Kategóriák
Egyéb kategória

Libanoni álom

Már többször írtam, hogy mennyire odavagyok a libanoni konyháért!
Ezt a receptet olyan két éve olvastam valahol, de akkor biztosa voltam benne, hogy soha nem fogom elkészíteni, mert direkt kihangsúlyozták benne, hogy mennyire fontos hozzá a szinte száraz kecskehús.
Namármost, kecskehúst se nagyon tudok szerezni, de olyat, amit füstöltek, vagy szárítottak, olyat meg végképp nem.
Most se sikerült, de a piacon, ahol a füstölt kacsamellet szoktam venni, most valami nagyon furcsa, szinte fekete, erős füstszagot árasztó hús lógott. Kiderült, hogy füstölt pulyka felsőcomb filé. Igazi, házi, erőteljes füstölés, meglehetősen sós hús, olyan amit szívesen használnék sólethoz, vagy bableveshez is. Sőt magában is megállja a helyét, ha sikerül hajszálvékonyra szeletelni!
1100 forintot kérnek kilójáért, ami szerintem egészen jó ár!
Mikor hazaértem, és levágtam belőle egy darabot, rögtön beugrott a régen olvasott recept, így megcsináltam. Természetesen az eredeti recept nem füstölt húst írt, de egyáltalán nem rontotta el, sőt!
Hozzávalók:
30 dkg bulgur (búzatöret)
1 padlizsán
25 dkg magozott datolya
20 dkg aszalt sárgabarack
10 dkg mazsola
2 narancs leve
20 dkg füstölt hús(vagy borjú, bárány, kecske)
só, bors
1 kk koriander mag és zöld
1 kk római kömény
1,5 kk fahéj
1 kk őrölt szegfűbors
fenyőmag
olívaolaj
A húst megfőztem, majd leöntöttem róla a vizet. Természetesen ez akár el is maradhat, ha nem annyira sós, száraz a hús, vagy ha friss, akkor nem főzni, hanem az olajon párolni kell.
A bulgurt elkevertem a hússal, leöntöttem annyi forró vízzel, amennyi egy újnyira ellepi, légmentesen letakartam, és 30 percig magára hagytam.
Közben a padlizsánt kockákra vágtam, lesóztam, majd kinyomkodtam.
Olívaolajra dobtam, és rászórtam a félbevágott datolyát, és sárgabarackot is. Megszórtam a mazsolával, majd a fűszerekkel, és rányomtam a narancsok levét.
Mikor a bulgur megpuhult, és magába szívta az összes vizet, meglocsoltam olívaolajjal, és belekevertem a fűszeres gyümölcsöket, végül az apróra vágott koriandert.
Tálalás előtt rádobtam a pirított fenyőmagot, és a tányéron is csepegtettem még rá egy pici olívaolajat. A sok olaj a gazdaság egyik jelképe, ezért nem szabad sajnálni 🙂
Az asztalnál külön kínáltam hozzá olajbogyót, mentát, és citromot.

11 hozzászólás a(z) “Libanoni álom” című bejegyzéshez

Hali!
Minő véletlen. Éppen tavaly füstöltünk először kíváncsiságból kecskecombot. Csontosan és filézve is. Elég hamar elfogyott, viszont nagyon száraz hús, így nem is baj. Füstölés után ha sokáig nem fogy el szerintem olyan szinten kiszárad, hogy önvédelmi fegyver kategóriában is megállja a helyét. Teljesen fapados falusi módon történik a füstölés ahogy a kolbászt is szoktuk, a nagyi füstölőjében. Semmi kémia, meg gyorsérlelés, csak borsos-borsikafüves-sós pác napokig előtte. Szóval csak jelzem! Olyan nincs, hogy nincs ;-D, csak nem minden sarkon jön szembe, jó értelemben véve.

Hahó Eszter! Megmondanád, hol vetted a füstölt pulykát? Édesanyám csinált egy isteni szulflét füstölt kacsából húsvét környékén (nekem pészach után), és arról panaszkodott, hogy nem lehet rendes füstölt pulykát kapni, csak mindenféle vacakabbnál vacakabb lével pácoltat…

az en fonokom libanoni.
o szokta mondani, hogy sok finom etel van, de a legeslegfinomabb libanoni etelek mind husosak.
egyszer rendelt egy libanoni konyharol ebedet az egesz emeletnek, persze vigyazni kellett, hogy a tejerzekenyeknek es a vegetarianusoknak is legyen benne valasztek. azert a vegen igy is osszesen egyetleg zoldsegtalat sikerult osszeszamolni.
mindent hussal esznek.

Nagyon gusztusos lett! A Spektrum tévén volt pár évvel ezelőtt egy sorozat, a Libanon ízei(családi szóhasználatban Libanon izéi :-)). Egy nagyon helyes, fiatal libanoni nő főzött benne, közben azt is bemutatták, hogy milyen gyönyörű ország lenne, ha …
Na hát én akkor szerettem bele így képernyőn keresztül ebbe a konyhába, fel is vettük videóra az összes részt.

Vélemény, hozzászólás?