
De mielőtt leírnám mi is történt, megosztom, hogy a piknikre autóbusz indul Budapestről, így aki még aznap haza szeretne jutni, annak sem kell aggódni, reggel felül rá, este 11-kor pedig elindul vissza. Illetve felkerült egy új szállás lehetőség is a palettára, aki szeretne ott aludni.
Jó egy ilyen póbafőzés, egy csomó olyan dolog kiderült, amit eddig nem gondoltunk, és előfordult egy olyan baki is, ami szerintem csak paródiákban van: elcukroztuk a levest 🙂 Mentségünkre csupán az szolgál, hogy nem cukrot tettünk bele, hanem cukros vízzel öntöttük fel. Mikor a leves gazdája, Lorien észrevette a hibát, a következő mondatot intézte hozzánk: (tizennyolcas karika) bzdmeg! édes a leves! Dőltünk a nevetéstől.
Tudom, hogy nem szép dolog magunkat fényezni, de komolyan mondom, hogy nagyon finom lesz minden, amit főzünk! Chili kukoricapüréje kacsazsíron pirított vargányával készül majd, most rókagombával ettük. Bár inkább előétel, de szerintem sokan választják majd főételként is.
Lorien juhtúrós gombóclevese, valami zseniális! Nekem nagyon nagy meglepetés volt ez a leves, mert bevallom, hogy inkább a húsos leveseket szeretem, de ez annyira kerek, hogy kívánni sem lehet jobbat.
Horasz őzpörköltje enyhén csípős, boróka nélkül készült, de volt egy pici édessége mégis a zöldségeknek köszönhetően. Annyira el lett találva, hogy egy csipet só, vagy egy grammal kevesebb erős is csak rontott volna rajta. És ha még a sztrapacskát is hozzá képzelem! Jaj nekem!
Péter Anna bárányt grillez majd mazsola csatnival. Tőle csak egy mondatot idéznék, amit sajnos nem tudott gyakran ismételgetni, ugyanis nem mócsingos a bárány: jaj, maradjatok csendben! Találtam egy csodálatos mócsingot. Hú, de finom!
És marad az én bobájkám a végére, amiről kiderült, hogy sajnos az elképzelt fagyimat kitelepülős-nagykonyhás körülmények között nem lehet előállítani, így marad a sima bobájka vaníliafagylalttal, hozzá tokaji aszús aszalt szilva kompóttal.
Gyertek augusztus 15-én Erdőbényére!

13 hozzászólás a(z) “Próbafőzés” című bejegyzéshez
(megvan Lorien. 🙂 )
Eszter, ha nem indiszkrét a kérdés, a fényképen melyik fickó Lorien? pár éve időről-időre olvasgattam a blogját, leginkább, ha Index kezdőlapon volt, érdekes lenne legalább így utólag hozzárakni az arcot a bloghoz. Tetszett egyébként, volt hogy nagyon jót szórakoztam rajta, bár meg nem főztem belőle semmit. 🙂
És egy darabig azt hittem, hogy nő (hölgy) a blogger… 😀
Talán mert én Lorien-ből egyből Galadriel-re asszociálok. 🙂
🙂
ok, bocs, nem olvastam mindent, már látom. hajrá hajrá.
hmm, és a Chili, ő mit főz? mintha úgy lett volna h vmi vegetáriánussal rukkol elő…
Szívesen megkóstolnám mindet, sajnálom, hogy nem tehetem!
Nagyon jók a képek! :))
Minden olyan jol nez ki itt,s foleg ti !
Hangya, bonyolult… sajnos ez a kitelepülős történet nem olyan egyszerű, mint egy étterem.
Starfi, az egy izraeli sütemény, én még nem készítettem, de nagyon finom!
Jaj Eszter, még nem ebédeltem és te ilyen fonomságokat mutatsz be nekünk…
Persze, h ott leszünk! :-))
Lécci szólj a többieknek is, h mindezekből a finomságokból jó sokat csináljanak :-))
Éhes Pista
Köszönöm a kellemes estét!
H.
jót nevettem Lorien levesén, ill. megjegyzésén:)))
Eszter, te készítettél már olívaolajjal gyúrt tésztás fügetortát? csak mert valahol úgy találtam meg, mint zsidó desszert.
Nagyon tetszik ez az új fejléc, de én még mindig az ereditit kedvelem leginkább, nekem a Fűszer és Lélek-hez az köthető, azt vizualizálom először 🙂
Miert nem lehet a Te fagyiddal? Ha vanilia lehet a Tied miert nem?