Címke: őszi_étel

Hú, annyi kérdés jött a libacombbal kapcsolatosan, hogy mégis írok egy combos posztot, pedig nem akartam. Merthogy ma van Márton nap, és mint Dia felhívta a figyelmem, ma és nem egy héttel előtte illetve utána. Ezzel tulajdonképpen egyet is kell értenem, úgyhogy mi ma is eszünk libát, de nem bánjuk, hogy hétvégén is volt 😉
Szóval szerintem a tökéletes libacomb titka az, hogy nincs titka. Egyszerűen nem szabad túlfűszerezni, és meg kell adni neki az időt, mire tökéletesre sül. Én elrontott libacombot még csak úgy láttam, hogy 20 perccel előbb kivették a sütőből, mint kellett volna, ezért nem volt kellően puha, csontról leomlós.

#gooselegs #liba #márton

A photo posted by Eszter Bodrogi (@fuszereseszter) on Nov 11, 2014 at 6:07am PST

Van, amikor a combokat előbb belefőzöm a levesbe, majd azt sütöm le, de ez ritka.
Miután megvettem a libacombokat, nekigyürkőzök, és megtisztítom minden tolltól, toktól, hasonlótól. Ezt ki nem állhatom, de még soha nem találkoztam olyan combbal, amit ne kellett volna utólag megtisztítani valamennyire. Erre a célra van egy szemöldökcsipesz rendszeresítve a konyhafiókban.
Előmelegítem a sütőt 170 fokra. 6 combhoz 2 fej hagymát, 6 gerezd fokhagymát, egy ág rozmaringot, sót, borsot, és 2 deci fehérbort számítok.
A combokat bedörzsölöm sóval, borssal, majd bőrükkel lefelé teszem a tepsibe, mellé dobom a negyedekbe vágott hagymát, és az összezúzott fokhagymát, rozmaringágat. Öntök alá 2,5-3 deci vizet, és lefedem alufóliával. Egy órát sütöm így, majd leveszem a fóliát, és leöntöm a liba alatt felgyűlt sok-sok zsírt. Megfordítom a combokat, aláöntöm a bort, és 180 fokra emelem a hőmérsékletet. Így sütöm kb. 45 percig, majd felemelem a hőt 200 fokra. Így 20 perc alatt gyönyörű színt kap. Egyik combon ellenőrzöm, hogy teljesen puha-e, villával le tudom-e nyomni a húst a csontról. Ha nem, akkor 180 fokon sütöm még, akár 20 percet is. Nincs rosszabb a rágós libacombnál, ne sajnáljátok tőle az időt!
A köret hagyományosan párolt lila káposzta, vagy savanyú káposzta, de szeretjük hagymás törtkrumplival is.

Igyatok újbort mellé! 

Kedvenc időtöltésem, amikor babáknak főzök. Aztán persze van, hogy nem eszik meg, de van ilyen…
Ha lenne egy harmadik gyerekem, akkor talán bébiétel gyárat is nyitnék, és valami menő hétvégi piacon árulnám a Fűszeres féle bio-extra-finom-különleges bébiételeket. Ez most egy 18-24 hónapos gyereknek készült, és amolyan szponzorposzt féle a Baba-Mama expora, amit november 14-14-16-án rendeznek Budapesten. Itt is lesz mindenféle babával kapcsolatos dolog, a pelenkától kezdve a ruháig és a bébiételig, játék és más babafelszerelés. (A belépőjegy ára levásárolható, bővebb infó pedig itt.)
Mit eszik meg egy 1,5 éves baba? Tulajdonképpen mindent, ha kedve tartja, illetve semmit, ha olyanja van.
Az, amikor éppen a “semmit se eszik a gyerek” periódus van, az nagyon frusztrálja az egész családot, főleg, ha első gyerekről van szó, vagy ha a nagyobb jó evő volt. Ilyenkor csak olaj a tűzre, ha a nagyik emlékeznek arra, hogy “bezzeg te milyen jó evő voltál, és már egy évesen szobatiszta, sőt, majdnem kiolvastad a Háború és békét is”. Ilyenkor jól tud jönni a doktornéni megjegyzése, hogy a XXI. században Magyarországon, ha a hűtőben van étel, akkor kizárt, hogy éhen haljon a gyerek. Nekem is két gyerekem van, Dávid 1,5 évesen kezdett elképesztő válogatásba, de olyanba, hogy azóta is emlegetjük. Záli inkább csak szelektál: kizárt, hogy megegye a sütőtököt például. Annyira utálja, hogy egyévesen még a lába is rángatózott tőle, és olyan arcokat vágott, hogy komolyan megsajnáltam. Nem erőltetem a sűtököt, sőt, kétgyerekes anyaként elég laza lettem. Az ajánlásokat, hogy mit mikortól ehet, azt kb. betartottam, mert úgy látom, hogy valóban van abban valami, hogy mikorra tud megbirkózni a gyomruk különböző ételekkel. Így sajnos a gomba még egy évig kimarad, pedig közösen járunk gombázni, és Záli már most nagyon szeretne gombát enni, főleg amit mi gyűjtöttünk, de a gombában valóban sok a kitin, és azt valóban nehéz megemészteni.
Amikor terhes lettem Zálival, még jobban eluralkodott rajtam a curry őrület. Legszívesebben reggelire, ebédre és vacsorára is curryt ettem volna, kb. olyan illat volt a lakásban folyamatosan, mint egy indiai étteremben, a függönyök teljesen átvették a kardamom szagát. Úgyhogy nem lepődtem, amikor Zálit elkezdtük hozzátáplálni, és a reszelt almát kiköpte, viszont erősen kapaszkodott a marha vindaloo után. Akkoriban mesélte valaki, hogy Ausztráliában bizony vannak baba curryk, sőt, minden náció ételét árulják bébiételként, persze enyhített változatban.
Zálinak most épp ezek a kedvencei 24 hónaposan. Na és persze mi is imádjuk mindegyiket, egy kis chilivel felturbózva pedig pláne.

Currys édesburgonya krémleves és bazsalikomos csicsókapüré aprópecsenyével

Hozzávalók 4 felnőtt adaghoz:
1 salotta hagyma
2 ek olívaolaj
2 nagy szem édesburgonya (kb 70 deka)
1/2 kk őrölt koriander mag
1/4 kk őrölt róma kömény
1/4 kk őrölt kardamom
1/4 kk őrölt szegfűszeg
só
1 dl kókusztej
A hagymát apróra vágom, megfonnyasztom az olajon. Közben felkockázom az édesburgonyát. Rádobom a hagymára, felöntöm 1 liter forró vízzel, és kevés sóval puhára főzöm. Botmixerrel pépesítem, majd fűszerezem, végül felöntöm a kókusztejjel.

50 dkg felkockázott csirke felső-combfilé
2 ek libazsír
1 gerezd fokhagyma
1 kk szárított majoránna
1 kk mustár
só

70 dkg csicsóka
1 ek vaj
só
1 kk frissen reszelt szerecsendió
1 ek ketchup
2 ek friss, apróra vágott bazsalikom
1 ek frissen reszelt parmezán

A húst felteszem párolódni a zsíron a fokhagymával, majoránnával, mustárral, sóval. Kicsit lepirítom, majd felöntöm annyi vízzel, amennyi ellepi, és takarék lángon lefedve puhára párolom, végül zsírjára sütöm.
A csicsókát megpucolom, és puhára párolom. Vajjal leturmixolom, Fűszerezem ketchuppal, szerecsendióval, majd belekeverem a bazsalikomot. Ezzel is picit átturmixolom, mert a gyerekek kiszedegetnék a nagyobb levéldarabokat. Végül belekeverem a parmezánt is. 
Felnőttek is elkezdhetik 😉

A gombászásról akartam írni, mert úgy látom, kétféle ember van: aki retteg a vadontermő gombáktól, és aki imádja. Én az utóbbi tábort erősítem nyilván, és nem csak elfogyasztani szeretem amit találunk, hanem keresni is. Sőt, azt talán jobban.
Gombászni igazi kikapcsolódás. Nem kell hozzá semmi, csak egy bicska, egy könnyű kosár, és némi szúnyog riasztó. Na és persze egy erdő. Erdőt járni pedig a világ legjobb dolga. Ha kettesben megyünk a férjemmel, órákig tudunk némán bandukolni, vagy éppen pont ott kell megbeszélnünk valami számunkra fontos dolgot, amit otthon folyton megzavar a telefon, egy beérkező email, vagy épp az éhes, álmos, jókedvű, rosszkedvű gyerek.
Viszont a gyerekeket is el kell vinnünk néha, először is, mert a család részei, másodszor pedig így sikerül átadni nekik az élményt.
Amikor Dávid kicsi volt (persze azóta is), be nem állt a szája, folyamatosan beszélnie kellett az erdő közepén is. Ez nekünk még akkor is meglepő volt, amikor ő már 4-5 éves volt. Nem értettük, hogy amikor mi végre kiszakadhatunk a városból, a mókuskerékből, akkor a gyerek miért nem élvezi a csendet, a madárdalt, miért akar állandóan a Thomas a gőzmozdonyról, vagy a csodálatos Pókemberről beszélgetni. Pár alkalommal sikerült megviccelnünk azzal, hogy maradjon már csendben, mert elijeszti a gombákat. Aztán hamar rájött a turpisságra.

Most pedig a kislányom lett pont két éves, vagyis a szája folyamatosan jár, még hamar felfárad, és fogni kell a kezét a nehezebb terepen. Pedig az utóbbi években már épp kezdett helyreállni a gombászós kis világunk rendje, erre gondoskodunk újabb felfordulásról.

Most hétvégén is betettük a kosarunkat a kocsiba, és elmentünk sétálni, gombászni, kicsit kikapcsolódni. Szerencsénk is volt, egy órás séta alatt tele lett a kosár: 5 nagyobb vargánya, két tálcányi trombitagomba, és sok-sok bimbós pöfeteg. Ez utóbbit nem szoktam szedni, de most annyi volt, hogy nem bírtam otthagyni. Recept belőle holnap lesz, gondolom mások is szinte kaszálják.
Szerencsére Záli is nagyon élvezte a programot, segített a gombákat betenni a kosárba, és külön örült mindennek az erdőben, kezdve a gyilkos galócától a mókusig.
Apropó, gyilkos galóca! Mindenféle gombából rengeteg van mostanában, így gyilkos galócából is. Ha csak egy gombát ismertek fel biztonsággal, akkor az legyen a gyilkos galóca! Illetve menjetek el egy gombaismereti tanfolyamra, ami mondjuk nem ad szakmai végzettséget, de nagy segítség a gombák beazonosításához. Mi is jártunk ilyenre Gáborral, és nagyon hasznos volt. Tudom, nagyszüleink soha nem végeztek ilyet, mégis rengeteg gombát szedtek. Csakhogy nagyszüleink nem szedtek le mindenféle gombát, csak azt a 4-5 félét, amit a környéken mindenki ismert, és generációkon át nagy biztonsággal szedtek. És sajnos régen is volt mérgezés, halálos is.
Kérlek benneteket, hogyha ti is gombásztok, a gombát vigyétek el bevizsgáltatni, jobb a biztonság!

Ennyi bevezető után íme a mai reggelink:

Tökéletes posírozott tojás, vargányával

Azt mindig is tudtam, hogy igazán jó csak akkor lesz a posírozott tojás, ha egészen friss tojásból készül, de eddig mindig az örvényes technikával készítettem, kevés ecettel a vízben. Most olvastam Heston Blumenthalnál, hogy ő hogy készíti.
Azt kell mondanom, vége a próbálkozásnak, itt a mindig tökéletes tojás!
Még most is igaz, hogy a lehető legfrissebb tojást kell használni. Ennek oka, hogy minél régebbi a tojás, annál több része vizesedik, folyósodik el a fehérjének, és ez a rész fut szét, amikor a vízbe tesszük. Hiába az örvény, hiába az ecet, nem lesz annyira szép, mint a legfrissebb tojás. És még a legfrissebb tojást is szűrőkanálba kell ütni, felhasználás előtt, majd lecsepegtetni. Ez a titok: szűrjük ki a folyékony részt a tojásból. Utána mehet az enyhén sós, gyöngyöző vízbe. A siker 100%. 3 perc után óvatosan kiemeljük a vízből, és már ehetjük is.
A vargányát vajon pirítottam nagy lángon, kevés kakukkfűvel, némi borssal, és egy gerezdnyi fokhagymával, amit csak a végén adtam hozzá.
Az egészet pirítósra halmoztam, majd enyhén megsóztam.
Jól kezdődött a hét.