Kategóriák
Egyéb kategória

Drága Eszti, Gábor és porontygyerek Dávid!

Novák Péter János írása: novakpeterjanos.tumblr.com

Sokat gondolkodtam mi legyen a tanácsom amitől okosabbak lehettek, nagyon nincs kedvem összehasonlítgatást csinálni, bezzegezni eddigi tapasztalataimat viszonyítgatni, de biztos hogy nem tudom elkerülni ezt, ha nem is a spanyolországival, de legalább is egy normálisnak modható-elvárható mércéhez fogok jelenségeket mérni. Mivel vidéken eddig csak külföldön laktam, vagy ahogyan te is, felhőtlen gyerekkorom nyarait töltöttem nagyanyámnál és nagybátyámnál, önkételenül ezekre támaszkodok mikor írok neked erről.
Lassan egy éve vagyok itt, mióta utoljára láttuk egymást sokfelé próbáltam életet építeni, nagyvárosokban is külföldeken. Egészen véletlenül kötöttem ki itt a Zemplénben, annak is a közepén. Tudom, hogy ti most azt tervezitek s vágytok Gáborral, hogy ide a szomszédba jöjjetek több időt mint egy kéthetes nyaralás. Azt jól teszitek, ha átköltöztök, a kérdés már csak az hogy Zemplén-e a legjobb hely Magyarországon, vagy a többi vidék nagyon rossz. Szerintem az első válasz a helyes.
Gyerekként azért az milyen jó volt hónapokig falun lenni, tájszólással vittek haza mindig. Neked is biztos pont az a hosszú ideig nyaralás volt ami ennyire fogva tartja a lelked.
Körülbelül 2 hónap kellett ahhoz, hogy szóba álljanak velem egyes helyiek, és még két hét hogy bárki szóba álljon velem. Ez persze azt jelenti, hogy nem tudtak hova tenni, és kíváncsi faggatózásokba kezdtek. Érthető is hisz a néhány száz fő közé egy bekerül, akkor van téma. Ki ez, mit akar itt, mit akar tőlünk. Az biztos hogy vannak a idevalósiak, akik együtt jártak iskolába, akiknek az apjuk is együtt járt iskolában, rosszabbik esetben még rokonok is. Mivel kicsi a falu, nem vagyon volt vérfrissülés évszázadokon át. Khm.
Az biztos, hogy a másik ahol az “idegenek”, “gyüttmentek” közé tartozok, és akármit csinálok maradok az. A helyiek főleg idős parasztasszonyok, a férfiak korán halnak. Ha kimégy a temetőbe, hogy nagyon vegyes falu volt ez is. Állítólag a lakosság harmada zsidó volt a háború előtt. A kisfalvakból vitték el az embereket főleg. Most reformátusok, katolikusok és szombatosok laknak.
Nincsenek fiatalok a faluban. Akik vannak azok sajnos igen szűk mozgástérben vergődnek. Pótcselekvés az ivás és a szex. A helyi dalárdában meg még arról énekelnek hogy ha a lány apja és anyja megtudja hogy szeretője van, akkor lesz ne mulass. Elvész a kultúra ezen darabja, fájjon a szívünk érte. Koszos ruhában gyerekkoromban én nem emlékszem hogy láttam volna férfit az utcán. Akármekkora sár is volt, legfeljebb a csizmája. Most tiszta ruhájú embert alig látni, legfeljebb hetven plusznál. Pedig vannak már fantasztikus mosószerek, és szuper automata mosógépek, aszfaltos vagy betonjárdák. Csak az tartás és az igényesség tűnt el valahová a lelkek mélyére. Esetleg a gőg váltotta ki, mert abból is van bőven.
Két kocsma van, és egy fogadó, és egy kávézó. Cafe con leche-ről álmodni sem szabad, de ha cappuchinót kérsz ne hibázz. Tejhabbal kell kérned, máskülönben rápumpálnak egy lavór tejszínhabot a kávédra, azt pedig nem könnyű lebillenteni a csészédből. Ez persze egyedül a fogadóban tűrhető pesti aranyárban. Hiába veszel ám a hármat a kocsmákban ennyiért, ha egyszer mit a hideg salak olyan amit iszol ott. Mellé friss croissant vagy más péksütemény az nincs. Tudod, “nincs rá igény”. Mint a pesti butikosok. Hogy mire van? Tudod, a dekás kisüveges mocsokra. A bármilyen ízesítésű szeszre, amit alapból letekernek, vagy még zsebrevágnak párat ha kell. Esténként meg az olcsó sör. Jó tokajit, ami itt van egy lépésre, műanyagkannából. Na ennyire van igény. A falu 80 százaléka munkanélküli, a legtöbben segélyből élnek. A kocsmákban van lista, felírják, és az egyik kocsmáros a polgármesteri hivatal előtt áll, és már ott szedi be az alkeszektől a pénzt. A maradék két-három napig még tart. Esti program a tévé. Este kilenc körül körbemegyek, mindegyik ablakban a kék világít. Télen-nyáron.
Másik különös dolog hogy ha megpróbálsz valamit megszervezni, vásárolni, tudom is én az egy kemény dió. Mikor idekerültem kitől lehet fát szerezni, vagy ácsot, vagy egy platós autót, azt hallottam, hogy csak helyitől ne, annyira hogy még a helyi is ezt mondja. Hogy is írják ezt? Ne tégy fel olyan kérdést amiről biztosan tudod hogy hazugságot kapsz válaszként. Az pontos idő nem létezik, az adott szót is elfújja a szél. Ha ez nem így van, akkor viszont már tudod, hogy túl magas árat fizettél. Hogy ez nem ennyire sarkos az biztos, ugyanis emlékeznek arra amit ígértek mikor újra rákérdeznek, a pestiek általában ezt is letagadják.
Egyébként egyszerűen leírható az útja egy srácnak. Helyben van végre általános iskola, de középiskolában már menni kell valamelyik közeli városba. Iszonyatos tortúra télen busszal ingázni. Kőkemény hidegben 1 óra busz, sötétben. Eleve el kell jönnie az utolsó óráról, hogy elérje. Amikor becsúszik a gyerek, akkor szinte biztos hogy nem a faluba jönnek vissza. Legkésőbb egyetem/főiskola alatt ez megtörténik, nincs mese. És soha nem térnek vissza. A lányok ugyanez, csak közben ők szülnek. Akik itt maradnak a faluban, azok válnak ilyenné.
De félre a ficsúri nyafogással Eszti, ha hiszitek, ha nem laknak szerethető emberek is. Ők nem a képzett helyi szinten menő emberek közt kell keresned, ők azok az emberek akik nem trükköztek, nem számolgatnak, nem vernek át mást, egyszerűen egyszerűek. Erre persze már külföldön rájöttem. A “szegények” az őszinteségük, jószívük, és becsületességük áldozatai. Tudják hogyan kell dolgozni, hajnalban felkelnek az állatkához, megetetik és kitakarítják, majd dolgoznak. Ők azok akiket szopatnak a helyi jobban élők, pedig ők tudják ezt, és nem derogál, legyen az bármilyen fajta munka legyen az akár trágyalapátolás, azt is meg kell csinálnia valakinek. Logikus és egyszerű. A sírásó egy ilyen ember. Saját bevallása szerint gyenge a szíve, de az meg hogy néz ki, hogy a temetésen ő pityereg. A náthással tréfálkozik, hogy “Jössz a kezem alá, tartós tejet te már ne vegyél”. Egyébként alkalmi, munkákat csinál, fát vág, kertben segít, követ rak, és ugye trágyát is lapátol ha az van. Neki nem megalázó az, hogy kevés pénzt kap valami munkáért, hülye árat mondott, elrontotta. De az ő adott szava az érték. Na az ilyen emberek azok akikre számíthatsz, nem hagynak cserben, és te is egyszerűen tudod hogy bizalommal és őszinteséggel fordulhatsz hozzájuk. Ő nem nyíltan cigányellenes mint a lakosság nagyrésze, ő a munkája alapján ítéli az embert. Kedvelem. De összességében könnyebb eligazodni itt az emberek között mint a városban, ott semmit nem ér az ember szava itt meg valamit azért mégis.
Télen a hó szinte állandó, de legalábbis bármikor ébredhetek arra hogy megint leesett egy fél méter hó míg aludtam. Megnézem, hogy hány állat ment át a kerten, szarvas nyom, borz nyom túrással, és néha még a mókus is feltúrja a raktárát magokért vagy a madáretetőt. Tavasszal a gaz előtt ibolyaszőnyeg nő, rögtön a hóvirágok után. Mostanában egészen tél elejéig bármikor szembetalálhatom magam egy őzzel vagy szarvassal a kertben. Az előző tulaj lehurkozta őket lelkiismeret nélkül, találtunk csontváz darabokat szőnyegbe vagy zacskóba tekerve a kertben, mintha csak titkos adatokat akart volna lopni, de lebukott, lefejezték, megbűnhődött. Pedig élve találkozni egymással egy furcsa élmény, gondolom neki is. Kettőt ugrik, és csak a szaga marad ott a napfényben.
A gyönyörű és állandóan változó természet gondolom nem érdekelnek annyira mint a következőek. Vadhús: nyúl, fácán, szarvas, muflon. Gombák: szilvagomba a szilvafák aljában gyűrűben, tinóra alig észrevehetően az avarban ősszel, csirke(róka) ahogy narancslik a mohában, kucsma tél végén a susnyásban kúszva, laska fatörzsről, savanyú amint mindenki csak otthagy, pedig milyen finom. Ma még valami úri gomba nevű dolgot mutattak, bocskoros mint a galóca, abból pattan ki a hatalmas és sárgás a kalapja. Néztem okos lexikonban, de nyomát sem találtam. Meg a hülye városiaknak bolondgomba 300-ért kilóját meg is veszik. Zöldség és fűszer amit csak meg tudsz termelni, levendula bazsalikom citromfű, bármi. Például a temetőben burjánzik a szilvafák alatt a menta. A saját zöldség termelése szívás. A gyom, a levéltetű, lótetű, mind az ellenségeid. De inkább ez, mint egy öntudatos kreatív ügyfél. És a gyümölcsök, amik még nincsenek beoltva modernre, atombiztos ízetlen termőre. Most augusztusban hatalmas tököket dob ki a kert magából, és az öreg szilvafákról potyog a termés, szedem bele cefrébe, és a téli szotyi szemeket amikkel a madarakat etettük, sárgállanak a napraforgó virágai csűrrom falának tetején. Mondtad, hogy jó pálinkához való gyümölcsöt szedni kell, de ezek már öregek nagyok nagyon, és kábé ötven. El sem lehet érni, most a viharok letörtek pár nagyobb ágat, azokon tovább érik, nem szedem még le. Már bő félig van a hordó, úgy hogy még az kb 50 fából csak 3 érik. szilvában fogok gázolni ősz végére.
A csillagos éggel is könnyen meg lehet barátkozni, a Tejutat látni nem különlegesség. Ezzel a háttérrel a hullócsillagok is másképp festenek. Az amit a városból csak egy sötétség, az itt valójában egy világító kincsesláda a fejed fölött. Kívánjátok, hogy vidékre költözzetek végre. A távmunka nekem nem volt probléma, ahogy külföldről meg lehet csinálni mindent, innen is ugyanolyan dolgozni. Persze azt tanácsolták barátai, hogy legalább havonta egyszer utazzak el messzire, hogy ne tokosodjak, vagy őrüljek meg. Eddig ez működött. A kassai reptér itt van egy lépésre, a faluban lakó jenkik, úgy mennek NYC-be hogy Kassa-Prága belföldi, onnan meg át az óceánon. Nyáron pedig mennek mindenfele.
Már ropog a vihar lába alatt a hegy, nemsokára esni fog. A szitakötők köröznek a ház mögött, nagy felhőben. Tényleg nem láttam évek óta ennyit, főleg egyszerre.
Egyszer ha már megnyugodtok, itt lesztek és sok időtök lesz, akkor megmutatom.
Addig is dokumentálom a nyomasztó képeket amiket ide gyűjtök, remélem nem veszik el a kedved az egésztől: 
novakpeterjanos.tumblr.com

Pihenjetek jól, nyaraljatok, Dávidot meg rövid madzagon!
Agyő!
Ui.: Levelem elég kesze-kusza lett, remélem senki nem kíváncsiskodik bele, hehe.

14 hozzászólás a(z) “Drága Eszti, Gábor és porontygyerek Dávid!” című bejegyzéshez

Furi, pedig a vidék az egy nagyon klassz dolog. Vágyom vissza, hogy láthassam a csillagos eget. Legutóbbi is még ott dolgoztam, az éjsötétben egy hajszálgondolatnyi félelmem nem volt hazafelé, míg a csillagok kísértek. Pedig Zemplén, pedig lehetett volna.
Falun felnőni pedig akkora királyság, a természet rendjével és idejével párhuzamban.
Patakparti ebihal vizsgálat, gyújtós aprítás, gyomlálás, veteményezés, málna kétpofára tömése a borsóval együtt és napokig mást nem is enni, kukorica hántás és morzsolás, kecske-fűnyíró kerülgetése, húsvéti nyúl szaporulat, reggel a tojások felkutatása elsőnek, hajnali disznóvágás, giliszta vadászat, csalán szedés a mezőn a kiskacsáknak, a kenderföld meghódítása, tökfaragás, szüret, diószedés és kézbarnulás, őzlábgombászás, megfutamodás a kos elől :), vakonddal találkozás a homokozóban, mama batyuja és meztéllábas közlekedés minden időben. És közben az ember beszélget a felmenőivel, a szomszédokkal.
A leköltözésről meg: nem igaz, hogy nincs munka, ott a mezőgazdaság, nincsenek aszúzók/szőlőmunkások/megfelelő szakmunkás rengeteg területen, az elég jól fizet, ha érti az ember, a keresetet meg be kell osztani, mivel idény munka és több lábon kell állni (pl. háztáji). Én remekül megéltem egyedül egy minimál bérből 1 éve és félre is tudtam tenni (agráriumban).
A rendszer hibája, hogy olyan embereket képez, akik vmi elvont dologgal foglalkoznak vhol és általában a pénzben mért fizetésen kívül más kézzel fogható hozadéka nincs, hacsak nem töménytelen mennyiségű papír. Bele is pusztulnék, ha nem láthatnám a két kezem munkájának az eredményét. De lehet csak én vagyok ilyen földhöz ragadt.
Több poszttal előrébb meg panaszkodunk, hogy nem tudja a leányzó nem annyival távolabb, hogy mi a helyzet a hagymával. (egyébként a legtöbb hagymát meg sem kell mosni)De van jobb is a halacska alakú csirkemell nevezetű akármi.

Én annyira tősgyökeres pesti vagyok, hogy sose költöznék vidékre. :oP

De örököltem egy kicsi házat 30 km-re, ahol a hétvégéket töltjük, mert még központi fűtés is van benne. Még ide se költöznék le, mert bár jóban vagyunk a szomszédok többségével, így is vannak furcsa dolgaik. Például a gumiabroncségetés szombaton délelőtt, amikor mi bográcsoznánk a kertben…

Viszont azt, hogy 7kor kelünk fel hétköznap és kényelmesen beérünk az iskolába háromnegyed nyolc előtt, sose venném el a gyerekeimtől. És a saját kényelmemnek is éppen megfelelő, hogy bárhova akarok menni, a IX. kerület szívében lakunk, max. félórára a fontosabb célállomásainktól.

Arról nem beszélve, hogy a szilvánkat és a diónkat rendszeresen ellopják minden évben, mert tudják, hogy hétköznap lehet és az iskolakezdés után érik.

Most bukott le a biciklitolvajbanda, valószínűleg ők lőttek légpuskával célba a garázsnál a reflektor mozgásérzékelőjére. És már az első héten, amikor levittünk egy pár ezt meg azt (bútor, régi tévé, számítógép, ruhák), rögtön be akartak törni, a mai napig meg van a betonban a lábnyomuk. A riasztót szerencsére előbb szereltettük be, mint a hurcolkodás és szépen jelzett is.

Nem állítom, hogy ez minden faluban így van. És utálom is az általánosításokat, hogy Pest kutyaszarszagú, füstös, bezzeg vidéken az igazi ám az élet. És ügyelek rá, hogy fordítva ne hangozzon el a számból valami vidékre nézve sértő általánosító megjegyzés. Mert férjem egy kicsi Békés megyei faluból származik és úgy utálja, hogy évente kettőnél többször nem hajlandó átlépni a Tiszát. :o) Már elnézést, ezek nem az én szavaim!

Nekünk jobban megfelel, hogy nem kell erőszakot venni magunkon a természetért, inkább irány a nyaraló.

Kedves Péter!
Nekem is mérhetetlen üdítő volt olvasnom Téged, bennem is motoszkál sokszor a vágy, de nem igazán áll közel a falusi élet hozzám! Sosem éltem ott, még a Nagyszüleim is fővárosiak voltak – bár kertesházban. Marhamód irigylem a bátorságodat, hogy le mertél költözni egy igen pici faluba! Én, megmondom őszintén: manapság nem mernék! Még sosem raboltak ki? Nem szüretelik pofátlanul a termésedet? Én kimondhatatlan félek, és iszonytatnak az arról a fertályról érkező cigánybűnözések, agressziók! Kimondom, ha nem bánod! Az internet korában, már napi 2-3 (!) gyilkosságról is hallani, idősek, védtelenek kárára, mégpedig igen brutálisan! Én ezen mélységesen fel vagyok háborodva, és SEMMIT, semmit nem fogadok el mentségként…
Írod továbbá (szinte füttyentve):"És miért halogatja mindenki azt hogy leköltözzön".? Mert nincs ott munka, azért! A távmunka (ami neked megadatik) azért még a párját ritkítja nálunk, egyszerűen a munkánk, a munkahelyünk(amibe már mindenki szinte két kézzel kapaszkodik, nem, hogy kockára tegye)! Én úgy imádom – minden malicia nélkül – mikor valaki az "egyszerű falusi, tyúkólas, pitypangos természetről áradozik, mindeközben milliomos! Mert ehhez az kell! Mi itt küszködünk pl. Pesten, és örülünk, hogy legalább itt sikerül stabilizálnunk az életünket, kifizetni a rezsinket! Úri szeszély lenne mindent feladni nagy hirtelen napraforgóért, ibolyáért, lótrágyáért! Örülök, hogy Te megteheted! (gondolom azért méregdrága riasztó van a házadban/házatokban). Elnézést, a pikirtségért, Eszter mintha már ismerné a nyelvem…
Azért én azt kérem, írj még, mert jó olvasni!
Ölellek: Ofélia

Szerintem ez nem olyan egyszerű, hogy vágyunk vissza, hát akkor uzsgyi. Munka vidéken alig, távmunka meg nem mindenki számára lehetőség. Jobban mondva sajnos nagyon kevés ember számára az. Ha nem lenne távmunkára lehetőséged akkor is vidéken laknál? Miből élnél meg, ha azoknak is nehéz akik hozzá vannak szokva a vidéki élethez, a kemény munkához. 1 éve jöttem vissza Bp-re ennyi elég is volt, de a mindennapi bejáráson kívül nem látok más lehetőséget, az meg nem az igazi, de még mindig jobb, mint itt élni.
Viki

ezt nagoyn-nagyon jo volt olvasni, es igen, varosban lakni ciki (valaki mondja mar meg a ferjemnek is, mert nekem nem hiszi el). es hog ymiert lakunk varosban? es miert mennek maximum valami kornyekbeli faluba, nem tul messze? mert harom gyerekem van, es igaz, hogy kisgyereknek jo lenni falun, de tizenevesnek mar sokkal kevesbe. egy resze benne van ebben a cikkben is konkreatan, ami az iskolakat illeti, masreszt az ilyen kihalo falvakban nagoyn elszigetelodik egy tizeneves, es ez nagoyn megneheziti a dolgokat. de nem taglalom jobban. szoval a dontes nehez, marpedig azt nem engedhetjuk meg magunknak sajnos, hogy nehany evente koltozzunk.
psz

Biztos hogy császárgalóca lesz. Két könyben néztem, egy gombahatározóban (vagy vak vagyok, vagy a rajz nem stimmel), és egy általános növényhatározóban, de ez utóbbiban nyilván sematikusan vázolják a fajokat. Szerintetek a falu sosem lesz trendi? És miért halogatja mindenki azt hogy leköltözzön. Pedig azt látom hogy egy csomóan akik falun születtek, sosem tudják megszokni, és egész életükben vágynak vissza, de nem jutnak el addig, csak ígérgetik maguknak. Idősen már nem olyan könnyű hozzászokni újra, szerintem. Köszönöm mindnyájótoknak ám!
Npj.

Sziasztok! Már többen megerősítettek abban hogy császárgomba. Pedig két könyvben is néztem, egy gombahatározóban, és egy általános növényhatározóban. Egyébként aki szedte, annak a menyecskéje még életében nem látott ilyet, pedig 40 éves és odavalósi. És köszönöm a drága hozzászólásokat, és a segítségeteket. A "városban lakni ciki" mozgalmat meg inditsa el végre valaki! Ne várjátok meg míg megöregszünk.

Ha tehetném azonnal, ha előbb nem, nyugdíjas koromban – visszatérek én is a Vértes lábához, a kis sváb faluba, ahová a Felvidékről kerültek Anyuék…

jó volt olvasni, a képek is gondolkodásra, emlékezésre hívnak. köszönöm

Vélemény, hozzászólás?