Méz (nagy M betűvel)

Évekkel ezelőtt döntöttünk úgy, hogy mézet nem vásárolunk csak úgy, mert sokat csalódtunk, akár olyan helyen is, ahol nem először fordultunk meg, aztán egyszer csak változott a minőség.
Nálunk rengeteg méz fogy, tavaly nyáron Chilii bátyától vásároltuk meg az évi 10 kilós mennyiségünket és nagyon elégedettek voltunk az akácmézzel és a vegyes virágmézzel is! Én még a dinsztelt káposztába is mézet teszek, fantasztikus illata van, igazi aromaterápia!
Egy szó, mint száz, szívügyemnek érzem, hogy mások is valódi, jó minőségű mézet vásároljanak, és ne azt, amit a hipermarketek árulnak. Sajnos olcsó, jó minőségű méz nem létezik, ezt el kell fogadni, de ha valaki egyszer kóstol valódi, csodálatosan illatos mézet, ami szinte zümmög az üvegben, az utána soha többé nem veszi meg a hamisítványokat.
Ennyi bevezető után jöjjön a lényeg!
Akácméz, lépesméz, napraforgóméz, harmatméz és az egész család rajongásig szeretett hársméze!

Mitől bio egy méz?

Valóban elgondolkodtató a bio jelző a méz kapcsán, hiszen az andalító zöngéssel serénykedő méh
családok képét egy idilli háborítatlan, léthez kapcsoljuk.
A mezőgazdaságban előállított kommersz és bio/ öko termékeket jogszabályrendszerben rögzített termelési feltételek különböztetik meg. Így van ez a méz esetében is.
Lényege abban áll, hogy olyan gazdálkodási módot alkalmazzunk, amelyben a méhcsaládok megőrizhetik ellenállóképességüket, kondiciójukat. Így a bioméhészetben nem alkalmazható a rablógazdálkodás. Méhegészségügyi kezelések során nem használhatóak antibiotikumok, durva kémiai szerek, helyette biológiai módszerekkel ( atka-kérdésnél pl:családmegosztás…) vagy illóolajokkal ( thymol) és természetes savakkal (tejsav, hangyasav,oxálsav) védekezhetünk. A mézviaszkészlete a méhészetnek saját, fedelezésből kinyert szermaradványmentes viaszából állhat. A méhek otthonául szolgáló kaptárak természetes alapanyagból készülnek (fa, gyékény, nád…).
A másik igen fontos feltétele a biotermelésnek a méhlegelő . Magyarország faunája számtalan mézelő növénynek ad otthont. Mézelő növény alatt azokat a növényeket értjük amelyeket vagy virágának poráért vagy nektárjáért felkeresnek a méhek. Meglepő, de sok növényre rá se néznek. A bioméz gyűjtése során csak olyan növénykultúrát látogathatnak a méhek, amelyen ellenőrzött ökogazdálkodás folyik:
repce, napraforgó, mustár… stb, mint szántóföldi termesztés esetében.
Erdei mézeknél ( akác, hárs, gesztenye… ), vadon növő növényeknél (medvehagyma,selyemkóró, szolidágó… ) ez a feltétel önmagában teljesül. Ezenfelül a méhészet állandó vagy ideiglenes helyén egy 3 km sugarú zónának szükséges biztosítani a védettséget -ez a méhek repülési körzete a nem bio kultúráktól, illetve bármely szennyező forrástól.

Vágó László hajdúszoboszlói méhész mézei azt hiszem, a csúcsot döngetik ebben a műfajban!
Sajnos linkelni nem tudom, mert webshop, vagy weboldala még nincs, de egy pár biztos pontot tudok, ahol elérhető.
A miskolci, nyíregyházi, budapesti biopiacokon találhatóak meg Vágó László bio mézei a VIRÁGOSKÚT Kertészet standjain, de e-mailben vagy telefonon rendelve egy pesti címen is átvehetőek.
Tel: 52/360-752
e-mail: vl(pont)vagolaszlo(kukac)gmail(pont)com
Próbáljátok ki, akár ajándéknak is!
Meleg szívvel ajánlom!