Szezonja van! Epres sajttorta

Epres sajttortánál aktuálisabb desszertet nehezen tudtam volna készíteni mostanság, ez ugyanis nem földieperből, hanem a fáról szüretelhető társából készült. Csodálatos angol neve van, mulberry. Tényleg gyönyörű a hangzása… Találtam is egy csomó találatot rá a gugliban, és akkor látom, hogy az angolszászok pitét sütnek belőle. De valahogy nem tetszettek a receptek.
Ha fordítva csinálom, és a mulberry szót szeretném magyarra fordítani, akkor viszont kitalálják nekem, hogy szederfa az eperfám! Hogy legyek így okos?
Hát, szederfáról életemben nem hallottam, de kiderült, hogy tájékozatlan vagyok, ugyanis a Magyar Néprajzi lexikon szerint eperfa a Tiszántúlon, de szederfa a Dunántúlon.
Leszaladtam a térre, és szedtem fél kiló epret. Pár dolog megvilágosodott előttem, miközben szüreteltem a gyümölcsöt:
Bármit teszek, a kezem úgy fog kinézni, mint óvodás koromban.
Az eper potyog, puha, és nyomot hagy. Igen, az ember homlokán is.
Csak fekete ruházatban érdemes nekikezdeni a projektnek.
Nem mondom, hogy húzzon gumicsizmát, aki eperszedésre adja a fejét, de a strandpapucs határozottan rossz választás, ugyanis a fa alja tele van eperrel, ami könnyen begurul lábújjhegyen állás közben a papucsba, és elég nehéz a sorokról lesikálni.
Ha valaki ennek ellenére nekiáll a sütésnek, nem fog csalódni az eredményben, megígérem.
Hozzávalók:
50 dkg eper
25 dkg túró
1 tojás
2 doboz Philadelphia sajtkrém
1 citrom héja és leve
3 lap zselatin
2+1+2 ek cukor
2 dl tejszín
20 dkg liszt
9 dkg vaj
2 ek jéghideg víz
A lisztet a kockákra vágott vajjal, és 1 ek cukorral a késes robotgépbe tettem, és az egészet betettem egy órára a mélyhűtőbe. Mikor kivettem, gyorsan összedolgoztam a géppel, és hozzáadtam a jéghideg vizet. Gyorsan becsomagoltam fóliába, és betettem a hűtőbe egy órára. Kinyújtottam 3-4 mm vastag körré, akkorává, hogy a piteforma oldalát is eltakarja, és belefektettem egy kilisztezett piteformába. Sütőpapírt fektettem a közepébe, teleszórtam babbal (más hüvelyes is jó) és 180 fokra előmelegített sütőben 10 percig sütöttem.
Kiborítottam belőle a babot, és megtöltöttem a túróval, amit elkevertem két ek cukorral, és egy tojással. Rászórtam 30 dekányi megmosott epret, és visszatoltam a sütőbe negyed órára.
Hagytam teljesen kihűlni.
Közben a maradék epret összetörtem, hozzáadtam 2 ek cukrot, a citrom héját, és levét, és pár percig forraltam. Leszűrtem, és át is passzíroztam egy szűrőn. A lébe beáztattam a zselatinlapokat, majd addig melegítettem, amíg felolvadt.
Kemény habbá vertem a tejszínhabot, összekevertem a sajtkémekkel, és óvatosan hozzácsurgattam a lehűlt, de még folyékony eperlét. Nem kevertem homogén állagúra, csak úgy márványosan hagytam. Külön nem cukroztam.
Ráhalmoztam a pitére, és két órára behűtöttem.
Leírva sokkal bonyolultabb, mint elkészíteni.