<a “=”” href=”http://archive.fuszereslelek.hu/wp-content/uploads/2020/09/panyola_3.jpg” imageanchor=”1″>

-Mit főztél?
-Csimbókot fetával.
-Ez nem csimbók, hanem görcs. Gyakran van nálunk görcsleves.
-Dehogy görcs, kötött tészta!
-A kötött tészta urizálás, szatyornak hívják.
-De ez, amit te csináltál, hogy is mondjam, hogy meg ne bántsalak… Furcsa, na!
Panyolán beszélgettünk, és amikor a helyiek és a környező települések lakói meglátták amit főztem igencsak felszaladt a szemöldökük. Aztán aki volt olyan bátor, hogy megkóstolta, és túllépett azon, hogy csimbókot eddig csak levesnek evett, az visszajött és kért még egy tányérral. Hamarabb elfogyott, mint a sólet, vagy a szintén helyi specialitásnak számító aszalt szilva leves.
<a “=”” href=”http://archive.fuszereslelek.hu/wp-content/uploads/2020/09/panyola.jpg” imageanchor=”1″>

Zsuzsa kérése volt, hogy kicsit gondoljuk már át a helyi szatmári ízeket.
Izgalmas volt a feladat, ugyanis szatmári konyha tényleg létezik, szemben mondjuk a Tokaj-hegyaljaival, ami gyakorlatilag nincs. Vannak igazi specialitások, amik csak ott jellemzőek, és valóban főzik is őket.
Könnyű dolgom volt, a kötött tészta, vagyis a csimbók valahogy adta magát, hogy főétellé avanzsáljon. Először paradicsomos szószban és sajtban gondolkodtam, annyira könnyű volt meghúzni a párhuzamot a csimbók és a tortellini között, de amikor Erdőbényén megszedtem az éves szurokfű adagomat, valahogy ugrott a paradicsom víziója, és valami hagymás-tejfölös sejlett fel helyette.
Így született a fetás csimbók, amiben igencsak keveredtek az országrészek és országok.
A kötött tészta helyi, szatmári specialitás, a szurokfűt Tokaj-hegyalján szedtem, a fetát Zsuzsa vette hozzá Törökországban, a füstölt paprika a tetejéről Szíriából származik, de az egész recept a török mantira hajaz.
Jó volt 🙂
<a “=”” href=”http://archive.fuszereslelek.hu/wp-content/uploads/2020/09/panyola_2.jpg” imageanchor=”1″>

Hozzávalók:
1 kg kész csimbók, más néven kötött tészta
10 dkg libazsír
2+1 fej hagyma
2 gerezd fokhagyma
1 kk köménymag
5 dl tejföl
1 kk füstölt paprika
1 kk pirospaprika
1 kk őrölt bors
1 kk nagyszemű tengeri só
1 kk chili
1 dl olívaolaj
szurokfű
feta
A csimbókot sós vízben kifőzzük. Közben megpirítjuk a köménymagot, majd a libazsíron megfonnyasztjuk a karikára vágott hagymát és a fokhagymát, végül ebbe szedjük a kifőtt tésztát.
A maradék hagymát apró kockákra vágjuk, és a tejfölhöz keverjük.
A fűszeres olajhoz összekeverjük a fűszereket az olajjal.
Tálalásnál a tésztára tejfölt kanalazunk, erre fetát morzsolunk, majd erre csurgatjuk a fűszeres olajat, végül erre szórjuk a szárított szurokfüvet.
Panyoláról és a Panyolafesztről később, részletesen!
<a “=”” href=”http://archive.fuszereslelek.hu/wp-content/uploads/2020/09/panyola_1.jpg” imageanchor=”1″>

9 hozzászólás a(z) “Csimbók fetával” című bejegyzéshez
Á, igen:) Ezer bocsánat nem láttam a szememtől. Nagyon jól hangzik, ki fogom próbálni!
Mindegy minek nevezzük, nagyon fincsi volt… tele hassal is repetáztunk 🙂
Én kóstoltam a sóletet is, szilvalevest és a csimbókot is mindhárom remek volt!
Egyetek csimbókot bátran!
És végre kiderült a fűszer neve, amit elfelejtettem megkérdezni:-)
A szurokfüvet mire/mibe használod még?
én ettem belőle!! tényleg nagyon finom volt.
A csimbók az más néven a kötött tészta, be van linkelve a posztban a receptje.
Nagyon kíváncsivá tettél, csak sajnos fogalmam sincs, mi az a csimbók???? Hogyan készül? El tudnád esetleg nekem árulni, mert nagyon szívesen megkóstolnám!
Ez a Túr.
A csimbók pedig finom 🙂
De gyönyörű az a második kép! Milyen folyó?
Csimbókot csak akkor ennék, ha te főzted. Különben nem hangzik túl jól 🙂