Kategóriák
Egyéb kategória

Bableves szerintem

Tegnap este az unokabátyámékat vártuk vacsorára, és arra gondoltam, hogy pótolom a múltkori rettenetes bablevest amit rendeltünk, és főzők egyet magunknak.
Be kell valljam, ez a tréfliség csúcsa. Öt literes lábosban főztem meg egy csülköt hozzá, belement még egy méteres remek csabai kolbász, és némi szárazbab. Annyi hús volt benne, hogy megállt benne a merőkanál. De hát így szeretjük. Jó sok tejföllel, erős paprikával, friss kenyérrel.
A receptet nem írom le, egyszerű Jókai bableves volt, jó fokhagymás rántással.
Én a férjemtől halottam először, hogy ők ecetes vízbe áztatnak hagymakarikát, és azt teszik a tányérba a bableveshez. Sajnos nem ő találta fel a spanyolviaszt, pedig tényleg azt gondolta, hogy igen. Akkor kezdtünk el gyanakodni, hogy mégsem, amikor egyszer Villányban a volt Havas étteremben szintén így hozták ki a bablevest. Azóta megtudtuk, hogy ez egy hagyomány. Tudja valaki, hogy honnan ered?

25 hozzászólás a(z) “Bableves szerintem” című bejegyzéshez

Ez megint nagyon guszta, Fűszer és Lélek! Nyami-nyami…
Én pogácsát vagy sörkiflit szoktam hozzá sütni (ez igaz a gulyáslevesre is, és minden tartalmasabb, gőzölgő tányérbavaló-nedűre).
Hagymakarikával viszont a sima mezei krumplifőzeléket, a babfőzeléket és a lencsefőzeléket szoktuk enni. (Kicsit besózva, és citromlevezve.)
Én sem ismertem honnan a szokás, nagyanyámtól tanultam. Azt mondta, hogy régen szegénység volt, kevés húst ettek, ezért hagymakarikákkal ették a főzelékeket. Isteni finom, nagyon szeretem így. És nálam is el szoktak csodálkozni rajta, ha vendégek vannak. Errefelé nem szokás.
Gratulálok a sikeredhez, élmény nálad “vendégségben lenni”. Minden nap megolvaslak, és minden alkalommal elbűvölsz.
Kitartást, erőt, egészséget, örömöt kívánok Neked a továbbiakhoz is.:-)
Szeretettel, duende.

A férjem szülei erdélyiek, ahol nemcsak a száraz bablevest, hanem a zöldbablevest is hagymával eszik. Folytatva a hagyományt, mi is jó sok lila- vagy zöldhagymát vágunk vagy harapunk mindkét fajta leves mellé. Jó pár éve meghívtuk az egyik házaspár barátainkat, és a hagyma láttán kicsit elcsodálkoztak, ők bizony lángossal eszik a bablevest, de nagyon meg voltak elégedve az erdélyi móddal. Legközelebb meghívtak minket, hogy viszonoznák a bablevesünket. Meglepetésünkre ők is bablevessel vártak minket,lángossal és hagymával. Merthogy ezt ők már így szokják.

A Fűszeres család nem téritő család. Ha valaki ezzel a szándékkal keres meg minket, először háromszor elküldjük. Aztán felhívjuk a figyelmét, hogy ha már egyszer Fűszeres lett, akkor ennek a terhét mindig magán kell viselnie. Ezentúl a társadalom Fűszereként tekint majd rá. A betérést rengeteg tanulás előzi meg, aztán nőknek megmerítkezés, a férfiaknak metélés. Jól gondold meg! 😉

:))) hat esztert, te most már teszter leszel. Hát igen nem egy tréfli kaja, de én is szeretem, sőt sózott hagymakarikával. Én annyit tudok a szokásról, hogy nagyanámy aki krakkóból került zágrábba, majd a szentistvánparkig meg sem állt, mesélte, hogy ez egy horvát szokás és ami a legjobb, még hús levesbe is ettük tészta helyett, csak akkor nem volt ecetezve. Igazán a lila hagyma a jó.
Akkor látom ma már bableves lesz és fánk, abszolúte kóser és fatfree. Na ennyit a hagyományokról:) Tettél babérlevelet a levesbe?

Vélemény, hozzászólás?