Kategóriák
Egyéb kategória

Sonka helyett

báránykolbász2.jpgNem egyszerű összehozni az ünnepeket annak, aki pészahot tartana, de a barátai követelik a sonkát. Vagy ha nem is sonkát (Legalább egy kis füstölt marhaszegy lesz?), akkor legalább kolbászt, tojást, újhagymát, tormát, és mustárt.

Csinálj házi tormát légyszíves, azt össze sem lehet hasonlítani a boltival! De macesz is legyen, mert a nagyi megöl, ha nem eszek ilyenkor. Érted? Köszi!

Úgy döntöttem, hogy báránykolbász lesz. Aztán mindenki azt eszik mellé, amit akar. Ha gondolják, én főzök tojást is, de nem sok értelmét látom, viszont a húsvéti pálinkavonalat erősen támogatom, főleg hat fokban, még akkor is, ha ragyogóan süt a nap. Barackot hozzatok, vagy szőlőt, mert én meg azt szeretem.

Ez a kolbász bárányból a legfinomabb, de tulajdonképpen bármilyen kölyökállatból elkészíthető, arra kell csak odafigyelni, hogy a hús és a zsír aránya 60%-40% legyen, esetleg fele-fele, de semmiképp nem fitnesszkolbász arány, mert azt nem lehet megenni, olyan, mint a fűrészpor. Ilyenkor érdemes kihasználni, hogy tényleg kapható friss bárány, aztán úgy is elmúlik a tavasz, már csak birka lesz a hentesnél.

Szerintem a tejes báránynak annyira finom az íze, hogy tilos túlfűszerezni. Nem teszek bele fokhagymát egyáltalán, csak egy pici előre megdinsztelt hagymát, némi rozmaringot, egy kevés sült paprikát a füstös íze miatt, sót, borsot, és kész.

Nem kell megijedni, meglepően olcsó lesz a végeredmény ahhoz képest, hogy a bárány mennyire drága. A zsír szerencsére még megfizethető. Ha nincs bárányos hentesünk, akkor járhatunk úgy, hogy vagy nem elég zsíros a hús, vagy nem tud olyan bárányzsírt adni ami nem faggyú, hanem finom puha zsír, nos akkor kénytelenek vagyunk valami másik állat szalonnáját használni…

báránykolbász5.jpg

Hozzávalók:

1,5 kg bárányszegy

0,5 kg bárány”szalonna” (jó kövér volt a szegy)

1 fej hagyma

1 ek kacsazsír

1 nagy kaliforniai paprika grillen megsütve, lehéjazva

1 ek nagyon apróra vágott rozmaring levélke

só, és frissen őrölt bors ízlés szerint

2 ek szőlőpálinka

juhbél

A szegyet lehártyáztam, kifiléztem, a tisztított húsnak kell másfél kilónak lennie. Apró kockákra vágtam, olyan 3×3 mm nagyságúra maximum. Nyugodtan fogjuk be a vendégeket ebbe a munkába, közben lehet őket itatni, hogy jobban teljen az idő. A szalonnát is apróra vágtam. A hagymát megdinszteltem a zsíron, é teljesen lehűtöttem, a szintén apróra vágott paprikával együtt. Fontos, hogy minden a lehető leghidegebb maradjon miközben a kolbászt készítjük. Sokan még a kolbásztöltőt is behűtik, én azt nem szoktam bevallom.

A végén összedolgoztam minden hozzávalót a fűszerekkel és a pálinkával együtt, majd a bélbe töltöttük. Két órára felakasztottuk szikkadni a hidegbe, mielőtt serpenyőben megsütöttük volna.

Talán jobb lett volna grillen sütni fasznén felett (egészen biztosan jobb lett volna), de nem mertem bevállalni, életem, hogy ráragad a rácsra vékony bél, és kiszakad a kolbász. Legközelebb bátrabb leszek, és jól lezsírozom a rácsot.

Persze se torma, se mustár nem kellett hozzá senkinek. Almát sütöttünk mellé, és egy kis chiliszósszal ettük.

18 hozzászólás a(z) “Sonka helyett” című bejegyzéshez

Nagy ínycsiklandozó így leírva, de maximum kóstolnám. A családunk ősei még ünnepeken is a birka/bárányt főztek a tyúkhúsleves mellett. Azt azért sajnálom, hogy maceszt mifelénk nem kapni. Pedig jobban szeretem mindenféle csipsznél.

Szegény Bárány 🙂 miért kell bántani?
Nem hiszem, hogy sonka és kolbász nélkül ne lehetne ünnepelni! Vagy attól lesz ünnep, hogy kinyírtok pár állatot?
(akkor a két lábon járó IQ bajnokokkal kéne kezdeni)

@Lacusru:
>>Vagy attól lesz ünnep, hogy kinyírtok pár állatot?
Én húst hússal eszem, ez van, ünneptől függetlenül.
Nyilván, ha magamnak kellene megölnöm, eleinte kicsit nehezebben menne, mert sajnálnám, de én húsevő ragadozó tipus vagyok…
>>(akkor a két lábon járó IQ bajnokokkal kéne kezdeni)
Ha szükség lesz rá, nem fog gondot okozni az emberek elfogyasztása sem – amúgy sem kedvelem őket, ráadásul két lábon járó sonkák vagytok… 🙂

“vagy nem tud olyan bárányzsírt adni ami nem faggyú, hanem finom puha zsír, nos akkor kénytelenek vagyunk valami másik állat szalonnáját használni…”

De vajon mi lehet az a másik állat? 🙂

@BigPi: “Milyen érdekes, hogy a bárány kikopott a magyar étkezésből.”

Sajna az ára olyan, hogy csak az fizeti meg, akinek egyéb szempontok miatt a malac nem jöhet számításba 🙁

Hasonló a helyzet a gödölyével (nem összetévesztendő a gödénnyel, ami Húsvétkor elég gyakori :-)), az is megfizethetetlen lett.

En azt elvezem, hogy a csaladunk ket vonulatanak teljesen mast kell foznom ilyenkor: az egyiknek sonkat, a masiknak baranyt. Egyaltalan nem megterhelo dolog. En nagyon elvezem, annak ellenere, hogy egyikbe sem kostolok bele, mert egyaltalan nem eszunk “hust”. Magyarul, mindig van egy halas foetel is! Mivel anyosom tejerzekeny, ezert hetkoznap sem johet szoba, hogy a husos eteleket tejesekkel keverjem.
De kolbaszt egymagamban sohasem mernek kesziteni! Gyerekkori emlekeimbol meritve, a kolbasz/hurkakeszites mindig is egy tarsasagi esemeny volt!

jajaj, lééégyszi ne írd, hogy eszek, ez a könyvben is benne maradt, odarántja a tekintetet, és nem engedi máshová. :/ használd inkább az eszemet, mert ettől eltekintve nagyon választékosan írsz. 🙂

Na megint elő jött 🙂 A könyvnél is volt egy körünk a kiadóval és a korrektorral. A korrektor szerint teljesen helyes, mert ugye az igéknek van alanyi és tárgyas ragozása.Ha szomjas vagyok, akkor vizet iszok, de ha sietek akkor gyorsan megiszom a vizemet, és már indulok is.

Alanyi ragozással
iszok, iszol, iszik, iszunk, isztok, isznak
tárgyas ragozással:
iszom, iszod, issza, isszuk, isszátok, isszák

A tárgyasnál kell a határozott névelő a tárgy elé, “iszom a vizet, alanyinál vagy teszünk egy határozatlan névelőt, vagy nem “vizet iszok vagy iszok egy kávét”

Egyébként bevallom, hogy van amit rendszeresen rosszul használok, és sajnos néha le is írom, és nem is javítom, és az az egyenlőre. Ez szerintem űberciki, szégyenlem is, de az eszek mellett kiállok! 🙂

Nem szeretek ezzel érvelni, de annak idején ebből írtam a szakdolgozatomat, és eléggé beleástam magam a témába. Amit te írsz a határozott-határozatlan (vagy alanyos és tárgyas) ragozásról, az minden más igénél áll, de nem az ikesnél. Annak van egy ún. ikes ragozási paradigmája (ezt tehát egy harmadik, a fentiekkel egyenértékű ragozási forma), amit már csak pár igében, és azoknak sem minden számában és személyében használunk. Pl. ikesen az eszik E/3 felszólító módban ‘egyék’, de ez elég archaikus, senki nem használja. Vannak azonban olyan ikesek, amelyeket hagyományosan (még) ikes formában használunk, és szemet szúr, ha valaki nem az ikes ragozást alkalmazza, ilyen pl. az eszem, iszom, alszom, dolgozom, emlékszem stb. Persze a nyelv a nyelvhasználók által változik, és egy idővel ez a ragozás ki fog kopni a nyelvből (mert nincs többletjelentés adó funkciója, lásd leteszek valamit v. leteszem azt), de szép nyelvi hagyomány, és jó, ha mint ilyet, ápoljuk azzal, hogy használjuk. Ne haragudj a terjengősségért, és az ide nem illő kommentért, továbbra is fenntartom, hogy az írásaid nagyon jók, és folytasd, amíg tudod. 🙂

@Fuszeres Eszter: Még egy utolsó trollkodást engedj meg! Teljesen más ezt élőszóban használni, vagy egy viszonylag kötetlenebb műfajban (blog), írásban használni, mint egy könyvben benne hagyni. A korrektort és a szerkesztőt innen üdvözlöm, hogy támadási felületet biztosítottak (az amúgy kifogástalan és gyönyörű kivitelű könyvednek) egy ilyen nyelvtanbuzi, kötekedő nyelvésznek. 🙁 Pont azért korrektor ő, hogy az ilyenektől megvédjen, ne tegyen ki ennek. És még egyszer elnézést az offért. <3

Vélemény, hozzászólás?