Kategóriák
Egyéb kategória

UP: a ‘magyar’ már inkább antimárka

Nagyon jó cikk jelent meg a NOL-on Uj Péter tollából. Minden szavával egyet kell értsek. Sajnos.

– Nagyon finom a paradicsom, magyar – mondja a zöldséges csaj, udvarias-egyetértő mosolyt erőltetek az arcomra, persze, finom. Messziről látom, hogy a holland klón: szép fényes és vastag, élénkpiros héj, ha kirakják a standra, két hét múlva is ilyen szép, egészséges, mosolygós, fényes lesz, íze viszont semmi.
Magyar paradicsomként csak ilyet kapni, legyen fürtös, dobozos, bármilyen, csak ez van hiperben, kisközértben, zöldségesnél, piacon, mindenhol. Egy-két kistermelő kockáztat meg szezonban, eldugott piacsarkokban, biopiacokon másfélét, magánnyomozóval kell kerestetni.
Magyar almát is vettem, meg magyar eper is volt, magyar retek, magyar fokhagyma. Így első blikkre valami szimpatikus patriotizmusként is értékelhetnénk ezt a spontán zöldségmarketinget, az ország büszke a zöldségeire, igen ám, de a magyarként árult zöldek és gyümölcsök tízből kilencszer ugyanolyan silány minőségűek, mint a filléres gagyiimport. A magyar paradicsom inkább már antimárka, és a magyar almával sem jártam jobban: ízetlen szemét volt az is.
Akkor miféle patriotizmus ez? Csak úgy lejáratjuk, előre megfontoltan, nyereségvágyból a magyar jelzőt? Mert ha a magyar paradicsom, a magyar alma, a magyar retek átalában pocsék, akkor a magyar mivel egyenlő ebben a képletben?

Tovább az eredeti cikkre

28 hozzászólás a(z) “UP: a ‘magyar’ már inkább antimárka” című bejegyzéshez

Off: nem kell ehhez palánta, ha elülteted a boltban vett chili magját, az is nagyon szép növényeket fog hozni. Tapasztalatból mondom 🙂
Bár tény, hogy ehhez már lehet, hogy picit késő van, de szerintem még nem vagy elkésve vele.

Nagyon fontosnak tartom én is megjegyezni, hogy Budapesten akar az illető UP jót venni akkor el van tévedve. Egyébként némi szándékos na ezt most lehúzom dolgot is kiérzek a cikkből. Ha valaki jót akar venni menjen legalább egy kicsit vidékre. Ha erre nem hajlandó fogja fel a kérdést mint a lakhelyével járó hátrányt. Én sem panaszkodok, hogy nem tudok vidéken metrózni vagy KFC-t enni. Nagybani piacról vártok nagymamám paradicsomát. Tudomásul kell venni, hogy túl sokan vannak a nagy Budapesten és kevés termelő "nagymama". Aki van az pedig nem rohangál Budapestre főleg nem UP úrnak a feneke alá tólni a jó vidéki árut. Megesszük mi 🙂

Ha Budapesten élnék, én is ilyeneket írnék. Ott tényleg nincs normális zöldség-gyümölcs.

De elég már a megyeszékhelyekre elmenni és hirtelen lesz mindenből ehető, finom és magyar. Kétségtelen, hogy nem feltétlenül a legnagyobb kereskedőktől vásárolok, hanem a megbúvó kicsiktől. Néhol még ehető marha is van…

(Azzal egyetértek, hogy a vevőkön múlik…)

Ilyenkor olyan szerencsésnek érzem magam, hogy szüleim viszonylag nagy kertet művelnek, és van ott minden, mi szem szájnak ingere. Most néztem, hogy eper is annyi lesz, hogy szinte ránk fog rohadni^^" Én szoktam szezonon kívül is vásárolni, mert pl jobban szeretem a paradicsomot a paprikánál. Ez van. Mit csináljak. Igénylem és kész. Azzal vígasztalom magam, hogy nem baj, pár hónap múlva gyönyörű lédús napérlelte paradicsomok hada lesz a kertben. Amúgy érdemes kipróbálni még lakásban is pár dolog nevelgetését. Pl. már 2. éve lesz így rengeteg chili paprikám. Igaz én kertben nevelem, de párom pl házban. Tavaly 1-2 szem magjából legalább 6-8 bokor thai chilim termett, idén 1 paprika magjából vagy 15 bokor habanerom lesz és még 2 db naga jolokia, amiből biztos teszek el, talán még eladásra is. A cikkel amúgy egyetértek, és a hozzászólások nagy részével is. Sajnos a piacokon egyre kevesebb a kendős öreg néni és a kalapos bácsi, akik tényleg a saját otthoni kevéske terményüket hozzák ki, és ha nem is olyan szépek, mint ami a többi árusnál van, de legalább biztos, hogy jobb íze van :)Az is sajnálatos, hogy ilyenekre is lassan már csak vidéken lehet rátalálni, mert ami tényleg jó és szép és magyar stb. az meg vagy méregdrága az előállítás miatt, vagy bio, ami ugye eleve drágább. De gondoljunk bele…A 3 gyermekes anyuka, aki neveli, iskoláztatja, ruháztatja, eteti őket jobb esetben nem egyedül, és még fizeti a lakás törlesztőrészleteit, az mit fog megvenni? A drágább, de jobb árut, vagy az olcsóbb hiperest? Azt hiszem tudjuk a szomorú választ. És megértem őket, én is ezt tenném.

én azért ismerek olyan termelőket is, ahol nem használnak gyorsítót.
az eper is finom tud lenni csak azért mert fóliás. az importnál legalábbis sokkal jobb, szerintem!
a bio piacon is nagyon jó minőségű zöldséget lehet kapni, és nem minden sokkal drágább, mint egy normál piacon (főleg nem nyáron)
zs

én azért ismerek olyan termelőket is, ahol nem használnak gyorsítót.
az eper is finom tud lenni csak azért mert fóliás. az importnál legalábbis sokkal jobb, szerintem!
a bio piacon is nagyon jó minőségű zöldséget lehet kapni, és nem minden sokkal drágább, mint egy normál piacon (főleg nem nyáron)
zs

Vetőmagokkal kapcsolatosan fontos dolog, hogy amelyiken rajta áll a megnevezés mellett az F1 jelzés, az hibrid, abból nem lehet magot fogni. Egyébként az én személyes tapasztalatom, hogy a drágának kikiáltott külföldi magok csomagolásában általában jóval több mag van, tehát nem biztos, hogy az a drága.
A magyar érett paradicsomokról pedig csak annyit szeretnék megjegyezni, hogy biztos forrásból tudom (termelőtől), hogy azokat bizony érésgyorsítóval permetezik be, hogy egyszerre lehessen szüretelni.

Úgy látszik, nálunk tényleg magyar fóliás paradicsomot árulnak a piacon, mert amit most vettem – idén először – az már paradicsom-ízű is. Össze sem lehet hasonlítani a TÉNYLEG magyar fóliás és a TÉYNLEG spanyol, olasz, stb. fóliás paradicsomot. Egyik sem az igazi persze, de a legalább beérni hagyott magyar messzemessze jobb, mint külföldi seízű társai.
Épp ma mondta egy árus akitől csilipaprika-palántákat vettem, hogy azért adja ilyen drágán a palántákat, mert holland magot kénytelen venni és elképesztő ára van. Kérdeztem, miért nem tesz el a termésből magot? Azt mondta, hogy pl. a pfefferoni paprika csak első éven az, ami. Utána összeporzódik és már nem kosszarv. A kígyóuborka detto. Csak első éven szép egyenes, másodjára már vastagabb a héja, és tekeredik, és sokkal inkább hajlamos a keseredésre. És ez sok fajtával így van.
A baj az szerintem, hogy tényleg a vásárlók miatt tűnnek el a régi fajták, mivel azok nem olyan "látványosak". Meg egyformák. Meg szépek.
(Hát nem tudom. Van egy hölgy, én mindig tőle veszem a kígyóuborkát, pedig az övé girbe-gurba. És szerintem az íze is "uborkásabb".)

Paradicsommal, paprikával el vagyok kényeztetve, nálunk nagyon finomakat lehet venni a piacon termelőktől. És ezt minden más zöldségre-gyümölcsre elmondhatom. (Sőt! Olyan is van, ami sehol máshol az országban nincs: kerekrépa frissen és savanyítottan is.)

Ráadásul vasárnaponként van az egyik templomkertben egy igazi őstermelői piac is, a másik piac mellett. Emellett van egy egyesület is, amelyik összefogja a biogazdákat, őstermelőket és boltjuk is van. Szóval nálunk úgy tűnik, sokkal jobb a helyzet, mint Pesten, vagy az ország más részein.

Elég sok "őrült" ember van körülöttem, akik egyszerűen kiléptek ebből a modern civilizációnak titulált őrületből és vettek egy parasztházat, nagy telekkel és másképp élnek – úgy, ahogy jó nekik, és örömüket lelik benne. És ez ragályos! 🙂

Chiliinek teljesen igaza van, én most két napja ültettem ki a palántákat és tényleg max. 6 hétig volt szezonja az egyébként szenzációs paradicsomnak, amit már tavaly is ültettünk. Tavaly cukkini, padlizsán és paradicsom volt a kertben, most- reményeim szerint – emellett sütőtök, fejtőbab, uborka és mángold is lesz és teszek egy kísérletet dinnyére is. Kíváncsian várom, aki teheti, ne hagyja ki a kertészkedést, igaz, hogy sok a meló vele, de mikor a totyogós gyerekem kétpofára tömi a vegyszermentes paradicsomot, mindig arra jutok, hogy megéri.

Lehet, hogy ezért megköveztek, de (bármennyire is szezonalitás-hívő vagyok) én azért megértem azokat, akik mostanság pl. epres ételeket készítenek. Szerintem kell tudni különbséget tenni aközött, hogy valaki folyamatosan szezonon kívül vásárol és télvíz idején görögdinnyézik 🙂 meg aközött, hogy valaki már annyira várja a nyári ízeket, hogy megpróbálkozik a mostani eperrel tudván, hogy az nem szabadföldi és még nem is lesz az igazai az íze. Alapvetően nálam is a szezonális zöldségek mentek/mennek, volt medvehagyma minden mennyiségben, spárga spárgával, újkrumpli stb., de én is vagyok annyira gyarló, hogy megvegyek egy-két tál epret míg eljön az igazi szezonja, mert hosszúnak éreztem a telet, esős a tavasz és ki vagyok éhezve egy falat nyárra, ha még kevéssé ízes is.

Látom mások is hasonlóan vélekednek, mint én. Én is csodálkoztam a sokfelé feltűnő epres recepteken, és az "ez már magyar" felbuzdulásokon, de ha kimegyek a kertembe, ott még csak virágzik az eper, épp csak zöldülnek az apró szemek. Sokan talán nem is tudják már, hogy mikor van a valódi, szabadföldi epernek szezonja. Paradicsomot is termeszetek, de még a palántázóban vannak, nálunk csak fagyosszentek után kerül ki a földbe, és az az igazság, hogy a szabadföldi paradicsom valódi szezonja sem több sokkal 6 hétnél a mi éghajlatunkon.
A többi alapanyaggal pedig én úgy vagyok, hogy a számomra indokoltnál nehézkesebb a beszerzése, akkor nem loholok utánna. Nem azért nincs bárány vagy borjú az étlapunkon, mert ne szeretnénk, hanem mert egész egyszerűen nem jutok hozzá.

egyetértek azzal, hogy ez leginkább a vásárlókon múlik, bár azt gondolom, ha lassan is de talán változni kezd a dolog, és egyre többen keresik a hazait. (naiv vagyok?)
én jelenleg Angliában lakom, itt abszolút pozitív jelző, ha valami brit, óriási betűkkel van feltüntetve mindenhol… előbb utóbb talán eljutunk mi is idáig.
ja, és évszaktól függetlenül minden hónapban egy bőröndnyi MAGYAR zöldséggel jövök vissza, mert azoknak valóban van íze! foghagyma, fehérrépa, paprika, nyáron a paradicsom, a gyümölcs….
bonca

A jobb minőség mindenben drágább. A magyar vevők nemigen fizetik meg a minőségi árut. Példa erre a szabadtartásos baromfi is. A szezonalitásról írtak is nagyon igazak. Az is igaz, hogy a genetika is beszűkült. ezelőtt 30-40 évvel sokkal több helyi/táj fajta volt mint manapság. A magyar és más termelők döntően ugyanazt a fajtát tartják pld baromfiból, mert azt lehet a legolcsóbban termelni.Ami ettől kicsit eltérő helyi jellegű azt szélesebb körben nem fizetik meg. Talán a helyi piacra termeléssel ez változhat. Remélem így lesz!
Üdv:medvedr

Nagyon sok igazság van ebben. Sokat kellene fejlődni minőség terén. Szerencsére én szoktam finom paradicsomot kapni : ) Epret pedig már veszek kb három hete és az első adag kivételével mindegyiknek jó volt az íze, már azok is fóliásak voltak. Lehet szerencsém volt? : ))
Egyébként aki mindennap főz és minden nap mást szeretne annak igen nehéz télen csak szezonális dolgokat készíteni. Tehát én azért megértem, hogy néhol szerepelnek padlizsános ételek 😉

Részben én is egyetértek, és külön öröm, hogy lorien megemlíti a gasztroblogokon is tobzódó antiszezonalitást. Már most tele epres receptekkel a net, pedig a mostani eper, igaz magyar, még messze nem az a zamatos, ami két-három hét múlva lesz. Hát, egye akinek ez is ízlik 🙂

És a másik kiegészítés: nagy különbséget tapasztalok a budapesti és a vidéki piacok között az áru minőségét illetően. Jó példa erre a paradicsom, vidéken szezonban MINDIG kapok finomat, zamatosat, Pesten szezonban is elvétve. Talán azért, mert vidéken sokan termelnek is a kertben, őket nem lehet átvágni a műparadicsom ízével, akármilyen nemzetiszín szalaggal hirdetik is.
Almát is nagyon jókat lehet kapni vidéki termelőktől. De ez nyilván utánajárást igényel, és a pesti emberek nehezen mozdulnak ki emiatt. Sajnos.

Szeretnék én is hozzászólni a bejegyzéshez. Ez egy nagyon-nagyon összetett kérdés, előre elnézést kérek a fejtegetésemért. A kiindulási pontot kellene figyelembe venni: nem belföldi piacra termelünk elsősorban! Sajnálatos, de ez van. Magyarország zöldség- és gyümölcsfogyasztása (kg/fő/év) mélyen alatta van a Nyugati országok fogyasztási szokásainak. Tehát a magyar termelők áruikat elsősorban nem itthon adják el. A külföldi piac meghatároz bizonyos fajtákat legyen az zöldség, vagy gyümölcs, amit piacaik fogadnak. Szigorú szabályozás van erre. Ezért nincs például "fekete" héjú dinnye. Ezért fontos a pultontarthatóság, stb. DE! A magyar paradicsomot – akkor is, ha külföldre megy – éretten szedik le, vagy szalmasárgán, míg Ausztriában és Németországban zölden, s a kamionban érlelik meg. Magyarországon azért szedik szinte teljesen éretten, vagy tesznek közé teljesen érett paradicsomot is, mert az érett termés maga is bocsát ki etilént, ami megszínezi a többi, kevésbé érett árut (tehát, nem vegyszerznek). Természetesen nem lesz olyan íze, mintha végig a tövön nőtt volna, de annyira vacak sem lesz, mint nyugati társai. Ezzel nem azt mondom, hogy a magyar primőr jó ízű, de ha télen is enni akarunk, akkor inkábba magyart. Szabadföldön kizárólag konzerv paradicsomot termesztenek – ami szerintem ízletesebb – de azt általában 1-2 szedéssel takarítják be, s géppel teszik. A kézi munkaerő megfizethetetlen. (Ezen is vitatkozhatnánk)A régi almafajtáink nagy része nem volt eltartható, ezért váltott a kertészeti ágazat. Igen, ilyen az íze.. Kevés.. vagy alig.. de nem belföldi piacra szánják. A többi zöldségről- gyümölcsről nem is beszélek. Mit tehetünk mi? Azt, fogyasztóként minél többet fogyasztunk, illetve nem engedjük meg, hogy a piacon, hiperben mindenféle fertőzött, rohadt sz*t tesznek elénk. Amig az átlagfogyasztó megvesz mindent, addig nem befolyásolhatjuk a piacot, s így a termelést sem. Nos, nem szoktam ilyesfajta fejtegetésekbe bocsátkozni, s még egyszer elnézést kérek.. De tudomásul kell venni, amig nem MI vagyunk az elsődleges fogyasztók, s nem követeljük meg a minőséget, addig ez lesz. A termelőnek is meg kell élnie valamiből.
Szép napot!
Ui: ha paradicsomot termeszt valaki, mindig legyen a tövön/fürtön egy darab érett paradicsom is. Így gyorsabban beérik a tövön lévő többi termés 🙂

Sziasztok!
A cikkel és a kiegészítő kommenttel is egyetértek, de azért azt se felejtsük el, hogy vannak olyan zöldségek/gyümölcsök, amiket elvileg egész évben jó minőségben kellene tudnunk beszerezni, hiszen termesztéstől/tartástól/tárolástól függően ugyan, de elvileg folyamatosan "szezonjuk van" (még ha ez így erős kifejezés is). Ilyen pl. a fokhagyma, a vöröshagyma, egyes burgonya- és almafélék stb. Ezekből mindig megvan a tavaszi/nyári friss, de ha jó minőségű és eltartható, akkor kellene hogy legyen télálló alma, eltehető hagyma, pincében egy telet kihúzó burgonya stb. És sajnos sem frissen termő szezonjában, sem pedig elthetető/tárolható idejében nem kapni finomat egyikből sem. Vagy legalábbis csak nagyon komoly utánajárással.

Én is epeömlést kapok ettől a fajta "magyarozástól", ugyanis ez nem az áru minőségét jelzi, hanem a vevő politikai hovatartozását, az eladó nyilvánvaló eladni akarását bárkinek. Sajnos, akit nem úgy érdekel a "magyar" áru megvétele, az hazaáruló és a nyugati nagytőke kiszolgálója. Pedig én is azt szeretném, ha ez a minőségről és a bizalomról szólna. Viszont, megmondom őszintén, ha minőségről van szó, nekem mindegy, hogy honnan jön az áru. A pénzemért kapjam az elvárt színvonalat.
Magyar terméket meg elég nehézkes előállítani, ugyanis a vetőmagok nagyon nagy része egyáltalán nem kis hazánkból származik, hanem Hollandiából. Az is jó esetben, mert legalább ellenőrzött cucc.
Sajnos nagyon régen elmúlt az az idő, amikor Magyarország terítette a vetőmagot. Pedig igazán jó biznisz.

Igazság szerint ezt az egész kérdést tényleg csak úgy lehetne megoldani, ha vesszük a fáradságot és konkrétan olyan emberektől veszünk alapanyagot, akik a kertjükből árulnak. Nyilván így sem lehet tökéletes ellenőrzés alatt tartani mindent, mit vet, mivel permetez, mivel etet, de nagyobb esély van a minőségi árura, ugyanis tudjuk, hol lakik.:)

Igazad van abban, Eszter, hogy jó almát rendkívül nehéz beszerezni. Nem télállók, nem jó az ízük.
Nekem az uutóbbi időben a krumplival is ez a gondom.

A magyar áruk vásárlása kapcsán ketté kell választani a dolgot.
Sajnos igaz a rossz, tucatminőségű áruk dömpingje. Ennek sok oka van a vetőmagpiacon egyeduralkodó fajtáktól (cégektől), a tészeen szocializálódott termelői szemléleten át a felvásárlók igényeiig.
A másik oldala a mezőgazdasági munkahelyek – elsősorban a kis- és középgazdaságok – fennmaradása. Nem leszek népszerű, de ha vevőként nem invesztálunk abba, hogy ezek esélye megmaradjon, nem lesz olyan termelői kör, akikből kiforrhatnak azok az igényesek, akik hajlandók kiszolgálni a minőséget megkövetelők szűk kasztját.
Láttunk már jó példákat is, pl. krumpliban, de még nem ez a jellemző. A módját én se tudom, de valahogy el kéne jusson az információ a termelőkhöz, hogy lenne másra is igény. Még ez se jellemző, és az eddigi zajos próbálkozások csúfos véget értek. 🙁

Részben egyetértek, részben nem. Rászoktunk arra, hogy télen-nyáron mindig van primőr áru. Paradicsom, paprika, szamóca, barack, kutyafüle. Pedig NINCS. Jó példa, hetek óta van már szamóca a piacon, de aki abból vesz, megérdemli, mert még mindig olyan mint a gumi, íze semmi. Az, amelyinek majd jó íze lesz, csak kb. a jövő héten jelenik meg, és még az is fóliás. Mindent a maga szezonjában kell megvenni, akkor jó eséllyel azt kapjuk, amit várunk. Ezeket a tényeket még a bloggerek sem veszik tudomásul, mintha egy másik bolygón élnének. Név nélkül említem, de sajnos még a felkapottabb, "mértékadónak" nevezett blogokon is látni olyat, hogy márciusban-áprilisban padlizsános ételt készítenek, áprilisban szamócáznak, stb., sorolhatnám tovább. Nem megfelelő alapanyag abban az időszakban.

Persze az is igaz, hogy ma már nagyítóval kell keresni a jó minőségű termékeket. Eleve, termelők alig vannak a piacokon, csak őstermelői igazolványos viszonteladók, legalább egy évet el kell tölteni rendszeres vásárlóként, hogy felfedezzük, megismerjük az ilyen "ritka madarakat". Mert jellemzően onnan ismerni csak fel őket, hogy fehér holló ül a standjukon. De azért még vannak. Sajnos ők sem minden esetben a legjobb fajtát termelik az adott terményből, mert egyrészt nincs is rá igény, a hagyományos régi fajták esetleg munkaigényesebbek is, amit aztán az átlagvevő pláne nem fizet meg. Es hát sokszor a megfelelő vetőmag beszerzése is nehézkes. Szóval bonyolult dolgok ezek, de én nem sütném rá az ilyen vagy olyan bélyeget.

Sajnos teljesen igaza van UP-nek. De az az igazság, hogy csak gasztroblogokat olvasva tűnik úgy az embernek, hogy ez sok embert érdekel, mert az az igazság, hogy az életben senki nem foglalkozik ezzel a témvál. Nagyon szűk az a réteg, akiket érdekel az amit megesznek, vagy akár a saját egészségük!

Vélemény, hozzászólás?