Az újságokról

Zsúrkenyértől kaptam a kérdést, de nem leszek jó partner ebben a körkérdésben, ugyanis egyáltalán nem veszek gasztronómiai lapokat. Úgyhogy nem is nagyon tudom megválaszolni az ott feltett kérdéseket pontosan.
Sógorom egy olyan helyen dolgozott idáig, ahová az összes lap járt szinte. Ezeket ő nagyon rendesen hazahordta, és a női lapokat rendszeresen meg is kaptam hatalmas paksamétákban. Eleinte örültem neki, aztán egyre kevesebbet néztem át, a végén már csak a címlapra vetettem egy-egy pillantást. Pedig gyakorta volt benne mindenféle receptmagazin is, de komolyan mondom, újságonként átlagosan max. 0,5 hasznos cikket találtam. S nem azért, mert megjátszanám magam, hanem mert vagy külföldi, semmitmondó magazinokból átvett, értelmetlen receptek, vagy azért, mert egyszerűen rossz hozzávalókból készült rossz ételek.
De hogy valami értékelhetőt is írjak, megvan a kezdetektől 1993-ig az összes Magyar Konyha. Azok a régi számok mind nagyon értékesek számomra. Persze a receptek többsége már nagyon elavult, de több olyan írás van benne, ami most olvasva is nagyon érdekes, hasznos. Kíváncsi lennék, ilyen értékes írások miért nem születnek manapság. Vajon csak pénz kérdése, hogy nem fizetnek meg írni tudó embereket, vagy attól félnek, hogy úgysem olvassa el senki, hiszen az olvasni tudók már kihaltak?!
Mindegy, abbahagyom a morgást, és bevallom, hogy női lapok közül kedvelem a Nők Lapját, sőt, havonta többször is megveszem. Amikor terhes voltam néha megvettem a Kismama Magazint is, és az összes horror sztorit elolvastam a szülésről 🙂 A többi lap, amiért pénzt adok se nem főzőcskézős, se nem gasztró, és még csak nem is nőcis.
Folyamatosan nézem viszont a könyvesboltok polcait, hátha megjelenik valami olyan, amit érdemes megvennem. És sajnos komoly pénzeket utalok át az Amazonnak könyvekért (főleg szakácskönyvekért).