Mautner Zsófi írása: http://chiliesvanilia.blogspot.com/
Blueberry Frost. Cherry Wine. Cilantro Garden. Citrus Tackle. Mint Julep. Olive Smoke. Cinnamon Stick. Cranberry Sky. Caramel Apple. Sweet Honey. Sugar Plum. Spice Market.
Blueberry Frost. Cherry Wine. Cilantro Garden. Citrus Tackle. Mint Julep. Olive Smoke. Cinnamon Stick. Cranberry Sky. Caramel Apple. Sweet Honey. Sugar Plum. Spice Market.
Felmerül a fenti fantázianeveket olvasva bárkiben is kétség afelől, akár egyetlen percre is, hogy olyan designer-rel állunk szemben, aki számára ne lenne komoly ihletadó a gasztronómia? Ayala Bar, világhírű izraeli ékszertervezőnő filozófiája kapcsán el is hangzik, hogy minden és bármi inspirálni tudja a munkáját: egy apró utcarészlet, hangulat, szín, vagy akár egy étel. Szerintem csak rá kell nézni az ékszereire, és olyan benyomása támad az embernek, mintha azoknak bódító illata és íze lenne. Annyi féle érzés és érzékiség jelenik meg egy-egy darabjában, olyan expresszív, és olyan sokszínű –a szó szoros és átvitt értelmében is- nem csoda, hogy szinte mindenki felfedez magának köztük olyan darabot, amely lelke mélyéig megérinti. Rengetegen rajonganak érte. Most már én is.
Elmesélem, velem hogy történt. A belvárosban közlekedtem a-ból b-be, amikor észrevettem a számomra ismeretlen, hívogató nevű üzletet. http://www.rododendron.hu/ Elöljáróban annyit elárulok, hogy általában nem kimondottan izgatnak az ékszerek, egy különleges táska sokkal inkább fel tudja kelteni az érdeklődésemet (a különleges delikát boltokról most nyilván nem is beszélünk). Sajnos, úgy tűnik, ennek az állapotnak befellegzett. Talán korral jár. Egyelőre szerencsére (?) elsősorban a nagy, színes fülbevalókban utazom. (az apró, és annál értékesebb nemesfémek majd gondolom tíz év múlva jönnek). Beléptem az üzletbe, és az első lépésnél nem is jutottam tovább, ott ragadtam az ékszereket felvonultató fal előtt. Előtte soha nem is hallottam az izraeli tervezőnőről. Magyarul nem sok információt találni, én hosszas keresgélés után a régi Judapesten http://www.judapest.org/ayala-bar/ és Panyi Zsuzsinál http://panyizsuzsi.hu/blog/ayala-bar/ túrtam egy-egy írást. Ahogy lenyűgözve álltam az üzletben, egy gyönyörű darabba belefeledkeztem. Nem vettem meg. Ahogy ilyenkor lenni szokott, az a fülbevaló, amibe beleszerettem és amelyről két napig álmodtam, természetesen nem volt már meg, amikor visszamentem. Olyan intenzíven érintett meg, hogy úgy éreztem, ott és akkor, nem távozhatok ékszer nélkül. Választottam egy másikat. Aztán este, amikor nagy, határidős anyagon kellett volna dolgoznom, leültem a számítógép elé, és kb. négy órát töltöttem azzal, hogy végignéztem az elmúlt évek kollekcióit , most kívülről fújom az összes nevét és a hazai lelőhelyeket, végül a biztonság kedvéért összeállítottam a listámat, hogy ha hirtelen nyernék a lottón, akkor melyik darabokat venném meg azon nyomban. Közben további elképesztő bizsu- és ékszertervezőkre bukkantam, micsoda remek hír.
Ribizli, pisztácia, bors, bodzabogyó, málna, rózsa, kardamom, áfonya, cseresznye, méz, szegfűbors, olíva, karamella, koriander, kakaóbab töret, tőzegáfonya, citrom.
Ha behunyom a szemem és Ayala Bar ékszereire gondolok, ezekre asszociálok –nyilván nehezen lehet elvonatkoztatni a színektől és a fantázianevektől is. A gasztronómiához kapcsolódóan az egyik kedvenc tevékenységem a különböző más területekkel, akár művészeti ágakkal való összekapcsolás. Nagyon inspirálnak az ilyen feladatok, a kreatív folyamatuk felvillanyoz. Izgalmas dolog megpróbálni valamit ízekben kifejezni. Az elmúlt időszakban többször is volt alkalmam ilyen kihívásokhoz, és az ősz folyamán is izgalmas feladatok várnak. Ez az ékszer annyira foglalkoztatott, hogy szinte éreztem az ízét. Az élénk pink színe nekem ribizli. A tervezőnő stílusa egyedi és nagyon eredeti, jellemzésében azonban gyakran elhangzik a közel-keleti art déco kifejezés. A desszertembe a geometriai forma utal az art déco-ra, míg a Közel-Kelet ízben jelenik meg. A ribizlis parfé (semiffreddo) megtartotta a saját ízét, azt nem fűszereztem. A Közel-Kelet a ropogós ostyán (tuile) jelent meg: ennek a tésztájára került kevés kardamom, szárított rózsaszírom, és pár szem a „Pink paradies” nevű fűszeres sómból, amely valójában rózsás só. Meg néhány szem pisztácia. A krém körül lévő gyöngyök pedig mentás pufafsztott rizs, amely inkább díszítő szerepet tölt be. Recept most nincs, ez úgyis csak egy hirtelen fellángolás, és ahány nő, annyi fülbevaló, és annyi recept.
