Kategóriák
Egyéb kategória

Meglepetések a konyhámban (és folpack vágó tanfolyam a kommentekben)

Biztosan mindenkinek van olyan konyhai eszköze, amit elsőször felesleges hülyeségnek tartott, de aztán megszerette. Nekem három ilyenem is van.
Az egyik ilyen a salátacentrifuga. Mindig bődületes ökörségnek gondoltam, de tavaly nyáron valamelyik gasztroblogban nagyon dicsérték a lányok, hogy ez aztán mekkora nagy találmány, sokkal jobb azóta a saláta, mióta ilyet használnak, stb, stb. Akkor láttam is egyet egy üzletben, de az ötezer forintos árával nem győzött meg. Egy hónapja viszont sikerült 900 forintért lőnöm egyet. És igen! A salátacentrifuga valóban zseniális találmány. Úgy tünteti el a víz 99%-át az egészen aprólevelű salátákról, zöldfűszerekről is, hogy nem töri meg azokat. Így aztán sokkal jobban tapad rá az ecet, és az olaj 🙂
A másik, amiről gondoltam, hogy jó lehet, de nem sejtettem, hogy ennyire hasznos lesz az a rozsdamentes, 1 literes kancsó. Először egyet vettem, de aztán beszereztem még hármat, és néha ez a négy is kevés. Ha kevés leves marad, akkor abban teszem a hűtőbe alufóliával letakarva, mert sokkal helytakarékosabb, mint a doboz. De én ebben pépesítek botmixerrel, vagy ha kevés habot kell verni, akkor 5 tojásig abban verem fel a fehérjét, a tejszínt.
A harmadik, az a kenőkés. Amikor először megláttuk 10 éve, nagyon jókat mulattunk a férjemmel, hogy ez aztán mekkora sznobéria, stb, stb. Aztán kaptunk egyet. Azóta 12 van, hogy ha reggeli vendégeink vannak, vagy vacsorára készítek valami kennivalót, akkor legyen mindenkinek saját kenőkése. Ha kicsit sikerül túlhűtenem a vajat, ez a kés akkor sem szúrja ki a kenyér közepét. Na jó bevallom, nem 12 van, hanem 24 mert kell lenni egy fa készletnek is. Ugye.

75 hozzászólás a(z) “Meglepetések a konyhámban (és folpack vágó tanfolyam a kommentekben)” című bejegyzéshez

Sziasztok!
Még sose szóltam hozzá ehhez a bloghoz, mert nem vagyok egy konyhatündér. De láttam egyszer a salátacentrifugánál olcsóbb megoldást: konyharuhába bele kell tenni a salátát, összefogni a konyharuhát és jól megpörgetni. Így a vizet a konyharuha beszívja. Szerintem ötletes.
üdv
vika

Eszter nem tudom, h gyalul-e vagy habot ver-e, ezekre nem használuk. Hagymát aprít, az biztos, halászléhoz vagy pörkölthöz nagy segítség, csak nem nekem, mert akkora iramban és erővel kell tekerni, h kifáradok 😀 és izomlázam lesz :))

nekem is be kéne szereznem egy 25 cm széleset, hátha az többet érne. a salátaleveleket már mosni is utálom, nemámhogy szárítani..

Itt a Lajtától nyugatabbra az Emsa Clip&Close műanyag dobozok a nyerők. Hő-, fagy- és mosogatógép álló, mikrózható, kutyafüle. Megtöltöttük vízzel, lecsuktuk, aztán észnélkül ráztuk, mint paraszt a szilvafát, és egy csepp se jött ki belőle. Nem tudom odahaza hozzá lehet-e jutni, de talán nagyobb rá az esély, elvégre közelebb van, mint a zátony (;

http://www.emsa.de/english/category_content.php?cat_id=57

Judit, köszi a választ! én azt nem szeretném, ha nem egyformán zsírosodna. az agyonhasznált vágódeszkákat juttatja eszembe. családon belül nem zavar, csak kívül. amúgy meg lehet, hogy túllihegem a dolgot.
valszeg nem fogom majd be, és lesz IKEA-s helyette. szép kenőkés, amit csak nézegetni, meg tapogatni fogok…

balázs

hú mióta legutóbb itt jártam, mennyi sok komment született! 😮
szóval a salátacentrifugát lemértem: átmérője 16 cm, van már jó pár éves, nem is tudom, hol vehettük, de az eheti Lidl szórólapon bukkantam ugyan olyanra 1500-600 ft-ért. Centizésen kívül tud még (elvileg tud…bár centrizni sem tud) szóval tud hagymát aprózni (azt tényleg tud) meg van hozzá vmi lapát, még sosem használtuk. Valójában csak hagymát aprítunk vele. A salátacentrifugát tudnám még kihasználni, ha nem lenne olyan pepecs munka. szóval valószínüleg az a baja, h pici. Eszter, elkérhetném a tiéd méreteit?

hát háztartási méretben én még nem láttam rendes vákuumos masinát, a legkisebbek amivel dolgoztam (nem élelmiszer ügyben, ahhoz kell food-contact-material meg minden varázslat) azok nem konyhaméretűek voltak, hanem kb akkorák, mint egy kisportolt mikró.

Viszont a hasznos rész az kb másfél liter volt, és rohadt hangos, lassú, és drága vele dolgozni 🙂

Spéci fólia kell hozzá, meg olaj a kompresszorhoz meg minden. Szerintem háztartási körülmények között nem sok értelme van, hacsak nem gyártasz otthon sajtot meg nemtommit.

Szerintem otthonra nem kell ilyesmi, ami csövön szíjja ki a a zacsiból a szelet, az kalap szamócát nem ér, ami vákuumtartályos az meg többszázezer forint.

Az a vákumozó, fóliázó, amiről én beszélek, az nem zacsival működik, hanem egy jóval vastagabb folpakkal, mint amit úgy általában használunk a háztartásban. Amolyan ipari anyaggal golgozik, csak éppen elég kicsi, hogy elférjen kényelmesen a családi konyhában is.

a picik azok olyan 3 dollár körül, az egyliteres szögletes (ez a legpraktikusabb szerintem) 4,50 környéke és a nagyobbak meg a varázslatosak 8-12 dollárok is lehetnek. A gyümölcslé meg műzlitároló az bonyibb, mert szelep van vagy mi, meg jól megfogható fül, markolat.

a kerekeket nem tudom, nekem olyan egy sincs még, (kockafej vagyok 🙂 de szinte minden nagyobb boltban, élelmiszerüzletben kapni őket is.

meg van piknikhez való meg uzsidoboz meg kulacs meg hűtőtáska, d ezeket nem tudom. majd írok listát ha megyek ilyesmire vadászni.

az NZD most olyan 111 forint kb. Annyira nem olcsó, egy hagyományos hatvanvattos villanykörte 69 cent 🙂 viszont sokáig jók, nekünk 6 hónapos a legelső és semmi baja.

vkorsi, ne utáld őket, annak nincs értelme. Hsználd ki őket gonoszul és nevess a markodba 🙂

Itt nagyon párás a levegő, minden gyorsan penészes lesz és ráadásul én még olyant nem láttam otthon, hogy levest tudjál benne hurcolni biztonságosan.

Eszter 🙂
ilyen kippes tárolók vannak nálunk is pl. a curvernek tescoban láttam ill. a müllerben vettem én még.
Szilikon a tömítése, és kifogástalanul zár.

csak én utálom a műanyagokat :D:D

Azonnal kéretik megmondani, hogy ki az a pappó?

Valakibe bele lett szeretve és ha nem én leszek, akkor villámgyorsan megsértődök!

Amúgy tárolás ügyben itt a zátonyon van egy sistema nevű plasztikdoboz-empórium amitől hasra kell esni, egyrészt, mert “nz made” és az csak jó lehet a helyiek szerint, másrészt pedig azért, mert jó. Télleg.

Otthon minden plasztikdobozunk vagy eresztett, vagy megolvadt a kézmelegtől vagy kimoshatatlanná vált…

háziasszonyoknak kötelező ide kattintani: http://www.sistemaplastics.com

Annyira komolyan működik, hogy sok helyi tényező ebben hordja a kaját a gyárba dolgozni, levest is! No, meg kibírta amikor zsírban sütöttem májat, zutty bele a kétliteres verzióba és hagtam kihűlni. Semmi deformáció, semmi hiszti. A szagokat tökéletesen zárja, most kelesztek egy adag kisportolt kéksajtot a hűtőben és nem lett büdös semmi más. Van minden élethelyzetre, talá csak barmicvóra nem, de húskiolvasztó, tésztatároló, zöldség-gyümölcs, gyümölcslé… (mikró, mosogatógép, gyerekprúf, zsírkréta is leszedhető róla..)

Neknk most ebben ül a felvágott meg a sajt meg a gyereknek keksz.

Na annyira kedvet kaptam, hogy mindjárt posztolok is róla a pappito.com-on 🙂

Köszi az ötleteket, még morfondírozok. Ez egy olyan (viszonylag nagy) tál, aminek a belseje mázas, szerintem hasadna, nehéz lenne legömbölyíteni. Kertecske meg van nagy dézsákban kint, 3 éves rozmaringgal, sziklakerttel (éljen a citromillatú kakukkfű, ami mindent kibír), a lakásban meg macska van, élő növény sosem. Bár az megnézném, ahogy Ragacs koma a kaktusszal játssza el a ‘letépem a fejét és kiköpöm’ nevű játékát, amivel eddig a levendulán és rozmaringon kívül gyakorlatilag mindent felaprított. Tényleg, macska mint konyhai növényaprító az ér? ;))

Balázs, miért baj, ha elzsírosodik? Szerintem az a rosszabb, ha elvizesedik-szálkásan hasad vagy porosodik és nem tudod letörölni. Én mindenképpen kezelném valamilyen olajos anyaggal (mondom, a sajátjaimat eddig az otthon található hidegen sajtolt olajokkal, pár napig, nejlonzacsiban), néha érdemes megismételni. Viszont ha ennyire nagy becsben tartjátok, talán tényleg nem érdemes befogni, legyen ez dísztárgy, Ikeában meg vesztek párat használatra kevés pénzért. (Olcsóbb, mint vásárokon, de ott is van most már.) Pl. itt is biztos lesz: http://www.magosfa.hu/hu/node/656

egyetlen egy fa kenőkésünk van, ajándékba kaptuk, de nincs szívünk befogni, mert olyan gyönyörű. egy iparművész fiú készítette, a logója is finoman bele van égetve.
mivel lehet esetleg bekenni, hogy a vajtól ne “zsírosodjon” el? én lenolajra vagy méhviaszra gondoltam.
nincs tapasztalatotok ezzel kapcsolatban?

balázs

Anyósom nagyanyjától megörökölt tolltépkedő, sosem tudtam, hogy ilyesmi létezik, amíg a kezembe nem nyomta, egy erdélyi szakácskönyvvel együtt. Eddig tépkedtem ujjheggyel, most íme, van mivel halat szálkázni, csirkeszárnyat kopasztani. Örök darab, kérdés, ki fogja tőlem megörökölni.

Megviselt rómaiba fűszernövényeket kell ültetni, vagy ami még jobb, kaktuszgyüjteményt, macskát finoman seggbe billenteni, ha nem tiszteli. Bár ha szúr, akkor fogja.

Folpackot pedig a doboz szélén lévő recés vágóéllel vágom… vigyázva.

én remekül szórakoztam!
ha egyszer csinálok egy kiállítást a korátrs magyar konyháról, a technéről, ezt a beszélgetést tutira beillesztem 🙂 hiszen mindenkinek másmilyen részletekben lakik az örgöd! és ez így királyság!

Na, én mindent illedelmesen és nyitottan végigolvastam! Egyik-másik érint, de, hogy mindezek nekem (lehet, hogy maradok hülye ösztönember)”problémák” legyenek, az kizárt. Néha azt sem tudtam miről beszéltek. Én nagyon jól főzök, de ahogy esik úgy puffan alapon(idő hiányában főleg). Engem – gyarló és botor bölcsész módon – viszont egy dolog keményen ,megérintett, azaz: pappóba sikerült halálosan beleszeretnem! Valami félelmetes a határozottsága, stílusa! Kalap le! Racionalitásból! Excuse me, a kicsit offért… Ofélia

“Mindig ferdén szakad, összegyűrődik. Brrr. Mi a megoldás?

Svéd fólia a megoldás. Ránézek és ott hasad, ahol akarom. Majdnem igaz 🙂
IKEA konyhai felszerelésre nem vetemedek: nem vagyok olyan gazdag – semmilyen gazdag nem vagyok – hogy olcsó dolgokat vásároljak. Csak még olcsóbbakat. Megvárom, amíg a szép dolgok a még szebb üzletekben “megdöglenek”, és kiárusítják öket. (A leszállított ár egy formája a rikító vörös cédulán a HALVA PRISET felírat – azaz “fele ár” – és innen jön a halott becenév.)

Amit pedig soha nem használok, pedig van valahol, az az elektromos tojásfőző.

Anyunak volt egy, de az elég gagyi volt. Egy nylon zacskó tekercs volt benne, és abba kellet az ételt tenni, Majd mielőtt lehegeszette a zacskó nyitott részét, egy kis cső segítségével kiszívta belőle a levegőt. De ez egy olcsó változat volt, és se nem olvasztott rendesen, se nem vákumozott 🙂
Úgyhogy az elgondolás biztos jó, csak nem a kinaiakkal kell megcsináltatni!

Nekem műanyag és gumikupakos tárolóim vannak, így a folpakk mizéria megoldva most. Az én nagy vágyamm a folpakkozást megoldalnó, egy asztali vákumozó gép, ami egyben folpakkozó is, mert ismerős szerint a világ második legjobb dolga;)

Judit: Ha mégsem összeragasztanád azt a római tálat, hanem még apróbbra törnéd, remek egyedi képkeretekbe bonyolódhatnál bele. Az Ájkíban olcsón lehet sima fakereteket kapni. Vagy festhetnél a csiszolóval legömbölyített kavicsokra képeket, neveket és ültetőkártyaként használhatnád, de ez csak egy ötlet. Ha már nem kert lesz belőle.

Nincs fagyiskanalam és pizzavágóm. Még.

Minden más van. Fa kenőkés amióta az eszemet tudom (svéd rokonságtól ajándék), legalább egy tucat, imádom. Most már külön van a macskáknak is (a leharcoltabbak), azzal osztom a konzervkaját, amikor nem egyben borítom ki nekik az adagot. Ja, és az újonnan vásárolt ikeás darabokat tökmag-, kukorica-, szőlőmag- stb. olajba pácolom, így sokféle színű van. (Volt. Mindig ottmarad valahol.)

Salátacentrifuga-ügyben nem tudok nyilatkozni, viszont a rozsdamentes fémkancsó tényleg királyság, nagyim is ebben verte (az igazi) tejszínt gyerekkoromban a vasarnapi ebéd utáni sütihez-kávéhoz, ebbe rakta a maradék sodót, habot… nem is tudtam, hogy van az Ikeában, látom már, mennem kell. :))

Rozsdamentes cuccoktól ne féljetek, az a leginertebb anyag (persze fa, porcelán mellett, de fatepsit azért ne vegyetek ;)), az alufóliától se rettegnék, de mivel doktorandusz koromban még felmerült, hogy a kioldódó alumíniumnak lehet köze pl. Alzheimer-kórhoz, túl sokat én se sütök benne (az elmélet azóta úgy tudom, megdőlt, szerintem szobahőn semmi baja, túl sokat sütni/savasat tárolni talán okozhat valamit, kb. mint a belvárosi levegőből egy jó mélyet szippantani). Ha már parázni kell, akkor én inkább a (még ha rá is van írva) folpackot vagy műanyagedényt nem tenném be a mikróba (ja, mikróm sincs ;), azt nem tudom, hőre milyen anyagok oldódhatnak ki egy műanyagból, fémekkel viszont már sokezer éve együtt élünk, jó kapcsolatunk-tapasztalatunk van. Na jó, azért higanyt nem kell enni, de rozsdamentes acél eszközön biztos nem kell parázni, ez gyakorlatilag a legjobb. Zománcos, ha lepattogzott, teflon, mind-mind hírbe volt már hozva… Ha valaki nagyon fél mindentől, akkor használjon jénait meg kőedényt, de ha nagy a család, biztos szép summa lesz a törésszámla.

Ja, ha már szóba került: óvatlan módon (amúgy alig-)használt barna agyagedényem hosszában szépen megrepedt. Be fogom pillanatragasztózni, de sütni már nem akarok benne. Konyhai felhasználáson kívül eső ötlet van valakinek valami azon kívül, hogy sziklakertet varázsolok bele? (Van már sziklakertem, a pici növényeket meg nem tiszteli eléggé a macska.)

az ötvözet minőségére utalnak a számok.

A porcelán az remek, csak törik és nehéz. Meg a megmaradt háromnegyed adag paradicsomlevest nem a nagyi meissenijében rakunk a hűtőbe, sokkal jobb a rozsdamentes acél. Ráadásul jobb hővezető, gyorsabban átveszi a tartalma a környezet hőmérsékletét.

Kevés valódi svéd cucc van az Ikeában, de ez véletlen az.
Na mindegy, én szeretem a rozsdamnetes cuccokat. Egyébként minden rozsdamentes acél dolgon van egy szám:
18-8 vagy akármi más, azt kell nézni, ha az rajtavan, akkor az valóban acél. A villán ez van, a kancsón pedig szintén 18-8, hidde le, valódi acél. Mondhatnám:
rostfritt stal 🙂

a rozsdamentesben történő tárolásnál sokkal jobb a porcelán, mert ugye amit rozsdamentesnek árulnak az nem minden esetben acél, hanem egyéb fene tudja micsoda.. nekem pédául a rozsdamentes szürömről derült ki, hogy semmi köze az acélhoz:-))

Nekem csak egy darab kenőkésem van, de az legalább nutella feliratú (; Igaz, nem is kenek vele mást, csak nutellát. A legnagyobb előnye az ilyen kenőkésnek szerintem az, hogy nyugodtan le lehet róla nyalogatni a cuccot, tuti nem vágja el a nyelvet (;

na nézzük sorban 🙂

Aufólia és rozsdamentes acélkancsó – semmi méreg nem oldódik ki belőlük, az alufólia az monofólia, tehát az alumíniumon kívül nincs benne semmi, az alumínium pedig nagyjából indifferens a kajákkal. Szabad kérdeznem, hogy aki nem teszi a hűtőbe, mert mérgezésről vizionál, az ugye párol alatta húst a sütőben? Hagyjuk ezeket a falmelléki dumákat. A rozsdamentes edényből, ha tényleg rozsdamentes, akkor pláne nem oldódik ki semmi méreg, nincs is benne. Mindenkinek szeretettel javaslom a középiskolai tankönyveket. Aki a rozsdamentestől retteg annek miből van az evőeszköze meg a mosogatója, haspircingje, csípőprotézise, vízcsapjai? A józan ész nevében…

fokhagyma: én csak ráteszem a kés lapját, rácsapok finoman és így elválik a belseje a héjától, ha a gyökér felőli részt levágja az ember, akkor sokszor egyben levehető a héja. Gumihenger is príma, működik, ha előbb mgroppantod a fokhagymát, de én nem szeretem, mert még egy eszközt elő kell venni. A kés pont elég.

folpack nekem szintén vágódeszka és kiskés, bár ha edényt akarok letakarni, akkor sincs gond, mert van ilyen fűrészes vágóka a folpakkosdoboz oldalán. Egyébként nekem is a fiókban lakik, a falra szerelhető az levágás után gyűrődik, ami bosszúság. Itt a zátonyon a folpack is meg az alufólia is castagabb, mint amit otthon megszoktam, ami kényelmesebb.

moha és sáfrányt egészíteném ki azzal , hogy én úgy hallottam, h ezeket a fémes edényeket/kancsókat jobb, ha a hűtőbe inkább nem tesszük be, és nem tárolunk bennük semmit, mert valóban mérgező anyagokat oldanak ki.

a folpakk meg nem érintkezik a kajával jobbesetben, mert felül van.

salátacentrifuga: nekem vhogy mindig vizes marad így is, pedig tekerem, mint a bajnok :S és a legrosszabb, h ha egy egész fej salátát kéne kicentrizni, akkor naphosszat tekerhetném, mert elég kevés fér el benne.

kenőkés nélkül elképzelhetetlen a reggeli, én csak azzal kenem a kenyerem!

pucoló nálunk feketenyelű, és van egy fehér is, mindkettő vagy 20 éves, de le nem cserélném 🙂

én is a fekete kiskésre szavazok folpack-ügyben!!!

Az anyukám, mikor megtervezte a konyháját, úgy csinálta meg, hogy az előkészítőpult lapjából ki lehessen húzni vágódeszkákat, de ha be vannak tolva, akkor egyáltalán nem látsznak. Az egyik ilyen deszkát csak félig lehet kihúzni, pont olyan széles mint a folpack, szépen kiterít oda amennyit le akar vágni, és végighuzza rajta a kiskést. Így aztán csak pár centit kell megemelni a két sarkánál, hogy ráboríthassa a kajára.

hűű, majd elfelejtettem a tupperwarés hámozómat! annál jobbat még nem találtam. már a negyediket használom, mert az előző három az évek során, a kukában végezte a krupli/uborka stb. -héjjal együtt. most egy rikító narancsszínűt vettem, azt talán észreveszem, mielőtt kidobnám:))

jah, folpack. Ráteszem az edényre és utána késsel vágom le.
VOlt falitartóm, az semmire sem jó, mert OK, hogy ott levágod, de mire átviszed oda, hova tenni akarod a fele már összeért, és használhatatlan.
Fekete kiskés 🙂

szóval ikeásak ezek a szimpi kancsók! na megint bővült az ikeás bevásárló listám! 🙂
az én kedvencem egy tök primitív kis piros műanyag nyelű hámozó, amit anno 20 forintért zsákmányoltam egy piaci árusnál. nem is tudom hány éve van meg, azóta megfordult pár drágább, márkásabb hámozó is a kezemben, de a kis piros utólérhetetlen!!! 🙂
ja, nincs valakinek tuti borsörlő tippje véletlenül??? (baráti árfekvésben persze)

A salátacentrifugát én is nagyon szeretem! Én a Pennyben akadtam az enyémre pár éve. Utána sokáig kerestem még a nővéremnek, de csak csillagászati áron lehetett kapni.
A folpackot én rögtön az edényre húzom, és éles késsel vágom.

a fólia tépés titka, hogy nem szabad gagyi, pl. sajátmárkás folpackot venni. a jó minőségű (pl.tesa) fólia, egy határozott mozdulattal, az egyik szélén meghúzva, szép egyenesen tépődik:)

…az én kedvenc konyhai eszközöm, az ikeás fokhagyma nyomó. két kemény évet kerestem a használható fokhagymaprést, de egyszerűen nem leltem, mindegyik olyan volt, hogy nem ott jött ki a cucc ahol kellet, a lyukakon, hanem nyomó rész mellet. aztán végre ráleltem az ikeásra… a másik kedvenceim, már ha konyhai eszköznek nevezhető, a csatos (kék)tetjű, külömböző méretű, dunsztos üvegek. én mindent azokban tárolok.

A fokhagymapucoló jó dolog:-) Sokat használom. Az a trükkje a dolgoknak, hogy elöl kell hagyni, nálam minden kézre esik, nem szeretem a patika egyszerűségű konyhákat. Minden a falon lóg, vagy a kezem ügyébe esik.
Van még paradicsom csumázóm, gömbölyű dinnyekiszedőm. Imádom a praktikus konyhai dolgokat:-)
Amivel én sokáig szemeztem, az elektromos kés (sikerült egyet “lőnöm”) egy végkiárusitásban 2.000.- forintért…nem csak kenyeret, de a sült húst is nagyon klasszul lehet vele szeletelni.

Ildikó

eszter! erdemes az alufoliaval vigyazni, mert ha savas dologgal kerul kapcsolatba (paradicsom pl., de sajnos a konyhaban sok ilyen van), akkor mergeket old ki belole, amiota ezt tanultam, mindig folpackot hasznalok, eloszor en is benaztam, aztan rajottem, hogy vagy rogton arra kell rarakni, amire szeretned, vagy az asztalra kell kitekerni, es akkor nem gyurodik, es a vegen termeszetesen ollo. 🙂

Arra is látatlanban mondom hogy hülyeség 😀
Soha nem próbáltam, de vannak olyan gerezdek, amiről nem akar lejönni az a belső vékony kis héj. Gondolom ez azt is egy pillanat alatt meghámozza, úgyhogy biztosan jó.
Én egyszer kölcsönkértem anyám zöldségpárolóját, hogy kipróbáljam mielőtt veszek, hogy kell-e nekem egyáltalán. Hasznos volt elkérni, mert rájöttem, hogy csak a helyet foglalja. A gyümölcscentrifugánál nem voltam ilyen előrelátó 🙂

Mi a véleményetek a fokhagyma hámozóról? ( Gyakorlatilag egy gumicső, amibe a gerezdeket kell beletenni, aztán picit hengergetni és leszedi a héját.)
Nálam évek óta a fiókban van, de mindíg pucolás után jut eszembe.
Sok dologgal nem az a baj, hogy rossz, hanem hogy nincs kéznél, mikor kell.
Szerintem.
(A kenőkést én is szeretem nagyon!)

ehhez nem tudok mit hozzátenni, itt még nagyon szegényes a konyhám.

ellenberger ha levest teszel a hűtőbe az acélkancsóban, akkor inkább folpakkal takard le, mint alufóliával… Az alufólia sokkal kevésbé zár.

Vélemény, hozzászólás?