
A kenyér a sütőből kikerülve meglehetősen csípős, de másnap szinte alig. Pedig először annyira füstölt tőle a fejem, hogy megijedtem, mert úgy éreztem ebből bizony nem sokat fogok enni, marad mind a férjemnek. Én is szeretem a csípőset, de csak akkor, ha az még egy olyan fokozat, ami mellett minden másnak is érzem az ízét. Ehhez képest Gábor attól is lázba jön, amitől lezsibbad először a szája, aztán a feje, végül szakad róla a víz. Én ezt már értelmetlennek tartom, de elhiszem, hogy sokakat vonz az a nagy adag endorfin, ami ilyenkor felszabadul a szervezetben.
Nagyon érdekesen viselkedik a kenyér, ugyanis sütés előtt a téglalap alakura nyújtott tésztát meg kell szórni kukoricával, jalapeno paprikával, és sajttal, majd feltekerni. Láttam az eredeti fotón, hogy a tetején láva szerűen fog a sajt a zöldségekkel kifutni, de azt hittem, marad majd a közepében is. Jelentem, teljes a kenyérvulkán kitörése, és a “kráterben” nem marad egy szem kukorica sem.
Az elkészítése egy kis előkészületet igényel az előző este, sütni csak következő nap lehet.
Nagyon látványos, nagyon finom, érdemes kipróbálni!
Hozzávalók:
Egy nappal a sütés előtt elkészítünk egy kovászt:
1, 25 csésze BL80-as kenyérliszt (1 csésze=2,25 dl)
0,75 csésze víz
0,25 tk instant élesztő
A hozzávalókat összekeverjük egy tálban, fóliával letakarjuk, majd szobahőmérsékleten 12-18 órát állni hagyjuk.
Másnap:
1,75 csésze langyos vizet felfőzünk 0,25 csésze kukoricaliszttel.
Belekeverünk 1 ek. mézet, 1 ek. vajat, és 2 tk. sót.
Hagyjuk langyosra hűlni a masszát, majd hozzákeverjük a kovászhoz.
Beledolgozunk még 3,5 csésze lisztet, és 1 kk instant élesztőt.
Géppel 20 percig dagasztottam, majd letakarva a duplájára kelesztettem. Kinyomkodtam belőle a levegőt, hagytam újra megkelni, lisztezett deszkára borítottam, és téglalap formára nyújtottam, de nem sodrófával, csak kézzel.
Megszórtam:
1 csésze felszeletel, megszárított jalapeno paprika
1 csésze kukorica
1,5 csésze mozarella
1,5 csésze cheddar sajt (ez volt itthon) keverékével.
Feltekertem, három részre vágtam, sütőpapírral bélelt lemezre tettem, és letakarva pihentettem még 20 percet. 195 fokra előmelegített sütőben 35 perc alatt sütöttem szép pirosra.

16 hozzászólás a(z) “Láva kenyér” című bejegyzéshez
ez valami nagggyon, nagggyon!!!! 🙂 köszi!
Igen, erre nem elékeztem net nélkül, de szerintem szinte mindegy.
Köszönöm, Eszter! Most olvastam el az eredeti receptet és meglepődtem, hogy ott a kukorica és paprika nagy részét belekeveri a tésztába. Kiváncsi vagyok, hogy melyik változat fog jobban tetszeni a családnak. Gondolom a tiéd lávaszerűbb lesz 🙂
Lúdanyó
Konzerv volt, azért is kellett leszárítgatni. Frisset egyszer láttam csak a Metróban.
Hol lehet kapni friss jalapeno paprikát?
Lúdanyó
Nagyon jól néz ki, valamikor meg is csinálom, de valószínűleg jalapeno helyett édes zöldpaprikával. Esetleg némi sonka bele és tiszta kalifornia-pizza jellege lesz! 🙂
A bejegyzés csípősséget taglaló sorairól jutott eszembe: Az endorfinok meg a satöbbi. A tészta és csípősség témaköre. Engem egy erős tészta miatt konkrétan a pincérek törölgettek fel-szó szerint.
Egyszer Thaiföldön voltam egy szakmai úton. A nagyon luxus hotelben ahol laktam meg kellett ebédelnem, úgy jött ki, hogy du indult a congress (avian paramyxo diseases- még a nagy influenzák előtt). Egy előételre ami rice noodle salad névre halgatott ki volt írva, hogy “hot”. Nem vettem komolyan, mondván, hogy magyar zsidó vagyok, paprika aztán bőviben, és különben is rizstésztával. Arra emlékszem , hogy a szám lezsibbadt, a fejem kivörösödött, és egy csapat ijedt thai alkalmazott nagy csomag szalvétával és törlőkendővel igyekszik az orromat és a szememet törölgetni, miközben majd meg fulladtam. Decens vendégsereg- szakmai kiválóságok közöttük,- fojtottan, de a légkondik hangját azért túlharsogva röhög/kuncog. Szóval a tésztafélék tudnak nagyon csípősek lenni. Egyébként máig szeretem, ha kicsit csípős a halászlé, vagy a pörkölt, de ezt a csípősséget nem kivánom senkinek. Csak azért írtam ezt, mert ismerek olyanokat- pld. édesapám- akik szerint egy tésztaféle nem is lehet igazán csípős. Üdv:
medvedr
Ebből én is kérek!
(bármi jöhet, ami csípős :D)
Engem az új képeiddel kapcsolatban egy dolog nagyon izgat!
A fényviszonyok.. hmm.. :)))
Gyönyörűek a képek!!!
Persze tudom, és mint írtam nem sürgős. Csak azóta ez (a fenti) az első kommentem, és megemlítettem. Hátha még nem találtad meg… 😉
Köszi lányok, finom is lett, tessék kipróbálni! 🙂
Ricsi, megkaptam, válaszolok is majd, de hosszabb levél lesz, szerintem csak szerdán tudom megírni, bocsánat, nagyon sok dolgom van mostanában.
Valóban gyönyörűek!:)
Ez rendkívül jól néz ki. Nagyon szeretem a pékségeket. (Eszter, írtam neked egy e-mailt, remélem nem fog elkeveredni.)
Én is a napokban terveztem ezt megsütni és posztolni… Jól beelőztél! 😀
Nagyon szépek lettek!
Kaphatok? Olyan éhes vagyok és ebédelni sem lesz időm…
Gyönyörű! 🙂
Gyönyörű! A Tiéd sokkal szebb, mint az eredeti! 🙂