
Most éppen eperöntettel készült, de szoktam vaníliaöntettel, vaníliafagyival, és prézlivel is. Szeretem mandulába, vagy durvára darált, pirított dióba, mogyoróba forgatni, valahogy kellemes kontrasztot alkot a puha túróval.
Hozzávalók:
50 dkg tehéntúró
3 tojás szétválasztva
12 dkg búzadara (a durumbúza darája sokkal jobb erre a célra, mint a sima)
3 ek cukor
1 csipet só
10 dkg szárazon megpirított mandula
50 dkg eper
1,5 vörösbor
1 kk fahéj
1/2 citrom reszelt héja
A grízt összekeverem a cukorral, a túróval, sóval, és a tojások sárgájával. Egy éjszakára hűtőbe teszem pihenni. Másnap keményre verem a habot, és óvatosan a túrós masszához keverem. diónyi gombócokat formálok belőle, és forró, de nem nagylángon lobogó, enyhén sós vízben kifőzőm. Nem szabad egyszerre túl sokat a vízbe tenni, mert nagyon lehűti azt. miután feljött a víz színére, még egy percig főzőm, és kiszedem. Beleforgatom a mandulaforgácsba.
Közben a megtisztított epret negyedekre vágom, és a fahéjjal, citromhéjával addig főzöm, amíg besűrűsödik. Ráöntöm a bort, és újra besűrítem. Szerintem cukor nem kell hozzá, de ez ízlés kérdése. Télen készíthető eper helyett lekvárból is.

12 hozzászólás a(z) “Túrógombóc vörösboros eperöntettel” című bejegyzéshez
köszönöm Gyöngyi, várlak szeretettel! 🙂
“Eszmeletlenek”a receptjeid,vegigzongoraztam oket,a pavlov-i reflex beindult kemenyen.Azt hiszem,ide meg ellatogatok maskor is.Flodnit meg soha nem ettem,de 2 nap szabadsagot kiveszek es elkeszitem:)
Udvozollek:Gyongyi
Egy sokadik variáció, mert én is nagyon szeretem: a G-Portálon Alíz konyhájában van egy sült túrógombóc. Dara helyett zsemlemorzsa van benne és cukros, tojásos tejföllel van leöntve, így sül. Nagyon finom!
Már hivatkozási pont vagy a családban: a “Fűszeres ezt így készíti” stb. anyu és a húgom is olvassa a blogodat, nagyszerű ötleteket merítünk! Ráadásul mi is ismertük a Nagycsarnokkal szemközti hentesüzlet (amely ma Burger King)falán a malacrajzot 🙂
Edit, nagyon örülök, hogy előbújtál a fa mögül! 🙂
Kedves Eszter, én eddig csak “kukkoló” voltam és számtalan recepted kipróbálója, finomabbnál-finomabb mind és abban is egyetértek veled amit általában a gasztronómiáról, főzésről, háztartásról, családi életről gondolsz. De a túrógombóc miatt muszáj írnom, mivel legkedvesebb csemegém és ez a recept hmmmmm…ma ki KELL próbálnom!
Málna, ez tényleg vicces! 🙂
Ani, nem szabad. Én egy hónapja elhetároztam, hogy nem megyek bele ilyenekbe, nem olvasok ilyesmit, és kész. Nem ér annyit.
Figyelj, Eszter, ezúttal elvetetted a sulykot.
Ez már egyszerűen nem ér.
😀
Mennyivel kellemesebb mandulaszeletkéket nézegetni, mint a fasisztaveszély vagy nem kapcsán diszkussziókat folytatni Nagy-Magyarország hívekkel.
Jaj, ez így vacsora után tiszta merénylet! Imádom!
Eszter! Én is pont ma csináltam ilyent! Csak az enyémet zabpehely borítja. És blogoltam is, ráadásul a gasztro.blogon éppen egymás alá-fölé kerültünk. Micsoda véletlen 🙂
Nagyon egyszerű, és elronthatatlan, mert így biztosan nem fő szét a gombóc, és tojás se kell bele.
Nagyon sűrű tejbegrízt kell főzni, és azt elkeverni kb. azonos mennyiségű túróval, majd vizes kézzel formázni. ezt is lehet a végén morzsába hempergetni, stb.
Irnál bővebben erről a tejbegríz, túrógombóc módszerről?