Kategóriák
Egyéb kategória

Rusztikus olajbogyós kenyér

Sorbanállás közben láttam meg egy “rusztikus olajbogyós kenyér” névre hallgató kenyeret a péknél. Nagyon jól nézett ki, de akkor az előttem álló hölgy megkérdezte az árát. Egy kiló többe került, mint egy kiló csirkemell filé. Gyorsan hazajöttem és megsütöttem. Én kóser olajbogyót használtam. A Dob utcában két kóser üzlet is van. Az egyik a Rothchild, sajnos rettenetesen drága. A másik mostanában nyílt, bent van annak a háznak az udvarában, ahol a kóser hentes is található. Oda érdemes benézni, sok jó dolgot árul, például kóser olajbogyót, olívaolajat még olcsóbban, mint a tréfli olajak. Egyébként a Bertolli olaj is kóser. De itt lehet megvásárolni kedvenc sima mustáromat is, és egy cukormentes kekszet is, ami nagyon finom. Én hetente háromszor sütök, ezért mindig van a hűtőmben kovász. Akinek nincs otthon kovásza, az nyugodtan helyettesítheti tízdekánként egy deka élesztővel.
Hozzávalók:
60 dkg univerzális liszt (Vitamil, szerintem a legjobb liszt)
20 dkg teljeskiörlésű búzaliszt
2 dl kefir vagy joghurt
2 dl meleg víz
20 dkg kovász
2 kk sikér
2 dkg élesztő
2 kk méz
2 kk só
20 szem olajbogyó
1 ek koriander
Először a száraz hozzávalókat keverem össze, utána adom hozzá a folyékonyakat. Az élesztőt a meleg vízben a mézzel megfuttatva. Jól kidolgozom, és 60 C-os sütőben egy órát kelesztem. Ha kétszeresére kelt, akkor adom hozzá a koriandert, és az olajbogyót. Valamilyen csavart formára tekerem, majd konyharuhával letakarva még húsz percig pihentetem. Addig felmelegszik a sütő 220 C-ra. Bespriccelem a kenyeret meleg vízzel, és a sütő aljába is teszek egy kis fém edénykével, hogy jó gőzős legyen. Magas hőmérsékleten sütöm húsz percig, majd mérsékelem a hőmérsékletet, és még fél órát sütöm. Akkor jó, ha az alját megkopogtatva kongó hangot ad.

19 hozzászólás a(z) “Rusztikus olajbogyós kenyér” című bejegyzéshez

Szerintem az első kovásznál fontos a bio liszt. Ha nem forgalmas részen laktok, akkor tedd ki pár órára a levegőre. Van olyan, hogy egy hét is kell neki, ne add fel három nap után. És ha minden kötél szakad, tegyél bele 1 ek natúr joghurtot. Élőflórásat, de ne aktíviát. Sok sikert! Eszter

szia eszter, kovász-ügyben kérném a tanácsod.

szóval életem első kovászát raktam össze tegnap, 10 deka teljesk. búzaliszt, 2,5 deci víz, 1 kk méz. elméletileg három nap alatt kellenne megérnie. ma estére leülepedett a liszt az üveg aljára, felette egy ujjnyi víz, egyelőre semmi savanyú szag. mindegy, megint összekevertem. jól sejtem, hogy valami nem király, vagy adjak még neki időt? arra gondoltam, hogy rakok még bele lisztet… (ja, teljesen élesztőmentes kovászt szeretnék..)

köszi,

egy másik eszter

Szia Katalin!
Igen, jól tudod, a pektin növényi eredetű. Ezért ez a muszlimokat nem is érinti. Zsidókat annyiban, hogy ez a szőlő egyik poliszaharidja, és zsidóknál a szőlő kósersága legalább olyan fontos, mint a húsé. Tehát létezik kóser pektin is, de nem mindegyik az.

Kovász: Az első adagot gyorskovásznak csináltam, ezzel nem kell egy hetet vacakolni. 15 dkg liszt, 1,2 dl langyos víz, 2 kk méz, 1 dkg élesztő. Jól összekeverni, és egy magas befőttes üvegben 12 órát hagyni. Erősen cefre szaga lesz, jól felhabzik, megkel. Kétszer megkeverem, és hagyom újra felfutni. Utána lezárom a tetejét és mehet a hűtőbe. Ha használok belőle, akkor már csak hasraütésszerűen keverek bele újra lisztet és vizet. 1-2 óra alatt újra elszaporodnak benne a gombák, párszor keverem, mehet vissza a hűtőbe. Ezt hívják etetésnek. Ha nem használom, három hétig is eláll. Az ezzel készült kenyér tovább marad friss.
Sikért gyógynövény boltban lehet kapni, Szentján a másik neve. Magyarországon sajnos rossz minőségűek a lisztek, ezért kell a sikért pótolni. Minden kenyérbe teszek, a teljes kiörlésűbe többet.

Ja, csak ott a hentes mögött? Látom írtad a postban is, csak nem olvastam el elég figyelmesen 🙂
Tulajdonképpen nem is élnek annyira vidéken, mert Vác csak olyan 30-35km-re van Budapesttől, de mindketten nyugdíjasok már, úgyhogy nem tudnak bemenni túl gyakran. Szerencsére van a férjemnek két testvére, akik közel laknak, úgyhogy tudnak segíteni a bevásárlásban, de azt el sem tudom képzelni, hogy aki valahol egy kis faluban él, az hogy jut kóser élelmiszerhez.

Itt a másik blogom egyébként, ha érdekel. de tényleg csak egy csacsogós énblog, nem valami nagy szám 🙂
http://href.hu/x/2qcz

Eszter meg tudnád adni annak a másik kóser boltnak a címét, amit írtál hogy nemrég nyílt? Elküldeném a családnak.
A Rotschild tényleg nagyon drága sajnos. Nehéz manapság Magyarországon kóserül főzni, de vidéken méginkább, az anyóskám sokat panaszkodik is miatta.

Kaisermühlen: Kóser pizzéria itt is van már, de inkább pékáru bolt, ahol lehet vegetáriánus pizzát is vanni. Ha hiszed ha nem, a bécsi árak annyira olcsók a magyarokhoz képest, hogyha két család összefog, akkor megéri kimenni és ott bevásárolni. Nekem a kóser pékség a kedvencem, ahol a kávézó is van.
Chilii: érdemes kovászt tartani a hűtőben, két hétig simán eláll, és sokkal tovább friss marad az ezzel sütött kenyér. Próbáld ki, imádni fogod!

Szerintem Bécsben könnyen és egyszerűen be lehet szerezni a kóser élelmiszereket. Több kóser hentes van, a régi zsidónegyedben több kóser bolt, kóser pékség (igazi bégellel)is, sőt már kóser pizzéria is van. Az árak azonban a csillagos égen járnak, el se tudom képzelni, hogy ez Pesten még magasabb lehet…

A muszlimoknak azért könnyebb. Egy muszlim megeheti a kóser dolgokat is, de egy zsidónak nem elég a halal minősítés. Európában csak Nagy Britanniát tudom, ott sokkal-sokkal több kóser cucc van, a Tesconak vannak saját kóser dolgai is pl. De a legkönnyebb az Usa-ban persze. Ott aztán minden van. És persze olcsó. Ezek a magyar árak a bécsinek is a duplái : (

Nem lehet könnyű beszerezni az alapanyagokat Pesten, jó sok mindenre kell figyelni és nincs sok árusítóhely hozzá. Európa többi nagyvárosában is ilyen nehéz a helyzet? Bécset említettétek csak, hogy ott jobb a helyzet. Errefelé azt vettem észre, hogy a boltokban megjelentek a “halal” polcok, nem valami nagy választékkal, de már vannak. A muszlimoknak sem lehet könnyű.

A konzervgyár miatt. De írtam a rabbinak, remélem estig pontos válasszal szolgálhatok. Tudom pl, hogy nagyon nehezen se tudták elérni itt Mo-n, hogy lehessen kóser margarint kapni. Pedig az is elég egyzserűnek tűnik. De valami állati származék mindig felbukkan a gyártás során. Nem kóser pl. s petkin, a zselatin (Európában szinte csak itt használnak állati csontból készült zselatint)
Nem kóserek továbbá ezek az e számok: E 120, 163, 422, 430, 431, 432, 433, 434, 435, 436, 470, 471, 472, 473, 474, 475, 476, 477, 481, 482, 483, 485, 491, 492, 493, 494, 495, 542, 570, 1518, 572, 904.

Másoltam:
“A zsidó étkezési törvények alapján készült.
Az élelmiszerek kóser megjelölése azt jelzi, hogy hivatalos zsidó vallási személyiség ellenőrizte az előállító létesítményt és úgy találta, hogy az élelmiszer forrása, feldolgozási folyamata és kezelése kielégíti a zsidó étkezési rendszabályokat.” (Magyarul:nem gyártanak azon a gépsoron disznózsírral kevert olajat például :))
“PARVE Azt jelzi, hogy az élelmiszer nem tartalmaz tejet, húst, illetve ezek származékait.
Tehát húsoshoz, és tejeshez is használható.”
Nagy valószínűséggel az összes extraszűz olivaolaj kóser, de aki komolyan veszi a törvényt, az csak olyat vásárol, amit megbízható rabbi pecsétje igazol.

Vélemény, hozzászólás?