Szinte kaszálni lehet a szegfűgombát!

Meleg + sok eső = gomba
Egyik gombából se készül olyan jó leves, mint a Mezei szegfűgombából. Most tényleg szinte kaszálni lehet a mezőkön, nálunk a kertben is nő annyi, hogy egy-egy rántottába valóért érdemes legyen átbogarászni a kertet. A rántotta közelébe se ér a levesnek!
Mondhatnám, hogy nagyanyám receptje, de azt hiszem a legtöbben pontosan így készítik a szegfűgomba levest. Mert túlcifrázni nem szabad, a gomba a lényeg, annak a csodálatos illata és íze a fontos, semmi más. Amit sokan elhibáznak, hogy túltárkonyozzák a levest, és a tárkony ízétől nem érezni a gombát, vagy túlfőzik, és csak egy pici, puha íztelen kalapocska emlékeztet a gombára.
Éppen ezért, szerintem jobb hozzá kevés, friss tárkonyt használni, és a gombát beletenni a levesbe utoljára. Én el is szoktam zárni a fazék alatt a lángot, amikor beleszórom a gombát, és már tálalom is.
A szegfűgombát nagyon könnyű felismerni az illatáról, ezért érdemes gyűjteni, és utána mindenképp bemutatni gombaszakellenőrnek!

Hozzávalók 6 tányér szegfűgomba leveshez:

30 dkg Mezei szegfűgomba (ha sikerül 40 dekát gyűjteni, az még jobb!)
5 dkg vaj
6 szál újhagyma
1 citrom héja és leve
2 ek liszt
1 nagy csokor petrezselyem
1 ek friss tárkony
2 dl tejszín
só, bors
csipetnyi frissen reszelt szerecsendió

A gombról leszedegetek minden koszt, fűszálat. Csak öblítsük át friss víz alatt, ne áztassuk be, ne szívja meg magát vízzel, mert akkor elvész az íze.
A vajon dinszteljük meg a zöldjével együtt felkarikázott újhagymát.
Krumplipucolóval hámozzuk le a citrom héját, és azt is dobjuk a lábosba.  Hintsük meg a liszttel, majd két percig pirítsuk kevergetve. Szórjuk rá az apróra vágott petrezselymet, tárkonyt, végül öntsük fel 2 liter forró vízzel óvatosan.
Tegyük bele a tejszínt, a citromlevet, fűszerezzük, majd végül következhet a gomba.
A tálalásnál mindig teszek az asztalra még citromot.