Még ez is az esküvőre készült. Nem éppen autentikus csevap, de finom!
Egyszer úgy készítetteük, hogy a közepébe tettünk egy darabka aszalt paradicsomot, és nem hosszúkásra formáztuk, hanem gömbölyűre, csakhogy a férjem szerint a csevap egyik lényege az alakja, ezért most muszáj volt a kalsszik kolbászka formához ragaszkodnom.
Így a paradicsomot apró kockákra vágtam és belekevertem a húsba.
Készült még csirketekercs is, sajtkrémmel, gránátalma sziruppal. Érdekes, hogy mi szinte soha nem eszünk csirkemellet, de ha sok vendéget várok (vagy esetünkben más vár sok vendéget), akkor el kell hogy készüljön, mert sokaknál, főleg a fiatalabbakra jellemző ez, a hús egyenlő a csirkemellel. Pedig annyi más finom, ízes, szaftos hús létezik, de nem egyszer hallom, hogy valaki egyáltalán nem eszik birkát vagy bárányt, soha nem kóstolta a kecskét, de nem is akarja, a vadtól irtózik, a marha pedig egyszerűen szóba se jöhet.
Nemrég volt egy kellemes élményem, egy nagyon kedves hölgy vacsorázott nálunk, akiről előre tudtuk, hogy nem eszi meg a bárányt. Szerencsére nem finnyás volt, csupán volt egy nagyon rossz élménye a birkahússal, amitől napokig rosszul volt. Neki libamellet sütöttünk, de azért belekóstolt a bárányba is, és megállapította, hogy ez bizony nem az, amit néhol megpróbálna letuszkolni az ember torkán. Igen, a báránnyal van munka, mire az ember lehártyázza, leszedi róla a faggyút, és csak az a kevés marad rajta, ami az ízét adja, amitől igazán finom marad.
De ha teljesen ismeretlenek is enni fognak a főztömből, akkor én bizony nem akarok ízlés formáló lenni, megadom a választási lehetőséget, aztán mindenki döntse el maga.
Egy szó mint száz, készítettem göngyölt csirkemellet is, amit egy kis gránátalmás pecsenyelével dobtam fel. Működik.
Csevap:
50 dkg darált marhahús
50 dkg darált sertéshús
1 nagy fej hagyma
4 gerezd fokhagyma
2 kk friss kakukkfű levélke
0,5 kk szódabikarbóna
só
sok frissen őrölt bors
15 dkg olajban eltett napon szárított paradicsom
A hagymát és a fokhagymát apró kockákra vágtam, a kakukkfüvet felaprítottam. A paradicsomot lecsepegtettem, és olyan apróra vágtam, mint a fokhagymát. Végül mindent összekevertem és vizes kézzel ujjnyi fasírtokat formáztam belőle. Azzal az olívaolajjal sütöttem meg, amiben az aszalt paradicsom el volt téve. Természetesen grillen, faszén felett lett volna az igazi, de sajnos ez most elmaradt. Lilahagymával és ecetes uborka kockákkal szórtam meg.
Göngyölt csirkemell:8 db csirkemell filé
30 dkg feta sajt
20 dkg bacon
1 kk szárított oregánó
1 nagy fej hagyma
só
bors
1 dl vörösbor
1 dl gránátalma szirup
3 ek olívaolaj
A csirkemelleket hosszában bemetszettem, hogy nagyobb legyen a felülete. Sóztam, borsoztam, az egyik végébe tettem pár karika hagymát és egy szelet bacont.
A sajtot villával összetörtem, kicsit lazítottam rajta egy evőkanál olívaolajjal, és beleszórtam az oregánót.
A baconre tettem a sajtból, és feltekertem a húst. Fogpiszkálóval megtűztem, majd serpenyőben megsütöttem az olívaolajon minden oldalát. Végül a vörösbort beleöntöttem a serpenyőbe, és egy fakanállal felkapargattam a letapadt húspörköket. Hozzáöntöttem a gránátalma szirupot is, és jól beforraltam.
A húst vékony karikákra vágtam miután kihűlt, marinált paprikát szórtam a tetejére, és meglocsoltam a pecsenyelével.
Ma itthon dolgozik a férjem. Ez két dolgot jelent: nem szabad kinyitni az ablakot, mert fázik, és mihelyt kiteszem a lábam a szobából, már ki is kapcsolja a rádiót, mert szeret csöndben koncentrálni.
