Végre elkezdett nyílni a bodzavirág. Olyan isteni illat van éjjel, amikor kicsit kihajolok az ablakon, teljes pompájában virágzik az akác, félig kibontotta már a virágjait a bodza, és mind itt illatozik karnyújtásnyira.Bodzás gerslit tavaly főztem először, de akkor nem tettem fel, idén épp itt az ideje.
Nagyon tömény, igazi “luxus” édesség, nem is kell belőle csak pár kanálnyi, az is olyan intenzív ízorgia, hogy bőven elég.
Hozzávalók:
8 bodzavirág
25 dkg gersli
5 dkg vaj
1 dl tejszín
1 dl édes szamorodni
5 ek akácméz
2 kk fahéj
1 citrom reszelt héja
citromlé ízlés szerint
diónyi darab gyömbér
A bodzavirágot kirázogatom, hogy ha esetleg van benne bogár, az kiessen belőle. Fél napra beáztatom a mézzel elkevert vízbe (épp csak annyiba, amennyi ellepi egy kislábosban, ez kb. 0,5 liter), és a citrom héját is belereszelem.
Fél nap után lassú lángon felfőzöm.
Tíz perc után leszűröm, és a levét félreteszem.
A gerslit fél percig kevergetem a vajon, majd felöntöm a bodzasziruppal és beledobom a gyömbért is. Lassú lángon főzőm, gyakran kevergetve, de lefedve, nem úgy mint a rizottót, ugyanis a gerslinek sokkal több idő kell. Ha elfőtte a levét, vízzel pótolom, legalább kétszer, és csak akkor térek újra vissza a sziruphoz, amikor már félig megpuhult a gersli.
Gerslije válogatja, de ez most egy óra alatt főtt tökéletesen puhára, de vettem már olyat, aminek 20 perc is elég volt. Ha túl édesnek érzem, akkor teszek bele pici citromlevet, de ennek valóban édesnek kell lennie.
Mikor a gersli már puha, felöntöm a borral és a tejszínnel. A legvégén keverem csak hozzá a fahéjat. Bátrabbak reszeljenek bele egy pici szerecsendiót is!
8 hozzászólás a(z) “Bodzás gersli” című bejegyzéshez
Kedves Eszter, az Erdőbénye workshop kapcsán jutott eszembe, hogy következő könyvedet erre hegyezhetnéd ki (mert lesz, ugye? :-)). Írhatnál őstermelőkről, vagy ezekről a fiatalokról – ők a jövő. Receptekkel persze. Talán ismered Rick Stein Food Heroes c. könyvét, olyasmire gondoltam. Tudom, kezdeményezések születnek, halnak el, de talán jó volna őket egy könyvbe tömöríteni, elérhetőséggel stb. S a történeteiddel, róluk. Ha olyan szépen megcsináljátok, mint az első könyvedet, s miért ne, máris foglalóznék egy példányt.
Érdekes ötlet ez az éde-keleties változat, a gerslit eddig csak sósan tudtam elképzelni…
Örömmel látom, hogy visszakerült a régi blogdesign – számomra az a zöld olyan idegennek tűnt…úgy hiányzott a 2 pörgettyű! 🙂
Ez nagyon jól hangzik. Szamorodni helyett jó lehet bele sherry vagy portói is, nem?
Tetszik ez az ötlet, és a keleties ízvilág, bár eddig csak rizsből láttam hasonlót. De miért ne legyen gersli? A szerecsendió is biztosan jó bele, bátraknak és nem bátraknak egyaránt!
Rizottó rizzsel is tökéletes szerintem.Töltött káposztában, vagy sóletben se szereted a gerslit? Mert így, meg “rizottóként” valóban határozott az íze-állaga, de szerintem a töltöttkáposztában nagyon kalssz!
Nagyon izgalmasnak hangzik!:)) De gersli helyett rizs nem jó? Ugyanis mi nagyon nem vagyunk jó viszonyban, egyszerűen írtózom tőle! :((
hú, csodálatos! Olyan keletiesnek tűnik, meg fogom csinálni, különben is nagyon izgat a gersli, és nálad gyakran olvasok ilyet.
A bodza szörp,
bodza pezsgő után most már ez is elkészül a Bodza-konyhában, az tuti! 😀