
Régen írtam már, pedig sok minden történt, sokat főztünk, sokat ettünk az utóbbi két hétben, de minden máshogy alakult, mint ahogy terveztem, úgyhogy nem is fotóztam, és nem is írtam le semmit. Pedig életem legjobb töltött káposztáját főztem, igaz nem is lehetett volna rossz, hiszen volt benne füstölt pulyka, füstölt liba, füstölt kacsa, és libakolbász is, gerslivel készült a töltelék, és pár marék gersli sűrítette az “aprólékot” is. De rá kellett jönnöm, hogy a csarnokban vásárolt savanyú káposzta egy nagy humbuk, csak mutatóban van benne babérlevél, erős paprika, vagy bármiféle fűszer, ecetsavval savanyítják, nem úgy mint édesanyám, aki minden évben tapos egy hordónyi káposztát a családnak!
Nem tudom, ki hogy van vele, de én határozottan örülök a hidegnek. Hatalmasakat sétáltunk, életemben először délelőtt tízig aludtam egyszer, és jól esett! Fogyott a csodás illatú forralt borból is rendesen, olvasgattam, pihentem. Annyi jó dologra jutott időm gondolni séta közben, pár terv is körvonalazódott a fejemben, sőt, bevallom olvasgattam blogokat is, de azok nem gasztro témájúak voltak, valami más foglalkoztatott mostanában.
Járt nálam Vica, vicces volt, hiszen eddig csak az Internetről ismertem, de élőben olyan volt, mintha ezer éves ismeretség lett volna, csak pár dolgot kellett pontosítanunk, olyasmiket, hogy: jé, nem is száz négyzetméter a konyhám, de neki sem több hektárnyi a kertje, pedig a blogok alapján ezt gondoltuk egymásról 🙂
Annyi húst ettünk a családdal, hogy tegnap már csak zöldséget kívántam, de szerintem ez most napokig így lesz. A férjem is lelkes volt zöldség ügyben, igaz fél óra elteltével közölte, hogy ő éhes…
Egyéb iránt nagyon rám férne egy kis diéta, majd meglátjuk mi lesz a dologból.
Tavaly november-decemberben több levélre nem válaszoltam, úgyhogy mindenkitől elnézést kérek, aki feleslegesen várt válaszra tőlem, de volt olyan nap, amikor több mint száz levelem érkezett, és egyszerűen betemetett a feladat.
Ma még egy recepttel is jelentkezem, hiszen tudom én, ez egy gasztroblog 🙂

8 hozzászólás a(z) “Hideg tél” című bejegyzéshez
és akinek nincs káposztát taposó anyukája, az vajon hol vehet igazit? nekem se volt még szerencsém egyik csarnokival sem, pedig próbáltam többet is… hiába írják ki, hogy vecsési…
szép képek, mint mindig!! 🙂
Sziasztok! Mondjuk úgy, hogy diétásabb receptek lesznek, mint a flódni 🙂
Bea, én szenvedek a 10-ig alvástól, de tudom, hogy a férjem erre vágyott már 8 éve, mióta engem ismer, ezért gondoltam legyen egy jó napja.
A könyvre egyenlőre egy lengyel kiadó jelentkezett. De várjuk az angol és amerikai kiadókat is szeretettel 😉
én is megkaptam a könyvedet karácsonyra, és az ajándékozó után most neked is megköszönöm, tényleg nagyon szép lett.
Jó volna, ha angolul is megjelenne, gondoltatok rá esetleg?
Boldog Újévet!
Az angyal elhozta a könyvedet, a Boookline közvetítésével, nagyon szép, igényes könyv! Még egyszer gratulálok!Most már jöhetenek az új receptek.
Judit.
Boldog új évet nektek, Eszter!
Hiányoztál már, de jól megérdemelt pihenés volt ez, picit talán irigykedem is! 🙂
1x majd én is szeretnék 10-ig aludni! :)))
Bea
Lesznek diétás receptek? Rám férnének! De szép ez a cinke, ahogy átsüt a farktollán a nap.
És a kisfiad a bikasapiban nagyon aranyos!
BUÉK, Eszter!
Én is hasonlóan érzek, mint te, szívem szerint csak levest ennék hónapokig!
Juc