Nagyon könnyű, nagyon finom, és nagyon citromos. Munka sincs sok vele, egyedül arra kell figyelni, hogy az ember előre tudjon tervezni vele, mert a tésztának egy éjszakát pihenni kell a hűtőben, hogy a grízszemek megszívhassák magukat nedvességgel, különben a süti kiszáradt császármorzsa szerű lesz. (Igen, onnan tudom, hogy csináltam már így is 🙂
Van egy viszonylag magas falú üveg piteformám, abban szeretem a legjobban sütni, mert ha abból kifordítom, akkor szép fényes a teteje. Ha másban sütöm, akkor egyszerűen nem fordítom meg.
Hozzávalók:
2 bögre gríz (búzadara) Egy bögre=0,25l
5 tojás szétválasztva
2 bögre cukor
15 dkg vaj megolvasztva
2 citrom leve, és héja
1 csomag sütőpor
A tojások sárgáját habverővel fehéredésig keverem a cukor felével. Belenyomom a citromok levét, majd hozzákeverem a megolvasztott vajat is. Pár percig még keverem, majd beleöntöm a grízt, belereszelem a citrom héját. Éjszakára a hűtőben pihentetem.
Másnap beleöntöm a maradék cukor felével elkevert sütőport, és alaposan elkeverem.
Közben kemény habot verek a tojásfehérjékből a cukorral, majd óvatosan, hogy a hab ne törjön, beleforgatom a masszába.
Kivajazott, kilisztezett formába öntöm, és 180 fokra előmelegített sütőben megsütöm. Nekem 40 perc alatt sült meg, de a tűpróba elengedhetetlen.
Mielőtt megvágom, még meglocsolom egy kevés porcukorral elkevert citromlével a tetejét.
26 hozzászólás a(z) “Citromos gríz süti” című bejegyzéshez
Én is megsütöttem, és nekem is száraz lett. Az íze remek volt, citromos, friss, de valami öntet, krém kellett volna hozzá. De nem adom fel 🙂
N.
Gello, ha száraz lett, azon a locsolás már nem segített volna szerintem. Talán még egy tojás.
Sajnálom nagyon!
Sajtkukac, szerintem ez egy kis tepsinyi adag.
Tegnap (illetve tegnapelött kezdve) megcsináltam, és sajna egy kicsit száraz lett. Már reggel, amikor kivettem a hűtőből a masszát gyanús volt, nehezen kevertem bele a további hozzávalókat, de kezdő cukrászként nem mertem belenyúlni a receptbe.
Talán a tojások voltak kicsik, talán a citromok…
vagy csak jobban meg kellett volna locsolnom a végén? Szerintetek?
Egy kis fagyival (a’la mode :-)) persze jól működött volna, de piknikre vittem. Azért így is finom volt ám, és persze el is fogyott!
Certano, az a mascarpones cucc nagggyon jól hangzik hozzá!
Ez istenien néz ki
és én imádom a citromosat
és létezik kukoricadara is
mmmm
Kisebb szünet után most pótolom a kimaradt olvasni- és nyálcsorgatnivalót… meg készülök az estére 😉
Nos, ugyan nem jelentkeztem (csak most van időm pótolni a netezést), de megsütöttem. Jelentem, kis változtatással és elképesztően-fantasztikusan-isteni lett! A két citrom helyett a sütibe ment fél-fél citrom és lime, egy egész narancs leve és héja. A maradék fél-fél lé, plusz egy narancsé összeforralódott kis cukorral és kupicányi Cointreau-val, majd a kész sütit megszurkáltam durván sok helyen hurkapálcával és belocsoltam a sziruppal. Még a formában. Több órányit hagytam “szipogni”, csak utána vettem ki. Pici narancshéjjal és cukorral, vaníliaesszenciával kikevert mascarpone volt hozzá. Eszter! Örök hála. 🙂
Szia,
és ha nem kerek formában sütöd, akkor kb. mekkoráa tepsiben ideális ez az adag??
köszi
N.
Épp most sül a citromos sütim, de ő úgy jártam, hogy kifogytam közben a cukorból. Szóval a mai cukor mennyiséget mézzel helyettesítettem. Kíváncsian várom milyen lesz:)
A Jeruzsálemi túrótortát is kipróbáltam már. Rendkívül finom lett:)
Köszi.
Csak nézem, nézem és hatalmasakat nyelek.
::))
Igen. Én nylon zacsiba szoktam tenni, mert abban szinte teljesen légmentesen tudom tartani.
Semmi baja nem lesz. Egyébként nem két nap, csak fél.
Engem ez a két napra szétválasztott tojás érdekelne.
A másnap felhasznált fehérje az, amit előző nap nem használ fel az ember lánya, csak hermetikusan elzárja a hűtő belső flórájától?
Azon gondolkodom, mi lenne, ha kipróbálnám naranccsal is…. Mert a gyerek nálunk a citromot annyira nem szereti (bezzeg én….), a narancsot viszont nagyon.
A fruktóz nagyon jó, csak vigyázz, mert kicsit édesebb mint a cukor.
finomnak finom volt az ebéd, csak KEVÉS! pedig egyedül ettem meg az egész csomag spárgát (már amennyi a pucolás után maradt belőle) de most rögtön jöhetne a következő adag! hiába szokni kell még ezt a fogyókúrázást :o)
én nem nagyon használok édesítőt, de most kipróbálási célzattal vettem fruktózt, majd meglátjuk!
Chilii, én nem vagyok az édesítőszer ellensége, szerintem azt is tehetsz bele, és ilyen abédekről nem ér itt irogatni! 🙂
Egészségedre!
khm…most, hogy lerántottuk a leplet a bögre űrtartalmáról is, és miután megebédeltem a hajszálvékony serrano sonkába terkert párolt spárgáimat (ala nature, fogyókúrás célzattal), mi lenne ha megfelezném a bevitt cukor mennyiséget???
😀 szerintem is várj vele egy éjszakát! Szép citromos álmokat!
Szeretem az ilyen sütiket, a hétvégén ki is fogom próbálni! Köszi szépen!
Na, most látom, csak fecsegek össze: pont, hogy nem lesz estére, hisz a “nagy-citromos-darasüti-titok” miatt csak holnap lesz.
Köszi! (és nem az a lényeg, hogy igazam van, hanem hogy estére lesz citromos darasütim! :))))
Az IKEA-ban vettem egyszer egy CUP névre hallgató fém pixist, azóta azzal mérek.
1 cup = 0,25 l
Ez asszem az amerikai cup “mértékegységnek” felel meg, legalábbis nekem az összes USA recptnél működik.
Igazad van, pótlom a hiányt!
Késztetést azt én is érzek, de mindig visszahőkölök az ilyen mértékegységektől. Csak most, csak az én kedvemért, megmérnéd annak a bögrének az űrtartalmát, édes Eszter? Nem akarok felvágni, de vagy hat különféle méretű bögre figyel a kredencben. Melyiket szeressem? Köszönöm szépen!
jujujujuj, azonnali késztetést érzek, most bekeverem, és csak reménykedem, hogy holnap is ennyire kívánni fogom!!
Igen, én is jártam így! 🙂
De mostmár nem titok a titok.
Nagyon rendes vagy, hogy felhívod a figyelmet a tészta pihentetésére, én ugyanis már beszívódtam ebbe a csapdába, és a süti enyhén ropogós lett! Vagyis olyan, mintha homokot is kevertem volna bele. Még nem láttam olyan szakácskönyvet, amelyik ügyelt volna erre, cak azt írják, hogy hipphopp dobjuk össze, öntögessük a bögrés hozzávalókat és már sülhet is! 🙁
Szerintem ez olyan pikóta és bögrés keverék.
Általában mindenki kedveli 🙂
az ilyesmit nagyon szeretem, sütöttem is már hasonlót, felveszem ezt is a listára! 🙂