Gondolkoztam, leírjam-e ezt a manapság már igencsak elfeledett szokást, de végül úgy döntöttem, hogy megteszem. Erről én is csak felnőtt fejjel hallottam először, és napokig nevettünk rajta, ahogy elképzeltük a szakállas ortodoxokat, ahogy a fejük fölött egy csirkét pörgetnek.
A szokás a következő:
A férfiak egy kakast, a nők egy tyúkot forgatnak meg a fejük felett, Jóm Kippúr napja előtt. (A terhes anyák pedig még egy-egy madarat, hogy a pocakban lévő kisember is kivehesse a részét a dologból. Ugyanis az ortodoxok, bár járnak ultrahangra, a gyerek nemét nem kérdezik meg a megszületésig, így aztán nem lehet tudni, hogy egy kisfiú, vagy egy kislány van-e odabent. ) Ezzel szimbolikusan a madárra testálják saját bűneiket, amit a szertartás után levágnak, ezzel a bűneik is kimúlnak, és egy bűntelen évet kezdhetnek. (Közben jött egy kiegészítés: NEM testáljuk az állatra a bűneinket, (sokszor hallott tévedés ez), hanem, mivel utána levágják és megeszik a csirkét, ez emlékeztet minket arra, hogy ha nem következne utána a jom kippur, amikor megtisztulhatunk a bűneinktől, velünk is ilyesminek kéne történnie. Ez segít minket abban, hogy változtassunk a rossz dolgainkon. És a kommentelő megjegyezte, hogy ő igenis megkérdezte milyen nemű lesz a kisbabája. Éljen a sokszínű zsidóság!)
Egyébként egy izraeli bíróság kimondta, hogy a szokás sérti az állatok jogait (ez így elég vicces leírva, mert lássuk be, az ember, úgy ahogy van, sérti az állatok jogait, persze a vegák kevésbé) amivel én teljesen egyetértek. Bármily meglepő, kapparot szertartást manapság is végeznek Budapesten, de szerencsére az nem egy nyilvános látványosság, és szerintem 30-40 ember csinálhatja összesen.
Kategóriák
31 hozzászólás a(z) “Kapparot” című bejegyzéshez
Most hogy olvaslak Téged,az jutott eszembe,hogy nálunk katolikusoknál Nagypéntek előtt durva kiállni a sort a gyóntatószék előtt-olyan is elmegy aki egyből elkáromkodja magát kifelé menet a templomból(többek közt ezért nem gyakorlom a vallásomat).Mi nem madárra,hanem a szerencsétlen gyóntató papra testáljuk a bűneinket!Egyébként a youtube-on láttam a kaparot-ról egy videót,de az nagyon szörnyű volt,mint egy vágóhídi kínzás!!!!
Eddig még nem kommentelt 🙂
nem is tudtam, hogy az Ö-való is olvassa a blogot. merthogy max. tőle kéne bocsánatot kérned.:))
Igen igen. Szerintem is így van, de hiszek CH-nak is, ő mégiscsak benne van a dologban.
Már írtam, de éljen a sokszínű Judaizmus.
Ez olyan, minthogy szabad-e szombaton villamosra szállni? a Wesselényi gimnázium igazgatója szerint igen. Ch szerint biztosan nem. Nekem jólesik itthon maradni szombaton, vagy sétálni. De ha muszáj vendégségbe mennem, akkor lelkiismeret furdalás nélkül szegem meg a szombatot. (bocsánat, bocsánat, bocsánat!)
a világért sem akarnék okoskodni- pedig épp azt teszem -, de nézzétek mit találtam a kapóre történetéről:
http://www.pilpul.net/komoly.shtml?x=39255
ebből is kitűnik, hogy bizony mégiscsak a bűneinket testálhattuk volna a szerencsétlen állatokra. ennek hiányában nem is tudom, mi lesz pl. velem…:)
http://www.e-dologic.co.il/kapara/
Kapóre, igen!
Ez nagyon aranyos 🙂 Háború előtt, ezt még a nem túl vallásosak is csinálták, most meg alig emlékszik rá valaki, aki nem templomjáró. Érdekes.
Nekem is hihetetlen, de _tényleg_ létező szokás (volt?) a kapporot, illetve kapóre, ahogy a nagyszüleim mondták.
Sokszor emlegetett családi történet nálunk, amikor a nagyapám fellázadt az ellen, hogy a gangon, a szörnyülködő szomszédok szeme láttára kell a feje fölött lóbálnia egy kakast. Amelyik ráadásul ijedtében meg is tisztelte a zakóját a levegőből… Elegem van a zsidóságból, Rezsinke!!! – ordította nagyapám a nagymamámnak, az egész ház előtt.:)
Nekem sokszor éppen az a motiváció a megjavulásra, hogy emberek vagyunk, és sokszor hibázunk. Ez ad motivációt. Meg a folyamatos önvizsgálat. Meg a folyamatos és végtelen küzdelem önmagammal, hogy jó akarok lenni. És ilyesmi… 🙂
érdekes szokás, megint okosabb lettem!
az ember úgy, ahogy van, nem sérti az állatok jogait. Az ember genetikailag kódoltan mindenevő, tehát eszik húst meg növényt is.
Az más kérdés, hogy az állatok étellé konvertálása során lehet, és szerintem kell is olyan módszereket alkalmazni, amelyek humánusak, és a legkevesebb szenvedést okozzák az állatnak. Azt hiszem, attól sosem kell félnünk, hogy valamely bíróság jogellenesnek titulálja az állatok levágását 🙂 Csak az nem lesz, illetve már most sem mindegy, hogy hogyan történik.
Ez a kakas/tyúkpörgetés meg érdekes. 🙂
heloimi: persze, az az igazi, ha az “abszolút érték” miatt igyekszünk váltpztatni a rossz tulajdonságainkon. De emberek vagyunk, és ez sokszor nem elég motiváció (pl. tudom, h nem szép kiabálni a férjemmel, de …. egész nap rohantam, éhes vagyok, a gyerek hisztizik, a szomszéd bunkó, nincs meleg víz, három telefon csöng egyszerre…. a morális szépség és a fenkölt értékek ilyenkor nem sokat nyomnak alatban). Van viszont egy kis segítség: ha már a magasztos célok el is törpülnek bizonyos szitukban, ha tudjuk, mi a rossz következménye a tetteinknek, az azért még vissza tud tartani. ( akármennyre dühös vagy, nem fogsz nagy anyagi v bármilyen más kárt okozni, mert annyira azért még észnél vagy.)
Minden tiszteletem mellett, engem nem a félelem késztet a megjavulásra. Vagy valamit rosszul értelmezek?
No, igen, nem ortodox zsinibe járok. (járok?)
Maga a gondolat nagyon szép. Tényleg. Kár, hogy a szokás brutális.
Ex.névtelenként,:) immár ch-ként, neked is könnyű böjtöt. Sári: A “madárra testálás” nem is lenne logikus: miért pont tyúkra? Plusz, a zsidóságban nincsenek ilyen “mágikus-babonás” szokások, mindent le lehet vezetni a morális javulásra, hiszen ez a cél. Ha rátestálnánk a bűneinket, akkor jövőre ugyanazt ugyanúgy csinálnánk, hiszen, majd akkor is átrakjuk a tyúkra és kész. pontosan, hogy nem erről van szó. Ha fejlődni akarunk, akkor valami hatása kell, hogy legyen ránk, mégpedig, az, hogy elképzeljük, hogy a mi javulásra való törekvésünk és az I.ten segítsége és megboocsájtása nélkül velünk is olyasminek kéne történnie, mint a madárral.
LOL!
Több komolyságot! 😀
Ja, és én is zsidó vagyok, de erről még én se hallottam soha. Mármint a kapparotról. Érdekes.
És ha nem következik Jom Kippur, akkor az ortodoxok megforgatnak minket a fejük fölött, vagy levág minket a sakter?
Egy másik névtelen.
Ez csak annyit jelent, kedves “Sára”, hogy más közösséghez tartozol, mint Névtelen. 🙂
Persze nem Sára vagyok, de mindegy. Szóval az én rabbim szerint pedig igenis azért csinálták, hogy a bűneiket a madárra testálják. Na erre verrjunk gombot!
Akkor könnyű böjtöt!
igen külföldről.
Itt minden releváns. 🙂
Hello, Imi!
Nekem nagyon tetszik a kép felül. A jó kis régi mesefilmekre és képregényekre emlékeztet. Bocs, hogy irreleváns a komment, de kiszaladt belőlem…
Ok, csak egy Nick miatt, mégiscsak jobb mint egy névtelen.
Még valami…
Külföldről írsz? Csak a rengeteg ortodox ismerős miatt kérdezem.
🙂
magánban megadhatom! 🙂
Köszönöm, javítom, kár, hogy nincs neved.
Gyakorló ortodoxként ki kell, hogy javítsalak. NEM testáljuk az állatra a bűneinket,(sokszor hallott tévedés ez), hanem , mivel utána levágják és megeszik a csirkét, ez emlékeztet minket arra, hogy ha nem következne utána a jom kippur, amikor megtisztulhatunk a bűneinktől, velünk is ilyesminek kéne történnie. Ez segít minket abban, hogy változtassunk a rossz dolgainkon.
Valóban járunk ultrahangra, de ugyanúgy, mint a nem zsidóknál, vagy a nem vallásos zsidóknál, van aki tudni akarja a gyerelk nemét, van, aki nem. Én magam, (rengeteg ortodox ismerősömmel együtt) igenis kiváncsi voltam rá.
Nem árulom el! 🙂
Mi van??? 🙂
Ha ez nem egy zsidó blog lenne, akkor az írnám, hogy:
Jézusmária!
Szeruntem pedig az állatok igenis azért vannak, hogy megegyük őket. Nme kell ennyire PC nek lenni, mert akkor éhenhalunk, vagy kecskék leszünk. És az nagyon rossz az embereknek. Volt egy híres vega diktátor. Valami Adolf.
Húst, húst, húst!
Egyébként ez egy nagyon vicces szokásnak tűnik. Nem árulod el, hogy hol lehetne megnézni?