
Ez a mostani is egy egész napon át törődést igényelő kenyérke volt, úgyhogy kezdő házipékeknek nem ajánlom, mert úgy fogják érezni, hogy nem éri meg a belefektetett munka mennyiségét. Pedig dehogynem, de addig el kell jutni, a tökéletes kenyér utáni vágy által vezérelve. Nagyon finom lett, de sajnos még nem dőlhetek hátra, nem ez a legjobb kenyér a világon. Még nem ettem olyat, de tudom, nem is olyan sokára eljön a pillanat, amikor kimondhatom: megtaláltam! Addig is hetente háromszor próbálkozom, hátha…

1,3 dl barna sör
5 dkg kovász
2,5 dkg kenyérliszt (BL80)
A sört a liszttel felforralom, majd ha kihűlt belekeverem a kovászt, és egy napig szobahőmérsékleten pihentetem.
Másnap összetörök:
20 dkg főtt, lehűtött krumplit, amihez hozzáöntök
2,5 dl lehűtött krumplifőző vizet,
50 dkg lisztet,
Sót.
Alaposan összegyúrom. Nagyon ragadós tészta lesz, nem kell megijedni, alig engedi az embert el a dagasztó tál közeléből! Ha mégis sikerül megszabadulni tőle, akkor hagyjuk pihenni egy negyed órát. Borítsuk olajozott deszkára (Dan Lepard mániája, biztosan fontos), és hajtsuk háromszor át. Majd letakarva pihentessük még 4-5 órát, de óránként újra hajtogassuk. (No igen, erről beszéltem!) Osszuk két részre, formázzuk meg, majd újra pihentessük 3 órát. Gőzös, 220C-os sütőben süssük 20 percig, majd mérsékeljük a hőmérsékletet 180C-ra, és süssük készre. A recept szerint még 20 perc, de nekem 10 is elég volt.

8 hozzászólás a(z) “Dan Lepard kenyerei” című bejegyzéshez
Szia !
A kovász receptjét szeretném ha leirnád.
Köszööm szépen!
Kata
Lucy, a család a legjobb bíra 🙂
Én nem bírtam ellenállni ennek a receptnek. Még soha nem sütöttem kovásszal, most készítettem azt is először. A kenyér biztos nem lett tökéletes, de a lányaim egész délelőtt az üres kenyérre “jártak rá”, délre el is fogyott az összes. Akkor nagyon nem ronthattam el, nem?
Le vagyok nyűgözve, két éve sütöm magam a kenyerünket, géppel kezdtem, azóta már csak kézzel, mindenféle péksütit, kísérletezem is eleget, és a kovásszal is összebarátkoztam, de ez a recept lenyűgöz, holnap szereznem kell sört, hogy megcsináljam. Vannak még ilyen receptjeid valahol? Számomra ellenálhatatlan kihívást jelent. Előre is köszi, Szilda
hűűűűűűűűű, le a kalappal előtted!ez tényleg nem kis munka! de nagyon jól néz ki, előbb-utóbb ki fogom én is próbálni! 🙂
hohó, megvan a következő kihívás prozsé 🙂
Nincs benne készen kapható élesztő, hanem a kovász, és a sör élesztőgombái kelesztették meg. Nem csak 100 éve sütöttek így az emberek. Sokkal jobbízű a kovászos kenyér, és tovább is áll el. Igaz lassabban kel meg, de ez nem baj, a reggel bedagasztptt kenyeret otthon lehet hagyni, és munka után, vagy másnap reggel megsütni. Attól függ milyen gyorsan kel meg.
Nem tudom jól éretem-e, de ebben egyáltalán nincs élesztő? Úgy készül, mint ahogy 100 évvel ezelőtt csinálták?