Kategóriák
Egyéb kategória

A nő, aki nem aggódik

Máshogy édes, mint a karamell.
Annyira szerettétek legutóbbi sikersztorit itt a blogon, hogy úgy döntöttem, rendszeressé teszem a sikeres, bátor és boldog emberek bemutatását, különös tekintettel a gasztronómiához is kötődő nőkre. Folytassuk egy nővel a Wekerléről, aki januártól hivatalosan munkanélküli, de már alakul a vállalkozás, és különben is, komolyan elhiszi valaki, hogy létezik négygyerekes munkanélküli édesanya?! Naugye…
Ez a történet most róla szól, és a karamellségekről.

Három éve, kaptam egy levelet, Baksa Anna írta. Arról szólt, hogy bár mi nem ismerjük egymást személyesen, de úgy érzi, sokat kapott tőlem a blogon keresztül, – ettől teljesen meghatódtam – és arra gondolt, hogy ő is adna valamit. Méghozzá egy polinéz masszázst, mert ő masszőr.
Ez a bejegyzés most nem a masszázsról fog szólni, mert mint kiderült, abból igazán megélni nem lehet. Nem csodálkozom, egy óra alatt annyit dolgozott Anna, hogy végig úgy éreztem, mintha ketten lettek volna a szobában rajtam kívül. A szemem csukva volt, úgyhogy vagy valóban két nő masszírozott végig, vagy Annának négy keze van. Dolgozott ő mindennel, a kezével, az alkarjával, közben táncolt, én pedig annyira ellazultam, mint utoljára gyerekkoromban. Tudni kell, hogy bár nem vagyok autista, nehezen viselem idegen emberek érintését. Tulajdonképpen csak a szüleim, a férjem és gyerekem érhet hozzám. Ezt mindig a három hónapos inkubátorkezelésnek tudom be, amivel életem első negyedévében meg kellett küzdenem, aztán vagy így van vagy nem. Nem vagyok én ehhez az intenzív érintéscunamihoz hozzászokva, meg kell tanulni elfogadni az ilyen ajándékot, ami után tényleg kicserélődik az ember egy napra legalább. Elképesztő élmény. Föld felett járás, és vigyorgás.

Annáról tudni kell, hogy ha valakire igaz ez a kis vicces grafika, akkor az ő.

Egyedül neveli négy gyerekét, de nem aggódik semmin, úgy döntött, olyan még soha nem volt, hogy ne lett volna valahogy, úgyhogy az élet nem áll meg, az élet nem omlik össze, az élet megy tovább. És ha már így van, akkor az élet legyen jó és legyen szép. És Annának az.
Ősszel egyszercsak kiírta a fésznukra, hogy karamellségeket gyárt, mert meg kell gyógyítania a köhögő torokfájós gyerekeit. Aztán olyan lelkesedés támadt a poszt körül, hogy elkészültek a kóstoló adagok is a barátoknak. Amikor karácsony előtt találkoztunk, épp megszűnt a munkahelye, de mosolyogva mondta, hogy nem probléma, karamellségekkel fogja megmenteni Budapest lakosságát a téli nyavalyáktól, tavaszra elindítja vállalkozását. Addig a barátok élvezhetik a selymes, vajas-tejszínes karamellek elképesztő ízét.

Nagymama krémjei:
– fahéj-narancs
– szegfűszeg-narancs
– gesztenye
– aszalt szilva-fahéj

Köhögéscsillapítók:
– citrom-eukaliptusz
– levendula-citrom
– kakukkfű-eukaliptusz
– menta

Kelet kincsei:
– gyömbér-citrom
– chili
– rózsabors
– rózsavíz

18+ :
– barackpálinka
– kökény-vodka
– kávé-whiskey

Kaptam is belőle egy nagy csomag kóstolót, minden ízből egy-egy üvegcsével. Három nap alatt elnyalogattuk, és csak azért tartott ilyen sokáig, mert erős önmérsékletet tanúsítottunk.
Kívánom, hogy szárnyaljon a vállalkozás, de csak annyira, hogy a masszázs megmaradjon mellékállásnak!
És most ti is megkóstolhatjátok ezt a rengeteg féle karamellséget, mert Anna megajándékozza az egyik szerencsés olvasót egy szuper-csomag karamellség kóstolóval.

Lájkoljátok a bejegyzést, holnap este onnan sorsolunk ki valakit, akire én legalábbis nagyon irigy leszek 🙂

 

63 hozzászólás a(z) “A nő, aki nem aggódik” című bejegyzéshez

Ez az egész sztori annyira valódi, hogy az már fáj…vagy inkább örömmel és reménységgel tölt el, hogy egyedül, négy gyerekkel, munka nélkül is van tovább, csak ne essünk össze (vagy ne tartson sokáig), mint egy szárnyaszegett kismadár. Van ív, amit még be lehet repülni! Köszönöm, hogy olvashattam és tiszta szívből gratulálok “a nőnek, aki nem aggódik”! :)))

Gratulálok a hölgynek és örülök, hogy így feltudott emelkedni abból a gondolatból, ami először érte.

@hirokin: Senkit sem jelentenek fel, azért ha valamihez ért.
Te is elmehetsz tolmácsnak, akárhova ha beszéled a nyelvet és nincs vizsgád belőle.
Ma már a gyakorlat a lényeg és nem pedig a papírok.

Ha pl. értesz a divathoz és varrsz ruhákat és még szépek is, akkor teljesen legaálisan eladhatod a ruháikat, bármelyik butiknak.

Ha értesz a cipőjavításhoz, kulcsmásoláshoz, vagy netán egy nehezebbet mondok szerszámkészítéshez.
Teljesen legálisan csinálhatod.

Az egész vállalkozás alapja a tőke, nem pedig a papír.

Lehetsz pincér Franciaországban, Angliában, sőt Tirolban is (Ausztria) és nem piszkálnak azért, vagy jelentenek fel, mert nincs papírod, a munka amit kiadsz a kezedből az legyen jó és megbízható.

A semmiből építhetsz fel vállalkozást is!

Csak tőke, elképzelés és cél, majd a való életben megvalósítás.
De még tőke sem, kell, ha megbízható és elfogadható a vállalkozási tervezeted akkor még mikrohitelt is ad a bank rá.

ÖTLET és MEGVALÓSÍTÁS.

Amit elképzelsz a minden napjaidban, az fog veled történni, ha szép dolgokról és kellemes érzésekről beszélsz akkor azt kapod.

Ha csak panaszkodsz, akkor azt fogod kapni.

Csak kitértem, nem személyeskedtem a mondandómban.

Szép és kellemes napot kívánok!

Én is drukkolok neki, de nem lesz könnyű dolga, ha legálisan akarja folytatni ezt a tevékenységet, túl sokan fognak az útjába állni.

Mi annak idején biosütiket szerettünk volna gyártani,forgalmazni, de túl rögös és drága út vezetett volna a célhoz, így inkább letettünk róla.

@hirokin: @polly graph: neten árulhatja paypalra, amit hozzárendelhet bármilyen (jó esetben külföldi) bankkártyához. Site-on fel kell tüntetni hogy mennyi vissza nem térítendő kölcsönt vagy adományt szeretne kapni a termékeiért, amit ajándékba ad a segítségért cserébe – hoppáhoppá, egyből nem pénzért árulja. Aztán postafiókos címről küldi ki a csomagot. Nem árusítja, és nem kötelező őt és a gyerekeit anyagilag támogatni – ha mégis akkor választhatsz ajándékot a repertoárból. Így gondolom én.

Fel lehet jelenteni, bárkit fel lehet bármiért – egy ideig úgy tűnik hogy ingyen van és jajdejó buli feljelentgetni, aztán később kiderül hogy bebukja a feljelentő a bizonyítási fázist és fizetheti a költséget. Plusznak kaphat a nyakába polgári pert zaklatásért, elég könnyen megoldható.

Amúgy ez a magyar balfaszság, nem?
Valaki kijön egy ötlettel, az embereknek tetszik, de olyan marhaságoknak kellene megfelelni és annyi adót meg járulékot fizetni, hogy aztán az ötletelő nem csinál végül semmit… És akkor a Mercédesznek emberenként képesek vagyunk odaadni 8 misit…

Szóval hajrá! hajrá! Előre az útvesztőben! Sok kicsi mégiscsak sokra megy!

Ez nagyon tetszik, amúgy a nagymamám is mindig ezt mondta, hogy úgy még soha nem volt, hogy ne lett volna valahogy, és hozzátette: Isten mindig megsegít… és úgy is volt, tényleg mindig megsegítette, szóval, hajrá!

@JC: “Csak tőke, elképzelés és cél, majd a való életben megvalósítás.
De még tőke sem, kell, ha megbízható és elfogadható a vállalkozási tervezeted akkor még mikrohitelt is ad a bank rá.

ÖTLET és MEGVALÓSÍTÁS.”

Meg egy ország, ahol nem nemzeti sport vagy 200 évre visszamenőleg, hogy kiröhögik vagy kikergetik akinek ötlete volna, aztán meg lehet örömködni a gyufa, golyóstoll, porlasztó vagy inzulintapaszon, hogy nagy magyar találmány … ami más országokat gazdagított. Itt minden újítás szúrja egyből mindenki szemét, még aljas konkurencia sem kell, hogy keresztbe tegye a pumpát a bicikli küllők közé. ott van erre a feljelentgetős társadalom, meg a végletekig bürokratikus, havonta új értelmetlen rendeleteket hozó (majd visszavonó) cinikus hatalom. Ja meg a megfizethetetlen járulékok. Ha a hölgynek van esze, akkor hivatalosan szlovák vagy osztrák céget, vállalkozást csinál …

remélem, sikerül neki! hajrá!

én 44 éves vagyok, december 31-el hagytam ott az állásomat, mert már nagyon utáltam.
sokan elképedtek, hogy a mai világban… meg a te korodban…nem fogsz egyhamar újat találni.
meg se hallom őket. nem akarok másik megalázó, vérszívó multihoz menni dolgozni.
saját vállalkozást indítok, azt akarom csinálni, amihez értek. szintén élelmiszerrel kapcsolatos, de babonából csak akkor beszélek róla, ha sikerült.
csak arra fogok gondolni, hogy sikerülni fog!
Csak azzal szabad foglalkozni, ami brutálisan érdekel, különben nem fog menni!!!

@Zka: Ha jól látom hiányzik belőle jó sok végzettség fajta. Nekem kereskedő/vállalkozóim van, mert anno kitalálták, hogy csak olyannal lehetsz boltvezető. kemény egy évig volt a rendelet, amíg a tök véletlenül törvényalkotói érdekeltségű félnőtoktatasi cégek hülyére keresték magukat ezzel. érdekes módon előtte és utána is kétszer annyi volt az óraszáma és hossza. Azzal gyakorlatilag csak a vendéglátós és élelmiszer eladói esik ki, és rajta sincs.

A magam részéről nagyon örülnék, ha sikeres lenne a vállalkozása! Csak így tovább!

Egy ötlet keresztülvitele nem is annyira dokumentum kérdés. Inkább mentalitás. Mert ott kezdődik, hogy az összes családtagod, barátod elmondja, milyen hülye vagy, csak veszíthetsz rajta, nem érdemes próbálkozni mert… és itt ezernyi indokot tudnak mondani. Alig lesz ember, aki azt mondja majd: gratulálok, vágj bele, dolgozz érte, hátha sikeres leszel! Mert ugye a legtöbben azt nézik, mi miért NEM MEGY, nem pedig azt, HOGYAN lehet megoldani.

Aztán megpróbálnak majd lebeszélni, a józan észre hivatkozva, végül, ha ez sem hat, és még akkor is képes vagy embernek érezni magad, amikor az egész környezeted köpköd rád, akkor irigykedni kezdenek. Mert van, aki kilép a börtönajtón, ha nyitott ajtót talál.

Én még elég fiatal vagyok, de sokszor találkoztam már a drága magyarok ezen mentalitásával.
Bizony, a magyarok jó része csak ahhoz ért, hogy másokat lehúzzon és letaposson, de a saját testvéreinek motiválásához és bátorításához nem. Sokszor voltam már én hülye, és kaptam meg, hogy úgysem fog sikerülni. Pedig de. Akármibe kezdünk, sikeres lesz, ha a Jóisten megáldja.

Csatlakozom az előttem szóló jó kívánságokhoz! Én kóstoltam az egyik karamellát, és nagyon bejött. Épp én is küszködtem a köhögéssel, nagyon jól jött. Ezúton is köszönöm barátnőmnek, Györgyinek, akitől kaptam! 😀
És már le is adtam a rendelést.

@baliquez: Természetesen. Mert a marha nagy magyar öntudatunk nem engedi, hogy önkritikát gyakoroljunk. Pedig kevés ilyen nemzet él a világon rajtunk kívül, ahol egymás segítése helyett egymás tönkretételére törekszenek.
A magyarok elég sok statisztika szerint a világ legpesszimistább népsége, akik rosszabbul élik meg a saját helyzetüket, mint Szomália lakossága… Tény, hogy szerintünk minden rossz, és sose lesz jobb. Ezért ne is próbálkozzon senki.

Levédette már a találmányi hivatalban?
Van olyan műhelye amely az ANTSZ kritériumainak megfelel?
Mi lesz, ha egy anyuka úgy ítéli meg, hogy a házilag készült termék miatt lett hasmenése az ő porontyának, és sikítozva megy feljelenteni őt a rendőrségre? Azonnal megvonják a 28ezer forintos szociális segélyét, és a négy gyerek a nevelő intézetben találja magát.
Jó lenne egy édesipari céggel hasznosítási szerződést kötni hivatalosan, mert ez az út nagyon csúszós lehet…

@hirokin:

Igen, és az ANTSZ is érdeklődni fog a gyártás helyszínét és körülményeit illetően.

Az meg a következő kérdés, hogy NEM hirdetheti “gyógyhatású” készítményként a termékét, tehát NEM ajánlhatja köhögéscsillapításra, stb.

És a táplálékkiegészítő meghatározás sem illik rá. Legfeljebb valami édesség lehet, de akkor meg kell felelnie valamilyen OÉTI előírásnak ahhoz, hogy forgalmazhassa.

Úgyhogy csak óvatosan az efféle sikersztorikkal.

Ne legyetek már ilyen fosok! Örülni kell hogy van benne akarat, tenni vágyás, és nem siránkozik. Jó ötlete van azzal tudjuk segíteni ha vásárolunk tőle, és nem a sok csili vili bigyókat a patikából aranyáron hanem kézművest, és tisztességes áron. Mert valahogy azért haszonnak is kellene lenni a végén.Legyen már egyszer optimista és pozitív a hozzá állásotok valamihez. Bízzunk benne, ezt igazán meg előlegezhetjük neki!

@baliquez: én egyébként nem feljelentőkre gondoltam. Mi az ÁNTSZ-t kerestük meg és érdeklődtünk, milyen feltételei vannak egy ilyen üzletnek.

Otthon szerettünk volna dolgozni, persze megfelelve a higiéniai stb feltételeknek és vállalva pl. egy olyan konyha kialakítását, mely megfelelt volna az ÁNTSZ igényeinek.

De a hatóság igényeinek tényleg lehetetlen volt megfelelni, szó szerint kiröhögtek minket. Én erre gondoltam.

Egyébként éltem külföldön és ott tapasztaltam, hogy hasonló tevékenység otthon is végezhető, mikor erre hivatkoztam, a járványügyiek röhögésben törtek ki, mondván, hogy én ezt biztos filmeken láttam.

Nos, ennyi.

De emlékszem arra is, amikor a Friderikusz showban szerepelt valami kecskesajtárus, aki sikerrel vitte az üzletét, aztán az adás után lecsapott rá a hatóság.

Félre ne érts, én a cikkben szereplő nővel vagyok, nem ellene!

Jaj, ne legyünk már vészmadarak. A hölgy nagyon ügyes és talpraesett. Az sem zavarna, ha gerilla módon terjesztené a karamelljeit, és azok hallomás útján találnák meg az újabb vevőiket. Vagy már így is csinálja? 😉
Inkább szurkoljunk neki, és hunyjunk szemet afölött, hogy mennyi szabályt szeg meg.
Gondoljatok bele, egyedül 4 gyereket nevel! Inkább csöndes és cinkos támogatásra mint akadékoskodásra van szüksége.

@Zka:

9. pont: vegyipar
Tevékenység: Gyógynövényipari termékek előállítása
Végzettség: Drog- és toxikológiai technikus

Szerintem csak addig nem sért valamilyen előírást, amíg a recepteket csereberéli, amiből mindenki a saját felelősségére kotyvaszt.

@Gamma Leonis:

Nem a vészmadárkodásról szól a történet.

Te tényleg megvennél a netről, vagy a piacon semmiféle hivatalos engedéllyel nem rendelkező ISMERETLEN embertől bármilyen, nem eredeti gyári csomagolású élelmiszert, és megetetnéd a gyerekeddel?

Eszem megáll.

@Mária: Nem eredeti csomagolás? Látott már kegyed termelői mézet? Házi joghurtot? Házi szalámit és virslit? Kézműves csokit? Csomagoláshoz meg csak hozzá való gépek és eszközök kellenek.
És az “ismert” márkákról mennyire biztonsággal tudjuk elmondani, hogy az van a termékben ami rá van írva? ugye, hogy csak bizalom kérdése?

@Mária: “Az meg a következő kérdés, hogy NEM hirdetheti “gyógyhatású” készítményként a termékét, tehát NEM ajánlhatja köhögéscsillapításra, stb.”

Akkor az összes ilyesmire árult cukorka például nem is létezik? Élén a Halls cukorra, Negroval, Fishermans Friends-el és a többivel?

@Kompli:

A termelői mézen rajta KELL lenni a termelő nevének és az engedélye számának. Aki nem úgy árul, az törvényt sért.

A házi joghurt, szalámi, virsli előállításához is engedély kell. Még a saját termelésű tej forgalmazásához.

A csomagolás meg abból a szempontból fontos, hogy nagyon pontosan elő van írva, milyen információkat kell tartalmaznia az élelmiszerek csomagolásának.

Ne legyünk már ennyire bociszemű naívak. Pláne ebben az országban, ahol nemzeti sport a másik ember megkárosítása.

@Kompli:

A cukorkák egyrészt engedélyezett élelmiszerek, tehát a gyártó vállalja a minőségükre a garanciát, és ha a vásárló úgy véli, hogy nem azt kapta, amit a reklámban ígértek, vagy úgy véli, hogy megbetegedett a terméktől, akkor tudja, kihez fordulhat.

Másrészt a légúttisztító cukorkák reklámjaiban soha nem mondják, hogy EL FOG MÚLNI a köhögésed és az orrdugulásod a cukorkától.

@Leonce:
“Ismeretlen eredtű termékek a hipermarketekben vannak.”

A multik bevizsgáltatják az árut, mert nagy égés egy országosan, vagy európában terített élelmiszert bevonni, ha gáz van. Van pénzük laborra.
A piaci Mari néni salátájáról mit tudsz? Lehet, hogy marékszámra szórta rá a volt tsz méregraktárából kikerült akármit, amit csak a szakképzett agramónus adagolhatna, ha lenne.
Láttam én már teherautónyi pirosító vegyszerezett paradicsomot másnap piacra vinni, aminek a lebomlási ideje egy hét.
A gazda csak legyintett. -Jó az a városinak…
Az unokának külön ágyásban termeli, szigorúan messze, vegyszermentes földben a kajának valót.

@uni1002:

Ennél is van durvább.

A nyáron történt, hogy egy itthon jól ismert ostyagyártó vállalkozás, aminek mindig minden engedélye rendben volt, és nagyon népszerűek voltak a termékei, nem csak itthon, hanem külföldön is, azért került a csőd szélére, mert az egyik beszállítója fuzáriummal szennyezett búzából őrölt lisztet szállított.

A termékeit persze azonnal le kellett szedetnie az összes polcról, pedig a maga részéről mindent a legnagyobb körültekintéssel csinált, kivéve azt, hogy minden egyes beszállított tételt külön is bevizsgáltasson fuzárium toxinra és egyéb méreganyagokra.

Nem vitattam fentiek szükségességét, azt vitattam, hogy ne lehetne beszerezni az engedélyeket és ráírni a csomagolásra amit kell.

A fenti sztori meg remélem nem a B betűs cégről szólt, kár lenne értük.

Egy ilyen vállalkozás akkor életképes, ha a szabályok-előírások betartásával és az adók megfizetésével is az!

Jelenleg, csak egy hatalmas KOCKÁZAT, sok százezres netán milliós büntetések kilátásával.

Aztán ha beüt a baj, akkor persze mindenki hibás é genyó lesz kivéve azt aki tojt a szabályokra …ugye?!

Szóval itt volna az ideje, lépni a legalitás felé, mielőtt gond lesz. Főleg, hogy immár a sikersztori gyártó elkúrta dolgot és közhírré tette az illegális ténykedést…

@Mária:
Pár éve 50 tonna magyar friss zöld salátát tartóztattak le, mert csak az 50x-es vegyszer tartalmat találták benne, ráadásul egy az eu-ban betiltott fajtából.
Az egész tételt egy multi láncnak szánták.
Szerencse hogy a jövendő forgalmazó időben bevizsgáltatta.

Szerintem sem a rosszindulatot kell keresni azok mögött a hozzászólások mögött, amik a legális háttérről szólnak. Ha minden oké, akkor hajrá, legyen sikeres és gazdagodjon meg.
De ha nem és aztán jön “az ebben az országban semmit sem lehet csinálni” sirám, akkor meg kell jegyezzem, hogy én és még jópáran a játékszabályok nagy részét betartva igyekszünk a felszínen maradni, akármekkora marhaságok is azok. Inkább csak jóindulatú megjegyzések ezek, mert egy vállalkozás működtetésénél a rossz forgatókönyvekre kell leginkább rákészülni, nem a jóra.
És ennyi. Ahogy mondottam fentebb, sok sikert kívánok minden bátor, ügyes, sikeres, saját erejéből sokra jutó embernek.

@hirokin: van sok végzett jogász Mo-on, egész “magasan”, van papírjuk, az életben pedig úgy bizonyítanak, hogy még egy egyszerű mondatot sem tudnak értelmezni. Tele van velük sajnos az összes állami cég. Inkább használhatnák a diplomát wc-papírnak, több haszna lenne.

@Barnamaci:

Valószínűleg olyan országban élsz, ahol lazább szabályok vonatkoznak azokra, akik csak a helybéli piacon, vagy meghatározott körzeten belül terítik az árujukat, és szigorúbb szabályoknak kell megfelelniük azoknak, akik országosan, vagy a neten, tehát akár külföldön is árulják a termékeiket.

Nálunk úgy tudom, egységesek a szabályok, de ha lenne is könnyítés a kizárólag a helybéli piacra dolgozóknak, a posztban említett gyártó akkor se számíthatna ezekre, tekintettel arra, hogy a neten is kínálja az édességet, amit gyárt.

@Mária: mivel fuzáriumjárvány volt ezért a magyar búzatermés legnagyobb része (!) Don-toxinos volt, ami nem volt fertőzött azt meg gyorsan eladták nyugatra aranyáron. Aki nem tejelt a hatóságnak eleget makulátlan dokumentért az pediglen torokra kapta a harcipennát. Márpedig épp vastagon fogott a ceruza, tekintettel a körülményekre. A nagyobb cégek importlisztet használtak és csendben benyelték a veszteséget. Ilyeneket hallottam én, aztán vagy igaz vagy nem.

Annyi biztos hogy aki barátságosan akart viselkedni a saját és családja májával kicsit befékezte a müzlifogyasztást.

@JC: Sajnos ez nem így van… ha hivatalosan akarsz tolmácsolni, például bíróságon, tolmácsigazolványt vagy a tolmács szakképesítést igazoló bizonyítványt kérnek. Egyéni vállalkozóként fel sem veheted a tevékenységi körök közé (ergo számlát sem tudsz róla kiadni), ha nincs meg ezek egyike. (Cég keretén belül végzett tevékenység esetén nem tudom pontosan, ez hogy van.) Más szakmák esetén sincs ez másként…

@Mária: teljesen egyetértek az összes hozzászólásoddal,magam is élelmiszerrel foglalkozom,dolgozom,a szigorú vagy legalábbis laikusnak szigorúnak tűnő élelmiszerbiztonsági technológiák,szabályok betartása és betartatása nem a véletlen műve,és nem is irigy (szak)emberek túlbuzgósága. Aki élelmiszerrel, emberi fogyasztásra szánt alapanyagokkal foglalkozik az bizony nagyon nem játék,legyen az cukorka vagy csirkepörkölt..
Nincs is itt min vitázni.
Jelen esetben úgy látom, és remélem helyesen is hogy: itt szó sincs illegális összekacsintós, sufnituning adok-veszekről, ez már egy régebb óta kialakult üzleti tevékenység.
A “négygyermekesegyedülállóanya”,pedig része a reklámnak / hype-nak (mégha tényleg így is van),legalábbis itt ezen az oldalon..

Remélem:)

Úgy gondolom itt jelen esetben

Nekem ebből a posztból valahogy az jön le, mikor a csóró portugál földmunkás feleségét autóbaleset éri, de mind a hat gyerekkel kivándorol Amerikába, elmegy porszívóügynöknek, másodállásban takarít, de nem sokkal később Clinton gazdasági tanácsadója lesz évi 800 ezer dollárért. És valahol az is, hogy a sok béna magyar falusi paraszt, aki örül, hogy a két gyereket feketén-kapálásból el tudja etetgetni, miért oly buta, hogy nem csinál sörfőzdét vagy miért nem tart 200 kecskét és gyárt kecskesajtot exportra. (bár van pedagógusi diplomája) Ehelyett bespájzolja tüzelőnek a kukoricacsuhét és elmegy nádat vágni, nyulat hajtani, krumplit szedni vagy ami van…

@kerdesek05: Messzebb 🙂 Jó helyen. De amúgy nem kell messzire menni, mert Ausztriában is lazábbak az elvárások papírügyben. Nekem is vannak papírjaim, aztán ahhoz nem konyítok mégsem, és van, amiről nincsen, mégis nagyon jó vagyok benne és azt csinálom 🙂 Senki nem kért róla “igazolást” 🙂

@Mária: Remélem, gyerekkorodban, amikor a kedves édesanyukád, aki a világra hozott téged, sütit sütött neked, akkor tőle is kértél közegészségügyi engedélyt meg minősítési tanúsítványt. De ha esetleg mégsem, akkor húzzál vissza a saját elcseszett blogodra, és ott oszd a rengeteg sok eszedet.

Ha a feltett kérdésedre akarnék válaszolni, akkor azt mondanám, hogy jónéhány, és már hónapokkal ezelőtt. De te nyilván nem erre vagy kíváncsi. Na figyelj, tanítok neked valamit: a hozzászólásom elején van egy olyan, hogy kukacMária, na arra rákattintasz, és máris megtudod, mire válaszoltam.

Nem, konkrétan arra gondolok, hogy ha a szomszéd Aranka néni átvisz neki egy üveggel a frissen eltett szilvakompótból, akkor azt Mária nyilván felháborodva utasítja vissza. Ugyebár.
Amúgy nála tipikus, hogy talál valamit, amiben akár még egy kis igaza is lehetne, de addig hergeli magát a témában, amíg végül már egészen hihetetlenül nagy baromságokat is képes leírni.

Persze, jogos.
De.

Itt csak annyi a csavar hogy “Aranka néni szilvakompótjai”(hogy értsd) PÉNZBE kerülnek, kvázi kereskedelmi forgalomban vannak, remélhetőleg (szerintem igen) a szükséges engedélyekkel együtt.
Ezen megy (ment)a “vita”

OK, te szakmabeli vagy, téged ez nyilván érdekel. Én más szakmában vagyok, a saját szakmám dolgai engem is sokkal jobban foglalkoztatnak, mint másokat…

De mivel én nem vagyok élelmiszeripari szakember, igen kevéssé érdekelnek a háttérdolgok, és ínyencként sokkal jobban érdekel maga a cucc 🙂 A hozzáállást meg csodálom.

És ha már a szakmák is szóbakerültek: kb. mindegy, hogy a fenti történet valós, vagy nagyon jól kitalált (én a valósra tippelek), lényeg az, hogy marketingszempontból nagyon jó. Namármost Mária marketingtanácsadónak képzeli magát, de ezt nem ismerte fel – vagy felismerte, és ciki neki, hogy egy amatőr lendületből ezerszer jobban csinálja, mint ő 🙂

@özv. Horvai Jolánné:
“Namármost Mária marketingtanácsadónak képzeli magát, de ezt nem ismerte fel – vagy felismerte, és ciki neki, hogy egy amatőr lendületből ezerszer jobban csinálja, mint ő 🙂 “

Tévedsz,itt most rohadtul nem erről van szó egyébként.Szerintem nem érted ezt az egészet,csak a régebbi vélt/valós sérelmeidet tetted közzé itt ezen a kajablogon,mert itt megtaláltad.Jóccakát

Vélemény, hozzászólás?