Ha belegondolok, hogy mikor kezdték el Magyarországon is árulni az instant kávét, vagy az első ehető üveges majonézt, akkor úgy tűnik, igencsak le vagyunk maradva. De ha a másik oldalról nézem, akkor ennyivel tovább tudtunk piacra járni, és valódi élelmiszereket vásárolni. A reklámok minden esetre zseniálisak egytől-egyig!
Ami elképesztő, hogy mekkora pénzt öltek a szőlőcukor reklámozásába, és hogy már milyen régen úgy kellett hirdetni a tejet, hogy ez valódi, egyenesen a tehénből! Persze van itt minden, “csodálatos” margarin, fogyókúrás kenyér, egy kis háborús propaganda, egy kis nemzeti érzelem, fagyasztott torta, kakaó és kóser csemegeuborka is. Úgy tűnik, a marketingesek azóta se találtak ki semmi újat.
Innen szemezgettem, vigyázat, időrabló oldal! 
16 hozzászólás a(z) “Élelmiszer hirdetések 1902-1960” című bejegyzéshez
Na, pont a tegnapi receptnél kérdeztem meg tőled, hogy hol veszed a csokilencsét, erre tessék, itt egy hirdetés a negyvenes évekből róla. Végülis csak 70 éve kapható arrafelé!
@400m2: a csokilencse ősi amerikai találmány 🙂
azért nálunk is voltak a 2vh előtti korszakban ilyen és hasonló hirdetések – a gyökerek azonosak, csak mi siklottunk ki pár évtizedre a “normális” kerékvágásból
no de hova lett minden konzervkaják királya, a Spam? Igaz, az megérne egy külön posztot 🙂
@Void Bunkoid: az tényleg megér egy külön posztot!
Valószínûleg a katona túl sok tejporból készült tejet ivott a fronton, mert a lövészárokba mást nehéz volt eljuttatni.
@ribizlifozelek: ott a pont!
mostanság ki olvasná el ezeket a hosszú szövegeket? egy fotó, egy ütős (vagy nem ütős) szlogen és kész, információtartalom zéró.
mondjuk amikor kint éltünk, nem gondoltam volna, hogy pl. a süteményporok meg a (húszperces) gyors rizs ekkora karriert fognak befutni nálunk is. vagy mondhatjuk, hogy az elkényelmesedés a globalizáció fő hozama? csokilencse ahelyett, hogy felkockázom a csokit…
és egy kis hazai, ha vki nem ismerné:
retronom.hu/
Ennyi műételt egy rakáson! Ugye, akkoriban még nem kellett ráírni a dobozra, mi van benne. Gondolom, több volt már akkoriban is a műanyag összetevő, mint a valódi: mindegy, miből van, csak a haszon legyen nagy. Egyiket sem kóstolnám meg, az biztos.
Hurka a Gyurka, zsírt bele, oszt jónapot!
@bestpixel: Bezzeg a párizsit meg a virslit megeszed 🙂
Azt gondolom, hogy legtöbbünknek fogalmunk sincs arról, mit eszünk, még ha néha naívan úgy is gondoljuk.
Mert a Színhús sem csak egyszerűen hús, hanem magában hordoz minden mű dolgot, gyógyszert, hormont, vízmegkötőt, amit az állattal megetettek.
Az, meg hogy valami konzerv pl legtöbbször még jót is jelent, hiszen ha csíramentesen légmentesen lezárják, akkor nem kell bele mű anyag ahhoz, hogy ne romoljon meg.
A porított dolgokkal van inkább gond.
Pöpec magyar reklámok, rengeteg étel, ital, édesség, stb.:
http://www.zomanctabla.hu
Lehet bogarászni!
pont tegnap olvastam A nyers étel csodája c. könyvet, és abban írja az egyik Boutenko, hogy ha bemennek egy áruházba a (zöldségrészlegen kívűl) számukra amit ételnek hazudnak azok már csak színes dobozok…
és tényleg…
@nemáá: Az a Kohn Adolf féle Venus ételzsír (gy.k. margarin) tábla nagyot üt, vagy pl érdekes, hogy a Mercur egy régi autókereskedés és kölcsönző cég volt. Mi meg már ezen márkanevekre a nagy büdös állami verziókból emlékszünk csak … az is érdekes, hogy 1910-ben már mekkora piaca volt itt a Maggi-nak vagy pont a Shell-nek. Az is meglepett, hogy 1910-es táblán a gyártó a saját yoghurtját (így ipszilonnal) dícsérte, valamiért azt hittem nálunk csak a 80-as évek óta lett felkapott. Köszi a linket, egyből el is mentettem.
zsííírkaraj 🙂
@komplikato: a maya meg a latin nyelvekben a starter kultúrát is jelenti, igazán találó.