
“Nincs férfi nő nélkül, sem asszony férj nélkül, egyikük sem lehet Isten nélkül.” (Genesis Rábá 8:9.) Ez a Tórai idézet szinte mindent elmond a zsidók házassággal kapcsolatos hozzáállásukról. A férfinek nő kell, és fordítva is igaz.
Mivel a házasságon kívüli szex tilos, ezért a legkézenfekvőbb megoldás az együttlétre a házasság 🙂

A szertartást megelőző napon, rituális fürdőzésen vesznek részt a mikvében. Természetesen külön. Ezen a napon mindketten böjtölnek is, sőt már nem találkoztak egy hete (vagy vérmérsékletük szerint egy órája :-), de ortodoxoknál egy hete.)
A házasságkötés – niszuin – az eljegyzési “megállapodás” megvalósítása. A szertartást megelőzően a vőlegény aláírja a házassági szerződést – a ketubát -, amelyben kötelezi magát, hogy eltartja feleségét. (Ez a kedvencem!) A zsidó vallás szerint háromféleképpen lehet elvenni egy nőt: ékszer által megvenni (ez a gyűrű, de más is lehet, a lényeg, hogy a megfelelő értéke meglegyen.) Innen a név: vevő legény. Házasságlevéllel, vagy elhálással. Ez elég furcsa, de így van. Még ha polgárilag nem is ismerik el, és persze ma már nincs túl nagy jelentősége a dolognak, de a vallási előírás szerint így van. Persze azok a lányok, akik tartják a vallás előírásait szűzen mennek férjhez, nekik ilyen gondjaik nincsenek.

.הרי את מקודשת לי בטבעת זו כדת משה וישראל(Háré át m’kudeset li b’tábáát zo k’dát Mose v’Jiszráél.)”Ez által a gyűrű által légy nekem szentelt Mózes és Izrael törvénye szerint.” Ha a menyasszony elfogadja a gyűrűt, akkor beleegyezett az esküvőbe. A vőlegény ujjára nem kerül gyűrű. Két tanúnak is jelen kell lennie. Ezután a rabbi felolvassa a ketubát arámi, (majd magyar nyelven is). Az aláírt ketubát a vőlegény átadja a menyasszonynak, aki az átvétellel, beleegyezik a házasságba. Ezután elhangzik a hét áldás – sevá bráhot. Mindketten isznak a borból, de már nem a rabbi itat, hanem a „lassan férj”. Aztán lekerül a fátyol a menyasszonyról és a szertartás a pohártöréssel zárul. Ilyenkor a vőlegény egy nagyon értékes pohárkészlet darabját töri el, hogy valami hiányérzetünk legyen. Ennek az a lényege – mint minden zsidó ünnepnek -, hogy emlékeztessen bennünket arra, hogy nem mindig csak jó dolgok történnek az ember életében, hanem rosszak is. A kezdő házaspár ilyenkor arra gondol, hogy minden rosszban van valami jó is, pl. ezt az eltörött poharat tutira nem ők takarítják el. Persze a násznép hangos Mazl Tov kiáltozásban tör ki, és valóban mindenki nagyon boldog. Mint Darvas István rabbitól megtudtam, azért kell poharat törni, mert a vőlegénynek ilyenkor van lehetősége utoljára egy jó nagyot toppantani. (Persze ez csak vicc!)

Innentől kezdve a menet vérmérséklet kérdése: az ortodoxok nem táncikálnak „idegen” másneműekkel, ezért a férfiak külön részében mulatnak a helységnek, a neológok viszont jó kis tácos-zenés mulatságot csapnak. Mazl Tov mégegyszer!
10 hozzászólás a(z) “A zsidó esküvő” című bejegyzéshez
Hi there!!
Very interesting blog for me. I did add you to my blog, looking for hungarian recipes. I’m brazilian, married to a hungarian and living in San Jose, California. I don’t speak hungarian – just few words – but I ask my husband to translate de recipes. Congratulations for the nice blog!
Szia!
Nekem nagyon tetszik ez az esküvôi rituálé, egyszerre sejtelmes és ünnepi. Nekem a pohártörés a visszavonhatatlanságot jelképezi, noha tudjuk, hogy van lehetôség válásra, mégis szép az esküvôn hitet tenni amellett, hogy ez a végleges döntésünk.
Viszont valahol azt hallottam, hogy a mennyasszony haját talán az elhálás után levágják. A haj levágása a jegyessé válás esetén más kulturákban is ismert.
Igaz-e a hajvágás története, vagy csak afféle városi legenda?
Nagyon kedvelem a honlapod! 😀
Igen, azért mégiscsak takart az a szoknya.:-)
Nem szeretnék képet “arccal” feltenni, gondolom, ha ők szerették volna már fenn lenne a JP-n.
Premier plan-t Becherpignél láttam.
Bár majdnem igen-igen premier plánnak sikerült :), de aztán mégsem!
nagyon érdekes volt ezt végigolvasnom, mert így már értem a hátterét is annak amit látni szoktam pl. kedvenc filmemben a Hegedűs a háztetőn-ben….egyébként a nagyszüleim is zsidók voltak, igaz ők már nem tartották a zsidó hagyományokat.tanulok tőled-és nem csak recepteket-, ez jó! 🙂
Leglább egy premier plan fotó lehetne a mennyasszonyról, mert így csak sejthető, hogy tényleg olyan csudaszép 🙂
Szerinted? 🙂
Lubi?
Nem muszáj mindenkit ismerni 🙂
Nógrádi Bálint az. És persze Sarah, de ő nem látszik nagyon…
A Shadait még hátulról is felismerem, de kéne azt is tudnom, hogy ki az orti fickó?