Azzal kezdem, hogy nagyon finom kelbimbót sikerült vásárolnom. Először meg se néztem, honnan származik, de miután megkóstoltam, kénytelen voltam kitúrni a necc hálóját a kukából. Hollandiából importálták, gondolhattam volna.Hónapok óta keresem a gesztenyét a mirelit pultokban, de egyszerűen eltűnt. Már majdnem rászántam magam, hogy majd megpucolom magam, amit nagyon utálok, de akkor mégis újra felbukkant a Tescóban. Úgyhogy végre, egy év után ismét adva volt a lehetőség elkészíteni az egyik kedvencemet.
Hozzávalók:
1 kg kelbimbó
50 dkg gesztenye
2 dl fehérbor
20 dkg sovány sonka
10 dkg bacon
10 dkg feta
Olívaolaj
1 dl húslé
2 ek liszt
1 marék tökmag
Só, bors
A gesztenyét, és a kelbimbót külön vízben megfőztem. (A kelbimbót csak félig). Egy serpenyőben az olívaolajon kiolvasztottam a bacont, felöntöttem a borral, húslével, majd besűrítettem a liszttel. Egy hőálló tálba összekevertem a gesztenyéket a kelbimbókkal, ráöntöttem a mártást, megszórtam a sonkával, és a fetával és a tökmaggal. Kicsit sóztam, borsoztam, majd 200 fokon pirosra sütöttem a tetejét. Sajnos nem kóser, pedig annyira el tudnám képzelni egy péntek esti vacsorán, nekem valahogy olyan ünnepi ez az étel.
4 hozzászólás a(z) “Gesztenye kelbimbóval, fehérborral” című bejegyzéshez
Karácsonyi? De jó!
Mirelle, köszönöm, pedig még szoktam is a Pluszba járni.
Oh, imádom a gesztenyét, kedvenceim egyike a kelbimbó, ez nekem való étel:-)
Eszter!
A Plusban rendszerint mindig van gesztenye.
A franciáknál ez hagyományos karácsonyi köret például kacsasülthöz 🙂 De mi túlságosan is szeretjük semhogy csak karácsonykor ennénk ilyet :-)))
Egy tipp: ha a kelbimbó főzővizébe facsarsz egy citromot, akkor még finomabb lesz 🙂