve jelent meg a The Food and Wine Lover’s Guide to Hungary, és a Guide to Eating and Drinking in Budapest. Férjével Gáborral tíz éve élnek Budapesten, három gyermekük született ( 7, 5 , és 1 évesek) . Az íráson kívül közösen vezetnek egy gasztronómiai turizmussal foglalkozó céget, a Taste Hungaryt. Nemrég házat vásároltak Erdőbényén, nem messze tőlünk. A cikk kapcsán kérdeztem őket magukról, munkáról, Magyarországról, gasztronómiáról, Erdőbényéről.
Mivel foglalkozol ha nem a Taste Hungaryvel?
A legtöbb időmet a Taste Hungaryvel töltöm. Rengeteg ötletünk, tervünk van, folyamatosan új helyeket keresünk, termelőkhöz, éttermekbe járunk, hogy jó túrákat szervezhessünk a témában. Most épp nagy munkában vagyunk, felújítunk egy helyet a Palota negyedben, ahol majd a saját borkóstoló termünk és gasztronómiai stúdiónk nyit néhány hónapon belül. Ha éppen nem ezt csinálom, akkor marad időm lógni kicsit a gyerekeimmel, vagy cikkeket írni.
Hogy ismerkedtél meg a férjeddel, hogyhogy itt éltek?
Együtt dolgoztunk egy tengerjáró hajón, ő az étteremben, én pedig a játszóházban. Utána befejeztem egyetemet New Yorkban, és Magyarországra költöztünk.
Nagyon szeretek Budapesten élni! Ez egy valóban szép város, ahol mindig történik valami. Klassz fesztiválok, jó programok váltják egymást folyamatosan. De nagyon jó a gyerekeknek is, a családosoknak is, ugyanis rengeteg gyerekbarát hely van a városban. Imádunk étterembe járni, vagy bárhol, barátokkal, családdal enni-inni! Úgy érzem, hogy Budapesten egyre jobb és jobb, folyamatosan fejlődik!
Szeretem, hogy egy óra alatt nagyon jó helyekre el lehet jutni a városból, így szinte minden közel van.
Hogy szerettél annyira bele a magyar gasztronómiába, hogy már két könyved is megjelent a témában?
Már az első látogatásomkor rabul ejtettek a magyar ételek. Gábor édesanyja kiváló szakács, aki mindig csodás ebédeket főzött nekünk, és igyekezett minél többféle fogással megismertetni engem . Imádok a piacon vásárolni, megismerni a friss, szezonális zöldségeket, gyümölcsöket. Gyakran utazok az országban (témát gyűjtök valamelyik túránkhoz, vagy egy cikkhez), ilyenkor megkóstolok minden helyi fogást, és megismerkedem az emberekkel, akik elkészítik ezeket. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy milyen csodálatos, sokrétű is a magyar konyha. Sok időt el lehet tölteni a megismerésével, és még mindig érik meglepetések az embert.
Naponta nyílnak új helyek a fővárosban, amit mind ki kell, és érdemes is kipróbálni.
Mi a kedvenc ételed , és mi az, amit nem tudtál megszokni?
Olyan sok mindent szeretek, hogy nehéz kiválasztani a kedvencet. Amit imádok, az a töltött paprika, de jöhet a libamáj , és a halászlé is bármikor. Különösen szeretem a magyar desszerteket. Néhány kedvencem: Rákóczi túrós, aránygaluska, házi fánk és az Esterházy torta . Az egyetlen dolog, azt hiszem, amit tényleg nem tudtam megszeretni az a kocsonya …. a textúraja túlságosan a jello-ra emlékeztet.
Nagyon menő cikked jelent meg az októberi Saveur magazinban, mi volt a legfontosabb, amit el tudtál mondani az amerikai olvasóknak?
Úgy gondolom, hogy a magyar konyha viszonylag ismeretlen az Egyesült Államokban. Hacsak valaki nem utazott még Magyarországra, vagy nem rendelkezik magyar gyökerekkel, az valószínűleg nem tud semmit a magyar gasztronómiáról! Abban bízom, hogy aki elolvassa, kedvet kap a receptek elkészítéséhez, majd még kíváncsibb lesz, és aztán eljön Magyarországra, hogy személyesen is megtapasztalja.
Gasztronómiai turizmussal foglalkoztok, külföldieket visztek piacra, étterembe, borászatokba, cukrásztanfolyamra. Van ami meghökkenti őket, amiért rajonganak?
Bánfalvi Gábor: Az én tapasztalatom szerint leginkább az lepi meg a vendégeinket, hogy, mennyire összetett, sok forrásból táplálkozó, színes és finom tud lenni a magyar konyha és tudnak lenni a magyar borok. Ugyanakkor ezek a finom ízek párosulnak a felfedezés élményével is, hiszen közel nem annyira ismertek mint például az olasz, francia vagy spanyol ételek és borok. Ez a gasztronómiai és egyben kulturális utazás nagyon izgalmas a vendégeink számára. Egy olyan ország ételeit és italait mutatjuk meg nekik, ami nem is olyan régen a kommunizmus miatt még el volt vágva a civilizált világtól. E miatt nem vagyunk abban a kényelmes helyzetben, hogy büszkén verjük a mellkasunkat mondván, hogy több száz, meg ezer éves borászati és gasztronómiai hagyományaink vannak. Ezt nem szabad csak úgy kifelejteni a sztoriból. Mi úgy próbáljuk tálalni, hogy a régi európa újjászülettet ízeit mutatjuk meg a vendégeinknek. Persze angolul sokkal jobban hangzik, ezért is lett cégünk szlogenje az, hogy Food and Wine Experiences in the New old World.
Nemrég házat vettetek Erdőbényén. Hogy esett a választásotok erre a kicsi Tokaj-hegyaljai falura?
Sokat utazunk az országban a gasztro és bortúráinkon. Mégis mindig úgy éreztük, hogy a tokaji régió áll a legközelebb hozzánk, ez az a hely, ahova mindig visszatérünk, visszavágyunk. Az elmúlt néhány évben minden alkalommal, amikor ott jártunk, szóba került, hogy milyen jó lenne, ha lenne egy hely valahol, ahol több időt is lent tudtunk tölteni (és a gyerekek így több időt töltenek a természetben, hátunk mögött hagyhatjuk Budapestet nyáron). Már az első alkalommal tudtuk, amikor Erdőbényén jártunk, hogy a falut megtaláltuk, már csak a házat keressük. Gyönyörű kis falu, amit hegyek, erdők, és szőlőültetvények ölelnek körül. Szeretem, hogy a fő utcán régi díszes házak állnak, a környező utcákban pedig kisebb parasztházak is vannak, sok háziállatot látunk, vannak lovak és lovaskocsi is az utcákon. A házunk előtt egy kedves patak fut, hatalmas fák állnak a kertben, amire felmászhatnak a gyerekek. Az udvarunk tele van gyümölcsfákkal és gyönyörű kilátás nyílik a környező hegyekre.
http://tastehungary.com
https://www.facebook.com/tastehungary
Mindenki úgy emlegeti a steaket, mint egy férfias ételt. Pedig azt figyeltem meg, hogy az összes barátnőm imádja. Még soha nem találkoztam olyannal, aki egy csirkemellet rendelt volna, amikor egy jó steaket is kaphatott. Különben is, semmi sem paleóbb, int egy tányérnyi steak. Úgyhogy nem írhatom azt, hogy Magyarország legférfiasabb éttermében jártam, mert nem lenne igaz. Talán a nők nem krumplit kérnek köretnek. Vagy nem csak azt 🙂
Mire a hússal végeztem, már rendesen jól laktam, de van egy szabály, miszerint desszert nélkül nem állunk fel az asztaltól, így bevállaltam egy pekándió tortát vanília jégkrémmel és juharsziruppal, és belekóstoltam a banoffee pie-ba is, amin egy gombóc karamell fagyi olvadozott. Aztán teljes kajakóma. Még szerencse, hogy ablaknál ültünk, és nyugodtan nézhettem az utcán sétáló embereket, miközben erőt gyűjtöttem az induláshoz.
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy fiatal házaspár, akik elhatározták, hogy tökéletesítik angol nyelv tudásukat, ezért pár évre Új-Zélandra költöznek. 
