Katt a képre a nagyobbért!Szombat este késtechnika órán voltam Chef Makinál.
Maki azt tartja, hogy ez az első, amit mindenkinek tudni kell, aki a konyhában forgolódik. És milyen igaza van! A tanfolyamok a saját konyhájában vannak, egyszerre max. 8 fő tanonccal.
Híres, vagy inkább hírhedt vagyok arról, hogy mennyire rosszul használom a kést, bár a kezemet nem szoktam elvágni soha, hagymát kb. úgy vágok, mint aki először ját a konyhában. Annyira rosszul néz ki a kezemben a kés, hogy nem is olyan régen Horasz rémülten email-ezett, hogy szerinte egy kis korrepetálásra szorulok, és ha nem zavar, akkor felszaladna, és meg is kezdené okításomat. Egyáltalán nem zavart, Gabojsza is eljött okosodni, vagy ügyesedni, de még mindig nem az igazi, amit a vágódeszkán előadok…
Na de majd mostantól!
Komolyan mondom, azon felül, hogy tényleg sokat tanultam, egyszerűen nagyon jól szórakoztam! Vihorásztunk, mit a gyerekek.
Maki egy tünemény! És olyan gyönyörűen beszél magyarul, hogy némelyik született magyarnak meg is mutatnám.
Velem forgatta a kést Kicsi Vú, Mirelle, és a Tej-vajról Anna is, plusz két “civil” srác is.
És amit megtudtam, és egyet kell értenem vele:
Ha éles a kés, kevésbé csíp a hagyma. (Engem így is, de én nagyon hamar könnyezek, még az újhagyma is bántja a szemem, pedig sok hagymát használok)
Az étel is, és a vendég is megérdemli azt a törődést, hogy ne késes robotképpel aprítsuk fel a hagymát, hanem kézzel, szeretettel vágjuk azt kockákra.
És akkor még a Tourné formáról nem is beszéltem. Bevallom, akkora gasztró hülye vagyok, hogy én még soha nem találkoztam ezzel a darabolási móddal. Persze, nem járok jó éttermekbe, tudom… Olyannyira nem, hogy a Tourné kést hámozó késnek gondoltam, pedig ilyenem van itthon, igaz eddig nem is használtam semmire.
Tehát, kedves konyhatündérek, teljes szívből ajánlom, hogy kezdjétek a késtechnikával a tanulást, aztán jöhet minden más, de vágni, szeletelni, formázni, aprítani mindent kell.
Maki Stevenson persze valódi chef, aki zseniális dolgokat főz. Késforgatás után megvendégelt bennünket pár fantasztikus fogással, legalább egy hétre feltöltekeztem jobbnál-jobb receptekkel. Én már le is foglaltam a helyemet egy tavaszi főzése 🙂
Maki azt tartja, hogy ez az első, amit mindenkinek tudni kell, aki a konyhában forgolódik. És milyen igaza van! A tanfolyamok a saját konyhájában vannak, egyszerre max. 8 fő tanonccal.
Híres, vagy inkább hírhedt vagyok arról, hogy mennyire rosszul használom a kést, bár a kezemet nem szoktam elvágni soha, hagymát kb. úgy vágok, mint aki először ját a konyhában. Annyira rosszul néz ki a kezemben a kés, hogy nem is olyan régen Horasz rémülten email-ezett, hogy szerinte egy kis korrepetálásra szorulok, és ha nem zavar, akkor felszaladna, és meg is kezdené okításomat. Egyáltalán nem zavart, Gabojsza is eljött okosodni, vagy ügyesedni, de még mindig nem az igazi, amit a vágódeszkán előadok…
Na de majd mostantól!
Komolyan mondom, azon felül, hogy tényleg sokat tanultam, egyszerűen nagyon jól szórakoztam! Vihorásztunk, mit a gyerekek.
Maki egy tünemény! És olyan gyönyörűen beszél magyarul, hogy némelyik született magyarnak meg is mutatnám.
Velem forgatta a kést Kicsi Vú, Mirelle, és a Tej-vajról Anna is, plusz két “civil” srác is.
És amit megtudtam, és egyet kell értenem vele:
Ha éles a kés, kevésbé csíp a hagyma. (Engem így is, de én nagyon hamar könnyezek, még az újhagyma is bántja a szemem, pedig sok hagymát használok)
Az étel is, és a vendég is megérdemli azt a törődést, hogy ne késes robotképpel aprítsuk fel a hagymát, hanem kézzel, szeretettel vágjuk azt kockákra.
És akkor még a Tourné formáról nem is beszéltem. Bevallom, akkora gasztró hülye vagyok, hogy én még soha nem találkoztam ezzel a darabolási móddal. Persze, nem járok jó éttermekbe, tudom… Olyannyira nem, hogy a Tourné kést hámozó késnek gondoltam, pedig ilyenem van itthon, igaz eddig nem is használtam semmire.Tehát, kedves konyhatündérek, teljes szívből ajánlom, hogy kezdjétek a késtechnikával a tanulást, aztán jöhet minden más, de vágni, szeletelni, formázni, aprítani mindent kell.
Maki Stevenson persze valódi chef, aki zseniális dolgokat főz. Késforgatás után megvendégelt bennünket pár fantasztikus fogással, legalább egy hétre feltöltekeztem jobbnál-jobb receptekkel. Én már le is foglaltam a helyemet egy tavaszi főzése 🙂
Kép innen.
11 hozzászólás a(z) “Késtechnika óra” című bejegyzéshez
Ha már veszélyes dolgokról beszélünk… én nem véletlenül szeretnék elmenni erre a késtechnika órára. Én még a hagymát is a kezemben vágom apró darabokra és nem deszkán 🙂 De ha megtanulnám a technikáját, valószínű leszoknék erről a hülyeségről.
A jó kés nagyon fontos. Késtechnikai órán nem voltam , de évekig vágóhídakon húst vizsgáltam és boncoltam. Nem keveset. Az életlen kés, és a kis méretű kés veszélyes. Mondjuk, a gyors fenés elsajátítása nem veszélytelen. Szerintem az is fontos, hogy jó acélból legyen a kés. Nem tudom mit mondtak erről, de a jó kés nem olcsó. Akkor sem, ha nem solingeni. Sajnos. Nem árt azonban odafigyelni erre.
Üdv
medvedr
Tudom,láttam már sachter kést. Na de azzal nagy marhák torkát vágják egyetlen nyisszantással… 🙂
Erről most a Hersi bácsi jutott eszembe, a sachter. Este, ima után áll a rabbi mellett és izgatottan adja oda neki vizsgálni a késeit. 6-7 különböző méretű kése van és a körmüket húzgálva az élén nézik, hogy elég élesek-e. Néhol kicsit gyanúsnak találtatik a kés, azon még egy vászondarabba dörzsöléssel élesít. (most képzeld el, hogy mennyire van megfenve az a kés, aminek csak egy törlés kell már a tökéletességhez, gyakorlatilag, mint a szike)
Orsi, apám mindig vitte magával a kedvenc kését az apartmanos nyaralásainkra. Szépen újságpapírba volt csomagolva. Ő tudott valamit.
Azt hiszem én is feliratkozok egy ilyen tanfolyamra.
Toma, a Nigella jó hasonlat kés kezelés kapcsán. De ez már a múlt! 🙂
Lesz még biztosan késtechnika óra, ősszel is volt. Szerintem írjatok Makinak, hogy mikor lesz legközelebb, és akkor betesz biztosan egyet az órarendjébe.
Remélem nem olvassa, de ráadásul nagyon olcsó 4500 forint.
A késtechnikás engem is érdekelt volna 🙁 Hátha még lesz máskor is.
De ez tök jó buli, asszem én is elgurulok majd pár órára.
Most voltunk síelni, és az apartmanban nem volt egy normális kés sem.
felírtam a listára, hogy legközelebb egy jó kiskés legyen az első, amit a pakkba berakok.
rossz késsel hagymát aprítani tényleg egy rémálom, és nagyon csíp 🙁
Késdobálás-lecke nem volt? Mirelle nekiveti hátát a konyhaajtónak, te meg laza csuklóval körbe hajigálod?
De kár, hogy a késtechnikás programról már lemaradtam…
a késtechnika elsajátítása tényleg alap kell hogy legyen a konyhában. szerintem a legfontosabb, hogy jól megtanuljon élezni az ember, mert az életlen kés sokkal veszélyesebb mint az éles. aztán nem árt ha legalább félprofi szintem megtanulja használni is a késeket:))
én a nigella műsoraitól kapok frászt, mikor látom, hogy kést vesz a kezébe. azokat a suta mozdulatokat…! ilyenkor nem hiszem el, hogy látott már kést valaha is :)))