Olaj

A helyzet: hanukai szokás, hogy olajos ételeket eszünk, mert ezzel is emlékezünk a hanukai csodára: amikor a makkabeusok felszabadították Jeruzsálemet, s a megtisztított Szentélyben meg akarták gyújtani az örök lámpást, a menórát, csupán egy napra való olajat találtak, noha új, megszentelt olaj készítése nyolc napig tartott volna. A kis korsó cseppnyi olaja azonban csodálatos módon nyolc napon át égett, amíg új, szentelt olajat tudtak sajtolni

Nem. A megoldás: az én megoldásom, hogy olyan ételeket készítek, amelyek “téli ételek”, olajat is tartalmazak, de nem gusztustalanul csöpögősek, nem olajgejlek.
Íme a pompás és gyors lencseleves receptem:

Kell hozzá: lencse, hagyma, fokhagyma, répa, olivaolaj, só, balzsamecet, babérlevél

1. Áztatni nem szükséges a lencsét: helyette kis olivaolajat felhevítek egy lábosban és rádobom a felkockázazott hagymát, a vékonyra szeletelt fokhagymát és a megmosott lencsét. Folytonosan kevergetve üvegesre fonnyasztom a hagymát, illetve megpirítom picit a lencsét.

2. Rátöltöm a vizet (úgy, hogy ellepje), beledobom a répát és teszek a főzővízbe sót, babérleveleket, balzsamecetet.

3. Kb. fél óra múlva kész a lencseleves.
Natúr joghurttal és indiai nan kenyérrel tálalva a legfinomabb.

És hogy mióta macho dolog férfi létre főzni?

Hát, legalább 30 éve.

Ez volt a 200. poszt a Fűszer és Lélek zsidó blogon. 🙂