Tegnap véletlenül publikáltam a rakott kelt recept és kép nélkül, bocsánat mindenkitől, remélem ma már sikerül rendesen közzétennem a posztot.
Pontosan emlékszem, hogy mióta készülök rakott kelt sütni: április 22 óta. Aznap tette fel ugyanis Dibbuk az övét, és eszembe jutott, hogy legalább másfél éve nem készítettem ilyet. Azóta minden nap eszembe jutott szinte, de nyáron nem volt kedvem másfél órát működtetni a sütőt. Lehet, hogy menza kosztnak tekintik sokan, de én imádom! Legyen nagyon fűszeres, rengeteg tejföl remegjen a tetején, és kész is a boldogság.
Nagyon olcsó étel, de kevés egyszerűen nem készíthető belőle. Ez is legalább 10 fős adag, mi heten ettük a múlt héten, és maradt is belőle.
Hozzávalók:
1 fej kelkáposzta
1 kg darált hús
napraforgó olaj
2 csésze rizs
2 nagy fej hagyma
4 gerezd fokhagyma
2 paprika
2 paradicsom
4 babérlevél
1 ek édes-nemes paprika
só, bors
2 kk kömény
0,5 l tejföl+ a tálaláshoz
1 tojás
A kelkáposztának kivágom a torzsáját, és leveleire bontom. Forró, sós vízben pár perc alatt félig megfőzöm, majd lecsepegtetem. Csak annyira kell megfőnie, hogy hajlékonyabb legyen, könnyebb legyen vele dolgozni.
Közben az apró kockákra vágott hagymát kevés sóval üvegesre párolom az olajban, meghintem a paprikával, és rádobom a húst. A paradicsomot, és a paprikát apró kockákra vágom, és a húshoz keverem a többi fűszerrel együtt. Megfőzöm, utána fűszerezem, ha kell.
A riszt is megpárolom egy kevés sóval, de csak “aldantére”, mert lesz ideje megfőni a sütés ideje alatt. Egy tűzálló tálba, vagy tepsibe leterítek egy sor káposztalevelet, erre egy sor rizst simítok, majd a pörköltből kanalazok rá. Újra káposzta, rizs, és hús, majd a tetejére egy utolsó sor káposzta kerül. A tejfölt elkeverem egy tojással, és a káposzta tetejére teszem.
180 fokra előmelegített sütőben másfél órát sütöm úgy, hogy az utolsó fél órában leveszem róla a tetőt.
10 hozzászólás a(z) “Rakott kel” című bejegyzéshez
Én is nagyon szeretem, szoktam is csinálni, hasonlóan, csak általában nem ekkora adagban. Érdekes módon ez az, ami még a menzákon is többnyire jó volt.
Gyerekkorom óta az egyik kedvenc
ételem, többször szoktam készíteni.
Karfiolból is csináltam már.
Érdekes, azt amit te írsz, én karfiollal ismerem: karfiol lengyelesen.
A fűszerek leltározása közben összefutott a nyál a számban. Nyámi! Aztán… egy világ omlott össze bennem…
🙁
Emlékeimben a rakott kel a névadó kelből, tejfölből és prézliből álló, fizetés előtt napokra való ebéd. Ennek az étvágygerjesztő fogásnak pedig majdnem a fele pörkölt – méghozzá darált húsból
🙂
Semmi sem a régi, éljenek a fiatalok!
:-))
imádom ezt a kaját, ugyanezt megcsinálom zöldbabbal vagy karfiolal is. A minap a férjem beszabadult a konyhába, hogy főz egy kis rizst….egy fél zacskónyit öntött a lábosba, mire kiszaladtam már rotyogott..valamire el kellett használni a sok rizst-így készült rakott karfiol az egész utcának. :)) de megette!(szerencséjére! 🙂 )
Nahát, nem hittem volna, hogy ezzel akajával találkozom itt 🙂
Amikor kicsi voltam, akkor nagyon sokszor volt ilyen nálunk…és ez itt a képen pont úgy néz ki, mint az emlékeimben.
Szia,
nekem ez az egyik kedvencem – a családom viszont nem kedveli igazán. És mivel ebből egy-két adagot készíteni nem lehet, sajnos, csak ritkán állíthatom ultimátum elé a többieket: ezt eszitek, vagy éhesek maradtok! És olyankor: jéééé, ez finom…
Na, akkor ma végre-végre elkészül! Azért az döbbenetes, hogy vannak az embernek ilyen mumusai. Kísérletezek a molekuláris gasztronómiával, kenyeret sütök otthon, ráadásul kovásszal, sőt pár hónapja már a saját kemencénkben, szóval nem ijedek meg a saját árnyékomtól a konyhában, de rakott kelt még soha nem csináltam. Röhej. Mondjuk, nem voltam menzás soha, személyesen nem volt szerencsénk egymáshoz, csak a nagyon ellentmondásos híreket hallottam (fúúúúúj-soha, vagy istenem-a-drága-nagyika-rakott-kelje). Te viszont nekem etalon vagy, tehát most nekifutok. Köszönöm a “bátorítást”!
szia,
ma – miutan meginterjuztattam a munkatarsaim a reggelizo szokasaikrol – nyilvanvalova valt a kerdes: van-e tipikus zsido reggeli (mint az angol babos tojas piritossal) vagy vehetjuk a bagel-t annak es elintezve.
a kozvelemenykutatasom eredmenyet roviden itt publikalnam, mert erdekes:
[ha reggelizohelyet nyitnek, te mit kernel a talcadra?
M. (Malmo)
en roppanos zsomlet kernek es tojast. kavet, narancslet es piritost.
P. (Freiburg)
barna, nagyon barna (eleszto nelkuli, nemet sokmagos) rozskenyeret, kettot osszeboritva, szalamival. azt szeretek legjobban reggelizni.
meg csokolades croissant es teat.
N. (Tokyo)
levest. legtobbszor levest, kis tesztaval – szojaszosszal, de csak finoman, nem tulsagosan tele tesztaval vagy rizzsel.
K. (Hyderabad)
azt a gombocot, amit ranezesre grizgombocnak hittel, de ez rizsbol van es picit nagyobb. levesben… …csilis zoldseglevesben.
C. (Harpenden)
piritost piritost es piritost vajjal, tukortojassal es tejeskaveval.
N. (HoShiMin)
ragados rizst foldimogyoroval
J. (St Albans)
piritost paradicsomos babbal es sult szalonnaval.
nutellas palacsintat tejeskaveval
O. (Varso)
valami kukoricapelyhet, langyos tejben vagy joghurtban.
kefirt
csokolades muffint vagy muzlit. melegszendvicset.
mindent tulajdonkeppen. barmit.
M. (Stevenage)
piritost rajta marmite-, vagy mogyorokremet – attol fuggoen, dietazok-e.
neha lekvart is lehet vagy szalamis vajast. kolbaszt, szalonnat, sult hust…]
imádom, nálunk rendszeresen készül télvíz idején (a frankfurti leves és a kelkáposzta főzelék mellett), de a te recepted jobban tetszik mint a Lajos Marié, amit eddig használtam, úgyhogy köszi
ja, és a rakott kelt elkészíteni igen, csak fényképezni nem egyszerű 🙂 az a sok hófehér tejföl a tetején…