
Különösen nem úgy, hogy a recept Skóciából származik, és Lila Füge tanulta Martin Wishart, michelin csillagos séftől, én pedig kicsit átdolgoztam azután, hogy megkóstolhattam az eredeti recept szerint készültet csütörtök este egy jó kis gasztroblogger túltengéses vacsora keretében. Különlegessége a kecskesajton kívül az, hogy nem főzni kell, hanem kevés olajon megsütni.
A vacsorán bárányragut tálaltunk mellé, ami magában is annyira ízletes fogás volt, hogy szerintem a gnocchi egyszerűen nem tudott érvényesülni mellette. Remélem, a bárányreceptet majd felteszi Lila Füge, mert érdemes elkészíteni, különösen most, hogy “tombol” a bárányszezon!
Az eredeti recept szerint kemény kecskesajtot kellett volna használnom, de nálunk a kisboltban semmilyen kecskesajt nem kapható, a Tesco parkolójából pedig gyorsan kifordultunk, amikor megláttuk hogy hány ember gondolja úgy, hogy neki péntek délután kell a nagybevásárlást intéznie.
Van otthon egy “titkos” kecskesajt fegyverem, le se merem írni, hogy két és fél éve vásároltam. Csak mi esszük a családdal, igaz múltkor tettem a risotto-ba, de előbb megmutattam a vendégeimnek, elmondtam, hogy lassan három éve a hűtőben lakik, szorosan zárom nehogy elmásszon, és alkalmanként csak 1-1 kiskanálnyit teszek belőle az ételbe. Ez valami olyan tömény kecskesajt krém, amit még az Ínyesnél vettem az Őrségben, és azóta már csak maximum egy evőkanálnyi mennyiség maradt a doboz alján. Nem penészedett meg, nem avasodott, csupán kicsit erőteljesebb lett az íze és a szaga is. Nos, mindkettő olyan, minta egy egész kecskefarmot tartanék egy gyufás skatulyában, szó szerint brutális!
Ebből használtam egy kiskanálnyit, amivel harminc deka tehéntúrót túrbóztam fel. Olyan íze lett, mintha valamilyen nagyon jóféle kecskesajtot használtam volna.
Persze lehet a túrót magában is használni, vagy fele juhtúró, fele tehéntúró arányban. Szerintem a csak juhtúró nem biztos, hogy működik, mert nagyon-nagyon zsíros, valamivel mindenképp pótolni kell egy részét.

70 dkg lisztes burgonya
32 dkg tehéntúró
1 kk kecskesajt esszencia 🙂
2 tojás sárgája
13 dkg simaliszt
só
A krumplit héjában megsütöm sóágyon. Még melegen megpucolom, és a belsejéből kimérek 47 dkg-t. Az eredeti recept szerint egy kiló krumplit kén megsütni, de szerintem enyhe túlzás abból kimérni 47 dekát, a többit pedig nem felhasználni, mert egyszerűen nincs annyi veszteség, akármilyen vastagon is ragad a héjára a krumpli.
Még melegen áttörtem, hozzákevertem a túrót, sajtot, tojások sárgáját, lisztet és sót. Összegyúrtam, majd hengert formáztam belőle, felszeleteltem, és Dávid fiam segítségével villával megformáztuk.
Nagyon kevés olívaolajon szép pirosra sütöttük.
Friss rozmaringgal hintettem meg, és kevés tejszínt locsoltam rá, borsoztam.
Még melegen áttörtem, hozzákevertem a túrót, sajtot, tojások sárgáját, lisztet és sót. Összegyúrtam, majd hengert formáztam belőle, felszeleteltem, és Dávid fiam segítségével villával megformáztuk.
Nagyon kevés olívaolajon szép pirosra sütöttük.
Friss rozmaringgal hintettem meg, és kevés tejszínt locsoltam rá, borsoztam.

15 hozzászólás a(z) “Gnocchi sütve” című bejegyzéshez
Szia!
A napokban kezdtem el nezni az oldalad es nagyon megtetszett ez a gnocchi 🙂
Meg is csinaltam ma, nagyon finom lett, en nagymamam hazi keszitesu kecsketurojat hasznaltam benne 🙂 bar nem volt belole 32 dkg csak 15 de igy is nagyon finom lett:)
Viszont lenne egy kerdesem…
Azert elegge kezdo vagyok a konyhaban es meg nem merem le jol az adagokat, igy maradt vissza teszta… Azt hany napig tarolhatom a hutoben? Vagy esetleg le is fagyaszthatom?
Koszonom,
Udv, V. Agi
Szuperfinom ez a nudli, de a whiskyparfé, az volt a legdurvább! 🙂
Anna
..aha! Nálunk is van még kb. 20dkg Búzás úr káprázatosan ízletes "tömegpusztító" kecskesajt esszenciájából. Alig több, mint gyűszőnyit kapott belőle öcsém és két barátom is, és kibontása után megrázó élményben volt részük: beszámolóik szerint a sajtkrém tiszteletet parancsoló "odőrje" levitte a fejüket… Ezek után némi (5 x-ös mennyiségű) igazi vajjal szelídítették, majd másnap repetáért kunyeráltak nálam…
De édes ez a gyerek! Nagyon komolyan veszi. 🙂
Ez milyen jó! Kipróbálom bár a kecskesajtot nem nagyon kedvelem.
Üdv
medvedr
Hohó, mégis csak lesz program a tavaszra – Ínyesék!
Jaj, az a bárányragu recept… kérlek, fűzd meg Fügét!
Eszter,
Alig várom, h Dávid megtanuljon írni én meg olvasni tőle..:-))
zp
A túró jó ötlet. Érdemes észrevenni, hogy a gnocchihoz a burgonya nem főzve, hanem sütve(!) készült. Így az igazi!
Ezt is! ki kell próbálnom! 🙂 Nekem is vagy egy Dávidom otthon (23 éves), de csak az étkezés idejére lehet becsábítani a konyhába, aztán meg alig lehet kituszkolni… 🙂
A bárány zseniális volt, és valóban, a nudli nem tudott vele versenyezni, de én rutinosan hagytam ket nudlit a vegere, hogy naturban megkostoljam:) finom volt!
H
De édes, hogy koncentrál 🙂
Viszont mekkora ötlet
Hát, ez már valóban a megosztó sajt kategória 🙂
Még mindig van abból a sajtkrémből? Úristen! Az már két éve is brutál volt, mi is vettünk amikor írtad, de vajjal keverve eg fél év alatt elfogyott. Ennyire pikáns sajtot még soha nem ettem, a férjem utálta, mi szerettük a lányokkal.
Hú, ez nagyon jól néz ki! És Dáci milyen cuki, ahogy a konyhában segít! 🙂
puszi,
j
A kemény kecske- vagy juhsajtot néha összezárom egy hétre valami jobb francia brie-vel, picit puhul tőle és az ízéből is átvesz. Előfordult hogy elfeledkeztem kettősük egymás iránti odaadásáról és (cam)emberes penészköpenye lett a kecskesajtnak (amit persze levágtam róla), isteni finom omlós lett belül.