Kategóriák
Egyéb kategória

Mazsolás lencse


A vasárnapi brunchra mazsolás lencsével készültem. Nem volt időm lefényképezni, úgyhogy az ételfotót Mikulkakulkinnak köszönöm, ő követte el ugyanis. Egy hete már megfőztem ugyanezt, fekete lencséből, de nem itthon töltöttem a szombatot, és csak este nyolc körül, amikor elkezdtem készülődni a vasárnapi összejövetelre, akkor tudatosult bennem, hogy fekete lencse helyett fekete szezámmagot vittem magammal. Még szerencse, hogy édesanyámnál volt otthon sima lencse, így tudtam főzni valami kis kóstolót én is. Azért aki kap fekete lencsét, az inkább abból készítse el, sokkal finomabb lesz. (Én a nagycsarnok aljában vettem az Ázsiában)
Az általam készített mennyiség hatalmas, de most nem is hat főre készültem. Mivel nem magában kell enni, hanem csak kiegészítőnek, szerintem 25 dkg lencse elég hat főre, de persze akkor kell mellé mindenféle más is, saláták, kenyerek, zöldségek.
Hozzávalók:
25 dkg fekete lencse (vagy sima)
25 dkg mazsola
50 dkg lilahagyma
3 gerezd fokhagyma
5 dl tejszín
2 ek liszt
10 dkg vaj
10 cm gyömbér lereszelve
1 kk római kömény
1 kk koriander
1 kk chili
1 kk kardamom
só, bors
kb. 4 ek méz
A lencsét sós vízben megfőztem, közben megmostam a mazsolát, felkarikáztam a hagymát, és összezúztam a fokhagymát. Mikor a lencse megpuhult leszűrtem. A vajon megfonnyasztottam a lilahagymát egy kevés sóval, amikor már teljesen megpuhult hozzákevertem a fokhagymát és a fűszereket. Végül ráöntöttem a mézet is, majd a mazsolát. Végül beletettem a leszűrt lencsét is. Felöntöttem a liszttel elkevert tejszínnel, hagytam amíg besűrűsödik, sóztam, borsoztam, és elzártam alatta a lángot. Langyosan a legfinomabb.
Kicsit féltem, hogy lesznek majd mazsolagyűlölők, de szerencsére nem találkoztam egyel se. Köszönöm mindenkinek aki eljött, több mint hatvanan voltunk, és külön köszönet azokanak, aki sütöttek főztek az alkalomra. A recepteket a JP-n fogjuk gyűjteni.

12 hozzászólás a(z) “Mazsolás lencse” című bejegyzéshez

Szia!
a brunch-on nagyon ízlett a mazsolás-lencse, így tegnap este mi is megpróbáltuk elkészíteni – a chili egy kicsit több lett bele, a kelleténél, de ezt leszámítva finom lett — köszönjük a receptet!

Amúgy finom volt ez a kaja, ettem belőle, ráadásul úgy, hogy nem tudtam, hogy Eszteré 🙂 Kicsit aggódtam, de kihívásnak éreztem, hogy egy ilyen szokatlan dolgot is egyek, a zsidótojás, és a látványosan kiemelt – és nagyon finom cukkinis étel után és a répatorta előtt 😀 És pár másodperc múlva, a lencsésmazsolát forgatva a számban, megkönnyebbülten konstatáltam, hogy jobb, mint gondoltam 😀

Köszönöm a könyvet, a dedikálást, klassz dolgot hoztál létre Eszter! Emlékszel a 4 évszak a szt-endrei aranysárkány étteremben… c. könyvre? Gyerekként kedvencem volt, ahogy Anyunak is. Nem véletlen, hogy a második példányt neki kértem, biztos őneki is hatalmas öröm lesz lapozgatni a könyved 🙂

A vöröslencse, mivel nincs külső héja, nagyon hamar szétesik. Attól félek, hogy eltünne a mazsola, és a hagyma között. De nem vagyok benne biztos, talán egy próbát megér. Én úgy csinálnám a helyedbe, hogy nagyon figyelném a lencsét, és amikor 3/4-ig megfőtt (ez pár perc csupán) akkor leszürném, és a végén hagynám a tejszínben teljesen megpuhulni.

Hodográf, gyere, gyere! 🙂

Vélemény, hozzászólás?