Kategóriák
Egyéb kategória

Kígyófarok, varázsfű


Remek hetünk volt, ott aludhattunk a házikónkban Erdőbényén. Pesti népeknek izgalmas esténként befűteni a cserépkályhába, reggel pedig vizet hozni a kútról. Na jó, van vizünk, de főzésre és ivásra nem alkalmas. Sőt egy ősi bojler üzemel a fürdőszobában, még a Mechanikai Művek gyártotta, és 1959-ben került beépítésre. El se merem képzelni mennyit fogyaszt!
A konyhámat utálom: kicsi, egy vacak gáztűzhellyel, aminek három gázrózsája van csupán, azok is egyforma méretűek, vagyis egyformán alig pislákolnak. Főzni szinte lehetetlenség rajta, de valahogy mégiscsak sikerült felforrósítanom annyira egy serpenyőt, hogy megsült benne a kacsamell. Utána jöhet a mosogatás lavórban, majd az öblögetés vödörben, végül az edénycsepegtetés különböző helyeken. Na de lesz ez majd máshogy is!
Amivel nem tudok mit kezdeni, az az, hogy a konyhán nincs ablak. Vagyis van rajta egy kétszárnyú üvegajtó, de ha be kell zárni az előtte lévő faajtókat mert hideg van, vagy kint sötét van, akkor nincs természetes fény a konyhában. Furcsa nagyon. Úgyhogy falat bontani biztosan kell majd előbb utóbb, de igazán ráér addig, amíg egyetlen földelt konnektor sincs a házban, azoknak is felén gyanús koromfolt közepén díszeleg 🙂 Mondhatjuk very-very romantikus.
Na de környék! Velünk volt Bodri kutya, úgyhogy naponta kénytelenek voltunk két órát sétálni vele, így újra és újra bejártuk gyerekkorom kedvencét  a Brónokot és sokat voltunk a ligetben is. Dávid talált kígyófarkat, amit mindenképp szeretett volna megtartani, hogy majd bevihesse az iskolába, és csak nagyon nehezen értette meg, hogy a kígyó farka nem olyan, mint a csopák (szarvasbogár tetem) ami idővel kiszárad, és a rettenetes szaga is megszűnik, ezért  nyugodtan tarthatja a polcon. Végül eldobta szerencsékre.
De láttunk foltos szalamandrát is, mindenféle jópofa bogarat és már szól a kakukk is. A kakukkszónál nincs jobb reggeli közben, az  biztos, kár, hogy csak párzási időszakban hallani, utána elhallgatnak. Visszajöttek a fecskék és a gólyák is, és sajnos velük együtt a szúnyogok is megérkeztek.
 Folyt. köv.
Természetesen ettünk is.

2 hozzászólás a(z) “Kígyófarok, varázsfű” című bejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?