Kategóriák
Egyéb kategória

Internet a XVIII. században

Ez egy előre megírt poszt…

Nagyon érdekes cikk jelent meg a Szombatban, be is másolom ide (köszi fiúk!). A belzi haszidok használhatják ugyanis újabban az internetet, igaz erős megkötések, és szűrés mellett. Nincsenek lengén öltözött nőcskék, vagy másként gondolkodás, ne adj I-ten, társkeresés csak úgy a vakvilágba! Végül is így sem tud beszivárogni hozzájuk a XXI. század. 150 site nem túl sokat mutat a gettón kívüli életből, de előbb utóbb ott is lesz olyan fiatal aki feltöri a tűzfalat. Lesz is nagy csodálkozás.

Néha tényleg elgondolkozom, hogy miért is nevezik Magyarországon a Chabad Lubavich-ot ultra ortodoxnak, de mindegy. Pedig mindenkinek van korlátlan internet előfizetése…

És persze dicsekszem egy kicsit, mert a szombat is megdicsért minket.

“Július elején a belzi haszidok bejelentették, hogy híveik ezentúl használhatják az Internetet. (Belz – Gur után – a második legnagyobb haszid közösség Izraelben.) Ez komoly fordulat, hiszen a többi ultra-ortodox csoport még nem oldotta fel a tilalmat, náluk az Internet még mindig tiltott gyümölcs.
A belzi rabbi A kulcsmondat: „meg kell élnünk valamiből”. A korszerű technika használata akkor megengedett, ha az a megélhetéshez feltétlenül szükséges. Ám az Intereneten sok minden megtalálható a pornográfiától a hittagadásig. Minél több fiatal belzi barangol szabadon a hálón, annál nagyobb a veszély, hogy gyengülnek a közösség – korlátozásokra és tiltásokra épülő – tartópillérei.Mi a megoldás? Természetesen a cenzúra. A belziek barangolhatnak ugyan, csak nem szabadon. Képviselőik szerződést írtak alá egy Rimon nevű izraeli internetes céggel, amely szerint a különféle előfizetők csak a számukra engedélyezett szintig juthatnak el.
Nők nélkül A Rimon az Internetet jelenleg három szintre bontja. Nőkről készült kép egyikre sem kerülhet be. Ugyanígy kiszűrik azokat a tudományos honlapokat, amelyek véleménye nem kóser, azaz – enyhén szólva – nem azonosul a belziek világnézetével.
A Natir elnevezésű – legszigorúbban cenzúrázott – szinten csak 150 honlap hozzáférhető, amelyek többsége az üzleti világgal kapcsolatos. A képek eltávolítása után szabad olvasni a Haaretz című napilap internetes cikkeit és elérhetők az egyetemek honlapjai is. Viszont tilosak más ultra-ortodox szekták honlapjai, különösképpen a belziek legnagyobb versenytársainak számító szatmári haszidoké. Tilos a Hyde Park nevű honlap, ahol szabadon lehet bírálni az ultra-ortodox szektákat és azok vezetőit. Tilosak az olyan ismeretségi hálózatok, mint az NRG és az Ynet. Tilos a vallásos feminista Kolech honlapja, de a Tóra és a Talmud oldalait kommentáló honlapok is (a belzi vezetők jobban szeretik, ha a közösség tagjai könyvekből tanulnak).
A belzi vezetők bizottságot hoztak létre, amelynek egy-egy tagja minden nap átvizsgálja, hogy előző nap a közösség tagjai milyen honlapokat látogattak meg, és dönt arról, hogy a honlapot jóváhagyja-e, vagy letiltatja. Ezen kívül bármely haszid felhívatja a bizottságot és kérheti egy-egy, általa nem kósernek tartott honlap letiltatását.Otthon tilosA guri haszidok egyszerűbben jártak el: minden tagukkal aláírattak egy papírt, miszerint lemondanak az Internet használatáról. A londoni ultra-ortodox közösség egy harmadik utat válaszott: az Internet otthon tilos, viszont a közösség kóser Internet-kávéházakat nyitott, hiszen a tagoknak meg kell élniük valamiből.Lehet, hogy a közeljövőben a guriak is követni fogják a belziek példáját és ők is kapcsolatba lépnek a Rimon céggel.”

4 hozzászólás a(z) “Internet a XVIII. században” című bejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?