Télvégi gnocchi

Feljött a barátnőm, aki arról híres, hogy hajlandó nagyon pepecs munkákra is, úgymint a gnocchi gyönyörű, egyformára alakítása villával, vagy mértanilag tökéletes csipetke kömbölyítgetése. Ez utóbbira egyébként dédapám is hajlandó volt, sőt a csak úgy slendriánul tépkedett tésztát nem engedte a gulyásleves közelébe se.

Bevallom, én nem vagyok ennyie türelmes, csak ha vendégek jönnek, éppen ezért ilyesmit, amivel foglalkozni kell, hogy minden egyes pici darab jól nézzen ki, inkább nem készítek vendégeknek. Soha nem felejtem el, amikor tíz főre készítettem egyszer tortellinit… Ebből is látszik, hogy nem vagyok egy olasz mamma.

Van még nyáron szárított vargányám is bőven, sőt trombitagombám is annyi, hogy a héten is lesz valamilyen gombás étel, valószínűleg leves. 

Hozzávalók a gnocchihoz:

75 dkg lisztes krumpli, héjában megfőzve, megpucolva

3 tojás sárgája

10 dkg liszt (+ sokkal több a szóráshoz)

só, szerecsendió reszelve

Sokan ragaszkodnak hozzá, hogy a gnocchit forrón áttört krumplival kell készíteni. Nekem úgy még soha nem lett az igazi, de úgy, hogy áttöröm a forró krumplit, kiterítem, majd hagyom kihűlni, úgy működött. 

Tehát a hideg krumplihoz keverem a tojások sárgáját, és apránként a lisztet. Fontos, hogy tényleg apránként!

Sózom, reszelek bele szerecsendiót, esetleg borsot is, majd vékony rudakat sodrok belőle, azokat vágom kis falatokra, amit villával formázok. Forró, sós vízben kifőzöm, és azonnal a mártásba forgatom:

5 dkg vaj

2 dl tejszín

10 dkg parmezán lereszelve

1 csokor petrezselyem

2 marék szárított vargánya 

1 marék szárított trombitagomba 

só, bors