Borozgatás melletti kis hétvégi vitánkra visszakanyarodva kicsit keresgéltem a guglin, és hús témában a következőket tudtam meg.
GfK ConsumerScan 2009-ben mért adatai alapján minden hazai negyedik-ötödik kosárban van valamilyen hústermék. Ha 100 kosarat veszünk alapul, 22-ben találunk feldolgozott húskészítményt. Tej a kosarak 12 százalékában van, ásványvíz 9-ben, mosószer pedig csak minden századikban található. Tízből 8 hazai háztartás vásárol friss húst, szárazárut, virslit, parizert, felvágottat, főtt sonkát és kenőmájast is egyszerre, de ha csak a legnépszerűbb kategóriát a tőkehúst nézzük egy év alatt a 4 millióból 3,8 millió hazai háztartásban vettek valamilyen tőkehúst, míg sonka 3,3 millió háztartásban került az asztalra.
Érdekes adat, hogy Magyarország sertés és marhahús importja egy év alatt több mint 40 százalékkal növekedett 2010-ben. Ez persze csak annyit jelent, hogy egyre kevesebb húst termelünk mi magunk, mert valamiért a magyar cégeknek nem éri meg ezzel foglalkozni, amikor külföldről olcsóbban is be tudják szerezni a multik.
A feldolgozott hús is hús a statisztika szerint, és sajnos még mindig páclével telefecskendezett sonkát vásárol a húsvéti őrületben a családok több mint fele. Pedig ha mindenki tisztában vele, hogy a sonka egyszerűen drágább kell hogy legyen, mint a szín hús, hiszen idő amíg pácolódik, majd idő amíg füstölődik, végül pedig idő, amíg szárad. Így hagyományos érlelésű, füstölt, hónapokig szárított, sertéscombból készült sonka egy kilójából száradás után körülbelül nyolcvan deka hús lesz. Igen, legalább húsz százalékot veszít a súlyából, tehát minimum húsz százalékkal drágább kell, hogy legyen. Legalábbis kéne, hogy legyen. Egy gyorsérlelésű kötözött sonkánál viszont érdekes módon egy kiló húsból a hozzáadott páclének köszönhetően 1,3 kg „sonka” lesz.
Visszatérve a csirkére, jó ha tisztában vagyunk pár fogalommal:
A free range azt jelenti, hogy a csirkének folyamatos kijárási lehetősége van szabadba, és legalább négy négyzetméter saját tere van, ahol „pihenhet”. Mindig eléri az etetőt és az itatót, és nem keverik kapásból az antibiotikumot a tápjához, csak ha valóban beteg. Ezt a húsfélét kevesen engedhetik meg maguknak, legalábbis addig, amíg naponta húsz dekát akarunk enni belőle. Hetente egyszer már menne.
A biocsirke nem egyenlő a free range csirkével ugyanis a bio leginkább a takarmányozás módját szabályozza, vagyis az állatok nem génmanipulált gabonából készített tápot kapnak, és antibiotikumot garantáltan nem etetnek velük.
Továbbra is azt tartom megfontolandónak, hogy kevesebb húst együnk.
Ajánlom még olvasásra
26 hozzászólás a(z) “Szörnyű sok húst eszünk!” című bejegyzéshez
FR: mert kényelmes!
Tök ciki parasztnak lenni…Nekem libáim vannak, de minden reggel 5 kor már náluk vagyok, mert 1/2 8 ra megyek dolgozni. Délután újabb másfél óra mikor rendbe teszem őket, és a férjem pedig délben teszi ugyanezt. Mi kisvárosban kertesházban élünk, de köztisztviselőként, építészmérnöki diplomával jelenleg babát várva 120 a nettom, valamit kezdeni kellett. A férjem ugyanezzel, igazgatóként 90-nettoval. Van gyümölcsösünk, zöldség is meg terem. Cserébe napi 10 perc max a netezés és a tv egyben!!! Ez az a kényelem, amit feladok.
Mélyen sértő és buta az első hozzászóló megnyilvánulása. Itt mindenkinek volt háztájija, de ma már disznót sem tartanak az emberek: a tenyésztőtől 340 ft/kg árban veszik át a disznót. A parízer már 990 ft/kg. A pick szalámi Londonban a tescoban 3600 Ft/70 dkg, szeged tesco 4700 Ft/70 dkg. Valami nagyon beteg itt az országban. A magyar tenyésztők disznói mind német exportra mennek (elég jó minőségűek), de nálunk nem lehet csak szlovák húst kapni. A környékünkben 12 tehenészet volt, most egy sincs. A legelők gazosak, a szántó ugar lett…
Nagyon sok dolog ez, úgy egyszerre, és következtetni is nehéz…Keményen dolgozni pedig ma már ciki. Teljesítmény nélkül pénzt szerezni a menő…
Üdv:Rozi
Mert nem mindenki ért ezzel egyet sajnos. És nézd meg az iskolai, óvodai étkeztetést, az irányelveket: hús minden nap van az ételben. Ha pl. édes tészta a főétel, előtte húsos leves javasolt. Nincs párolt zöldség, minden főzelékre hús van, saláta sohasem. Ha valamiben nincs hús, az meg tele van cukorral: gyümileves, de még a borsófőzelék is. Egyébként meg rengeteg kaja megy a kukába.
Amúgy meg jól el lehet lenni hús nélkül is, én már 12 éve elvagyok, egészségesen, hiánybetegségek nélkül. Húsevő koromban volt vashiányom, vegaként soha. De ezt persze mindenki döntse el maga.
Környezetvédelmi szempontok: ajánlom ezt a Spiegel-cikket: http://www.spiegel.de/international/germany/0,1518,574754,00.html
Gyerekkoromban még emlékszem, legeltek tehenek az utak mellett, ma egyet sem látni. Míg UK-ben és Írországban mindenhol tehenek és birkák legelnek. Nekik miért éri meg ez a szabad tartás?
Kata
Én csak azt nem értem, hogy ha mindenki (kivéve drmedve) egyetért Eszterrel, akkor miért élünk úgy, ahogy???
FR
Vannak címeim,amiket csak névre szeretnék kiadni úgymond, mert tudjátok Ti is, hogy ez bizalmi dolog.A másik, hogy ízlések és pofonok, mint tudjuk,pl sajt ügyben, ami nálunk tehéntejből készül, lilahagymás, fokhagymás, csilis és zöldfűszeres,ezek friss sajtok, de konyharuhában hűtőben tartva istenien megérnek.De ki tudja? Ami nekünk jó, lehet másnak semmi!Vagyis kóstolni,próbálgatni kell.DE Fülöpjakabon OLYAN igazi bio ,40 holdas zöldségfarmot tudok, ami tényleg az.Mehetsz úgy is, hogy adnak egy kést és szedj MAGADNAK amit akarsz,ez egy Kánaán,de tényleg.Autópálya mellett!!!!Ott van nem messze Tőserdő,a maga fantasztikusan tiszta,csodásan ápolt strandjával, ami még igazi gyógyvíz….igaz,"élményfürdő" nincs, de van megfizethető ár,tisztaság,nincs tömeg, de minden más, ami egy normális hétvégéhez kell.Mondjuk szombaton lejárod a csirkés nénit,aki vasárnap délutánra fölpucol neked csirkét, kacsát,LIBÁT, időre,visszafele beugrassz Fülöpkére az előre összekészített zöldségekért, esetleg a déli fejésből csodás házi tej Bugacon, vagy túró stb, és indulsz haza.Én így képzelem el.Szerintetek?
MI emberek vegyes táplálkozású faj vagyunk, ami azt jelenti, hogy fehérje is kell ahhoz, hogy az aminósavakból megkapjuk a létünkhöz szükséges tápanyagokat.DE:minden csak értékkel-mértékkel!!Ha ezt betartanánk, nem lenne baj,a minőséget pedig mi tudnánk úgymond kikövetelni azzal, ha csak azt vennénk meg ami jó.Sajnos ez ár-érték probléma,de ha valakinek szerencsére igénye van a minőségre,ha nagyon akarja megtalálja csak sok utánjárással jár.Irány a vidék,személyes kapcsolatokat kell kiépíteni a termelőkkel,akik igenis örömmel adnák el a termékeiket és nem csak húst, bármit.Mindenki jól járna!!
Címeket ide és biztos hogy még egy hétvégi kirándulásba is belefér a beszerzés.Hús, zöldség,gyümölcs tejterméke stb,stb.Nincs igazam???
Nekem szerencsém van, mert a vidéki rokonok nevelik nekünk az évi 20 csirkét és egy fél disznót. 🙂
Szüleim dolgoztak ilyen csirkefarmon, utána 4 évig nem voltam hajlandó semmiféle húst magamhoz venni, azóta is csak a rokonok által nevelt kapirgálósat szeretem. Sőt, akkoriban a szüleim maguknak tartottak csirkéket a "gyár"-ból kikerült satnyácskábbakat nevelgették kukoricán és gazon. Mire lement 2 turnus, addigra gyönyörű jércék lettek belőlük sárga lábaskával.
Házi csirkét árul egy hölgy a Békásmegyeri piacon, szombatonként, este vágja őket és reggel hozza. Tojást is árul, nem olcsó, de megbízható, szabadban nevelt baromfik.A tejes bódé mellett keresd:)
Szerintem ez egy hülyeség. Nem kell kevesebb húst enni. A fehérjeellátásban nem igazán állunk jól. A mai táplálkozás fehérje szénhidrát aránya nem igazán kedvező. Ez nem paleo ökörködés akar lenni. A másik probléma az, hogy a Ch nagy része magas glikémiás indexű szénhidrátokból jön össze.
Az alapvető tényekkel nem árt tisztában lenni: A hatalmas melleket növesztő intenzív csirke 35-42 nap alatt nevelődik fel. A free range 62-85 nap alatt. Az intenzív csirke 1,9 kg takarmányból állít elő 1 kg élősúlyt, a free range 2,4 kg ból. Ezért, illetve az épüllet és energia többletfelhasználása miatt jóval drágább a free range. Persze a hús gasztronómiai értéke is magasabb. Azonban a rosszabb takarmánykonverzió több mezőgazdasági művelést, csapadékvíz elhasználást, végül nagyobb ökológia lábnyomot eredményez, mint az intenzív tartás. A free range a gazdagok magasabb minőségű élelmiszere. Az antibiotikummal tömött sertés demagógia, már régen nincs ilyen . Akkor kezelnek, ha betegség van, már csak az antibiotikumok ára miatt is. Free range pl a Master good tanyasi termékei -drágábbak is.
Az igaz, hogy a húsfogyasztásunkon belül magas az alacsonyabb minőségű kategóriákba tartozó cikkek aránya.
A bejegyzés nem zöld, hanem demagóg.
Üdv:medvedr
Persze az is rengeteg, ha ennyit megennénk, de vajon a megvett mennyiségből mennyi megy a szemétbe, így válva a legkárosabbá, tekintve, hogy a megtermelése rengeteg energiát, vizet stb-t felemésztett, és még a célját sem érte el. Annyi ételt látok, hogy kidobnak, és ez szörnyű. Nekünk sosem volt szabad kidobnunk ételt, amit meghagytunk ebédnél, azt kaptuk vacsorára, addig nem volt más, iskolában is mindig megettünk mindent, de alig volt egy-két ilyen gyerek, mindenki tányérja ment vissza tele a moslékba.
Igen, de hol vegyem?
Bár tudnám feledni, amit egyszer, nem is olyan rég a rádióban hallottam (Kossuth, Házunk tája) a baromfiak hirtelen szívhaláláról… A műsor üzenetrögzítőjére telefonáló hallgató kérdezte, hogy a családi fogyasztásra tartott 30-40 csirkéjük közül miért múlik ki több is minden látható ok nélkül? Az állatorvos válasza: a baromfitáp hat hét alatt hízlalja meg a csirkét, ha nem vágják le és továbbra is azt kapja, a 45. nap körül a keringése nem bír lépést tartani a testsúlya növekedésével. Tehát a táp helyett hat hét után hagyományos "kosztra" kell átállítani.
Mi is van hát a panír alatt? Sajnálom a csirkét is persze, de még jobban magunkat.
Teljesen egyetértek! Szuper a bejegyzés. Soha nem ettünk ennyi húst, és még sohasem volt ennyire olcsó.Gyermekkoromban hétvégén volt hús, helyette sok hüvelyes, gomba. Az sem lehet véletlen, hogy gyermekkoromban volt 3-4 fajta szalámi, párizsi, és a füstölt tarja, gépsonka, nagyon drága volt. Most meg a párizsival egy árban…
Nálunk már csak hetente 2x van hús főételre a családnak, (én egyáltalán nem eszek húst)de sonka, szalonnafélét még veszek nekik, bár a gyermekeknek inkább sütök le húst, és azt kapják néha reggelire.
Kedves Eszter!
Szuper bejegyzés! ÉS a ZÖLD címkét nyugodtan rátehetnéd!
Egyetértek az előttem szólókkal, a húsevés környezetvédelmi kérdés is.
Ld. Amazonas menti esőerdők kiirtása, hogy legyen hol legeltetni a steak marhákat…
Free range csirke minden, amit a szomszéd nénitől veszünk, már akinek van ilyen szomszédja. Biztassuk őket!
Ld. még csirkeügyben a River Cottage-os Hugh akcióját a
http://www.chickenout.tv/
oldalon.
Hiányolom az 50-es évekbeli recepteket, abbamaradt ez a jó kis kezdeményezésed. Az is illene ide is, hiszen korábban is megállapítottuk, hogy soha nem ettünk annyi húst, mint mostanában!!!
Ismét gratulálok!
FR
A hús fehérje, emésztéskor a lebontás egyik keletkező mellékterméke pedig a húgysav, ami nagyobb mennyiségben felhalmozódik az izületekben, hosszabb távon maradandó károsodásokat okozva. Velem két hete közölték, hogy magasabb a vérem húgysavszintje, én akkor kaptam észbe. Kamaszkoromban hetente kétszer ettem ebédre húst, és köszönöm szépen, nagyon jól elvoltam vele. A nemzetközi ajánlások szerint az étrendben a hús javasolt mennyisége 11-12 tömegszázalék, a nemcsak a húsban megtalálható fehérjéket tanácsosabb hüvelyesekből és gabonából bevinni.
Egyébként a statisztikát rontja sok steakrajongó, aki képes ebédre betolni egy 60 dekás steakszeletet, plusz köret.
Csilla, igen, nekem is elég soknak tűnik, de az biztos, ezt a húsmennyiséget a statisztika szerint eladják. Akkor valószínű valaki meg is eszi.
Juci, igen, a bio-t a Biokontroll kft. ellenőrzi, méghozzá elég komolyan, úgyhogy amin rajta van az engedélyük, az elég megbízható.
Én ezt a napi 20 dekát nem hiszem el. Sokan vannak, akik vagy anyagilag, vagy ideológiailag nem esznek ennyit (vagy semennyit), akkor lenni kell jópár embernek, aki ennél jóval többet eszik. Hihetetlen. Csilla
Na de akkor hol vegyek Budapesten free range és/vagy biohúst? Van a biohúsoknak is valami ellenőrizhető minőségbiztosítási rendszere itt Magyarországon?
Úristen de hülye vagyok, és még okoskodok itt! Javítottam, köszi!
Eszti, az export azt jelenti, hogy Magyarországról külföldre adják el a húsárut.
A "Magyarország sertés és marhahús exportja egy év alatt több mint 40 százalékkal növekedett 2010-ben" azt jelenti, hogy többet adtunk el külföldre (ergo megéri hússal foglalkozni és azt nálunk gazdagabb országoknak nyereséggel eladjuk). Vagy ez igaz, vagy pedig az, hogy "egyre kevesebb húst termelünk mi magunk" ez esetben viszont a fenti mondatban az "import" = behozatal szót akartad használni.
Eszter, nagyon egyetértek veled. De nem volt mindig így. Amikor még én gyerek voltam, a mi családunkban volt 4 felnőtt rajtam kívül, és mi hetente 1 db csirkét és 1 db halat vettünk a piacon, és évente 1 disznót vágtunk. Felvágottat sose ettünk, és a főzelékeket magukban, vagy krumpli kiflivel ettük, sóskát-spenótot tojással. Süteményt meg csak nagy ünnepeken sütöttünk (nem tartozott ide a kelt tészta kategória, amit kb. havonta 1-szer) és nem is vettünk sütit. Senki nem is volt kövér a családban és talán ez lehetett az oka, hogy 78,81,84 és 94 évig éltek az öregeim, a 78 és 94 éves férfi volt. Ja, és nem faluban, hanem egy 25 ezres kisvárosban nőttem fel és nem tartottunk háziállatot.
Kívánom, hogy hasonló szándékú írásaid értő fülekre és követőkre találjanak!
Nagyon szerencsésenk érzem magam, mert sikerült helyben olyan hentest találnom, ahol normális baromfihúst kapni. És heti egyszer a piacot járva tudok normális füstöltárúhoz jutni.
Viszont számomra hihetettlen, de igaz, hogy vannak, akiknek jobban ízlik a szintelen, felvizezet "mű"hús a hipermareketekből:o/
Egy dolgot viszont nagyon sajnálok,…hogy Mo-on nem kapni nagyobb mennyiségben, megbízható forrásból nyúl, kecske, birka ill bárányhűst.
És igen, rengeteg húst fogyasztunk. Mondhatom ezt a családomra is, de dolgozom az ügyön:o)
Szerencsés vagyok, sikerült a vidéken élő szüleimet rábeszélni arra, hogy tartsanak csirkét, tyúkot. Az unokájuk egészségének érdekében meg is tették, azóta csak házi csirkét eszünk, búzát, kukoricát, zöldségeket, csalánt, sóskát lakmároznak. A húsuk ízét, színét, állagát nem lehet összehasonlítani a multikban, de még a jobb henteseknél kapható árukkal. Tudom, hogy nagyvárosban nem kivitelezhető, de ha én vidéken élnék az egészségért, az ízéért biztosan belevágnék. Egyébként meg annyi legelőterület lenne az országban, ahol lehetne szarvasmarhát, baromfit, egyéb haszonállatot tartani, csak az kétszer annyi idő alatt lesz konyhakész, szemben a gyógyszerrel felturbózott műanyag társával..
Meg tudja nekem valaki mondani, hogy hol lehet Buda(pesten) kapni állandó jelleggel biohúst, vagy legalábbis free ranget? Nem úgy értem, hogy hetente egy fél napig a biopiacon, hanem állandóan?
Az ember mindenevő és kell a szervezetnek az állati fehérje. Avval teljesen egyetértek, hogy nem kell annyi húst enni. Ha én húst eszem, akkor az különleges alkalom (családdal, barátokkal), magamnak soha nem főzök húst. Ha viszont eszünk húst, akkor drága, (remélhetőleg) megbízható forrásból származót. Sokkal fenntarthatóbb a húsfogyasztásunk, ha az állat tartását is figyelembe vesszük a hús vásárlásánál. Ezek fontos szempontok szerintem, hiszen nem fog örökké kiszolgálni minket a Föld…
Rengeteg húsról van szó. Ennyit nem lehet szabadon tartani, egyszerűen azért, mert nincs ennyi hely az országban. Régen se ettek ilyen sok húst az emberek, sőt leginkább csak ünnepeken. Szerintem ha tényleg azt akarjuk, hogy javuljon a hús minősége, és javuljanak a tartási körülmények is, akkor bizony jóval kevesebb húst kell ennünk.
Hát szerintem meg ha nem lennének ilyen pénzéhesek a baromfi, sertés és marhatanyésztők, akkor normális körülmények között is tudnák tartani az állatokat és nem kerülne mégse ennyibe a hús. Ja, aki két év alatt akarja megkeresni egy családiház árát, annak nem könnyű az élete, én elhiszem.