Cseresznyepaprika

Az Erős Pistán mindig elgondolkodom.
Miért tesznek bele citromsavat, sőt, térfogatnövelőt?
Oké, a citromsavat tartósítás miatt, hiszen a bolti Pistában csak 10% a só. Rendben van. De térfogat növelő miért kell? Mi lenne, ha nem habos vacak, hanem tömény cseresznyepaprika krém lenne benne? Én szívesen adnék érte kétszer annyit, ha vennem kéne de a “térfogatért” fizetni egy eredetileg nem habos dologban kicsit furcsa.
Nálunk kétféle cseresznyepaprika krém szokott készülni, egy maggal, és egy mag nélkül. A férjem szereti, ha benne van a magja, ő ezt keni pl. a pizzájára. Sokkal jobban viseli a csípőset mint én, pedig én is szeretem, de nekem hamarabb eljön az a pillanat amikor azt érzem, hogy innen kezdve már más ízt nem érzek, csak az erőset.
Azt pedig nem szeretem. Addig jó szerintem egy csípős étel, amíg minden más íz érezhető benne.
Életem legerősebb cseresznyepaprikáját savanyúságnak kóstoltam, és az első és egyben utolsó falat után két napig nem éreztem semmit. 🙂
Gábor viszont úszott a boldogságban: szakadt róla a víz, egy szalvétát cserélgetett a feje tetején, a szája, az orra, és a szája körül egy két centis rész hófehérre zsibbadt, az arca viszont vörös volt és tüzelt. Ha ránéztem, könnybe lábadt a szemem.
A cseresznyepaprika egyébként Magyarországon nemesített fajta, legközelebbi rokona a mexikói Cascabel paprika.
Édesanyám felfűzi a cseresznyepaprikát egy füzérre, mert apu azt szereti, hogy csak lekap róla egy darabkát, és kinyomkodja a levesébe. De szerintem ez a módszer sokkal kisebb felhasználási lehetőséget ad, leginkább csak levesekhez jó.
Kétféle képpen használom fel: “Erős Pistának”, és olajban húsokhoz és salátákhoz.
A Pistához megmosom, és levágom a zöld szárát, és kimetszem a csumája közepét. A felében benne hagyom a magot, a felében nem. Húsdarálón darálom le, megmérem, és teszek hozzá húsz százalék nagy szemű sót. Pici üvegekbe töltöm, és kész is. A só tartósítja.
Próbáltam egyszer késes robotgéppel aprítani, de nem működött a dolog. Mindenképp húsdarálóval kell dolgozni.
Az olajban eltevés kicsit munkásabb.
Mindenképp gumikesztyűben kell dolgozni! Kicsumázom a paprikákat, félbevágom, és a fél paprikákat vékony csíkokra metélem. Mehet is olajba. Picit lenyomkodom, felöntöm olajjal úgy, hogy a tetején egy ujjnyi olaj maradjon. Megütögetem, hogy a levegőbuborékok felússzanak a tetejére, és lezárom. Ebből is kétfélét szoktam készíteni: olívaolajban és napraforgó olajban eltéve. Az olivásat a salátákra, a napraforgósat inkább a húsokra használom.