Apfelkugel (almakugli)

Gondolom, minden zsidó családnak megvan a maga kugli receptje. Almás, mazsolás, túrós, csak sima tészta kugli, krumpli, hagyma, stb. Köret, vagy főétel, mindegy, a kugli pont olyan jellegzetesen askenáz étel, mint a sólet.
Nálunk az alma kugli nem csak tésztával kevert gyümölcs, hanem külön kelt tészta burka is van. Nem tudom miért, talán csak a több munkáért :-), vagy a szombati kalácsból megmaradt tészta hasznosítására találták ki, mindenesetre a mi családunkban így hagyományozódik ez az étel anyáról lányára.
Az már csak az én külön hisztim, hogy szerintem a kugli nem jó spagettiből, csak cérnametéltből, vagy sima széles metéltből. Itt viszont komoly akadályba ütközik az ember lánya, ha nincs kedve házi tésztát gyúrni, ugyanis kóser tojásos tészta nem nagyon kapható. A tojásra meg nagyon oda kell figyelni, nehogy vércsepp legyen benne.
A kugli hidegen is finom, én is péntek délelőtt sütöttem, és csak szombat ebédre ettük, a gersli leves után.
Hozzávalók:
1,5 kg alma (megpucolva, kimagozva, 8 részre vágva)
1 nagy narancs leve
2 marék dió
15 szem aszalt szilva
Cukor
2 kk fahéj
1 kk őrölt szegfűszeg
20 dkg cérnametélt (megfőzve)
5 dkg mazsola
1 tojás
Olaj
1/4 adag kalácstészta
Az almát olajon a cukorral és a narancs levével, meg a fűszerekkel megpároltam. Egy szűrőkanálba öntöttem, felfogtam a levét. Kifőztem a tésztát, elkevertem a tojással, a mazsolával, és az alma levével. Az almához hozzákevertem a diót, és az aszalt szilvát. A kalácstésztát kerek lappá nyújtottam, 3-4 mm vastagra. Beleborítottam egy kiolajozott, kilisztezett piteformába, ráhalmoztam a tészta felét, arra az almát, majd a maradék tésztát. Körbevágtam a formából kilógó tésztát, a maradékból hosszú hengert sodortam, és megfontam. Ez került a kugli tetejére, némi kristálycukorral megszórva.
Ha nem eszünk húst ebédre, akkor érdemes vajjal készíteni, úgy még sokkal finomabb. (Persze, akinek nem fontos a kóser, az rögtön kezdheti vajjal.)